Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
2. AZ ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK ÉS HÉVIZEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1. A tervezés alapjai 2.11. A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Területi Keretterv készítésénél felhasználtuk a VITUKI mérési adatait, Schulhoff ö.: „Magyar- ország ásvány- és gyógyvizei” c. könyvének, dr. Kocsis Árpád és Koltay József összeállításában készült: „Adatok a mélységi vizeinkről” c. könyvnek, dr. Papp Ferenc: ,.Magyarország gyógyfürdői” tárgyú cikkeinek, Schmidt E. Róbert: „Termálvizeink és hegyszerkezeti összefüggései” c. cikkének, a Magyar Hidrológiai Társaság: „A fővárosi termálgyógyvizek védelmében” c. ankétjának, dr. Horváth József: „A budapesti fürdők termálvízigénye” tárgyú összeállításának és több kisebb, a témakörben megjelent cikkekből a Közép-Dunavidék, valamint Budapest területére vonatkozó kutatások eredményeit és adatgyűjtéseit. VIDÉK A Közép-Dunavidék területén (Budapest kivételével) átfogóbb jellegű ásvány-, gyógy- és hévíz kutatás, illetve feltárás nem történt. Az egyéb kutatások — szén, olaj, ivó- és iparivíz — alkalmával feltárt ásvány-, gyógy- és hévizek felhasználása sok esetben nehézségekbe ütközik. A feltárások ugyanis a kutatási célnak megfelelő helyen, szétszórtan, általában lakott helvtől távol történnek és több esetben az eredeti célt el nem érve. a kutatást beszüntetik és a fúrást betömik. Közölt adataink — különösen a jelenlegi és jövőbeni felhasználás mértékére és a kitermelés költségeire vonatkozóan — az illetékes járási (megyei) tanácsoktól kapott becsült adatok alapján készültek. Területünk ásvánv-, gvógy- és hévizek tekintetében — Budanest kivételével — na pvon szegény. Az összes fellelhető adatokat az 1. táblázat tartalmazza. Mint ahogyan már említést tettünk, területünkön csak kataszterizálási munka folyt, kutatási munka nem, ezért az ásvány-, gyógy- és hévizeink készletére, utánpótlására vonatkozó becsült érték sem áll rendelkezésünkre. BUDAPEST Budapest területén a régi geológiai korban is fakadtak hévforrások, bő vízhozammal és a jelenlegi előretörési helynél magasabban. Paleogén és miocén-korú hévforrás-tevékenységre utal az aragonit, barit, fluorit stb. ásvány előfordulása. A források előretörési helyein forrásvizi mészkő kiválásokat találunk. Jól megfigyelhető ez ma is a Gellérthegy, Sashegy, Széchenyi- és Szabadság- hegy oldalában. Budapest meleg gyógyvizeinek utánpótlását régen kutatják, és felhasználását régen igyekeznek szabályozni. Jelentős, és még ma is sok tekintetben felhasználható munka Molnár János: „Hévizek Buda környékén” c. 1869-ben kiadott monográfiája. Az utánpótlás tekintetében sokáig olyan nézetek uralkodtak, hogy a budapesti termálforrások szinte kiapadhatatlanok. Az utóbbi évek megállapításai ezt megcáfolták. A legújabb tudományos kutatások alapján Schmidt E. Róbert megállapította, miszerint túlhaladott az a feltevés, hogy a termális vizeket adó mezozoós képződmények az Alföld egész területén összefüggő ömletet alkotnak. Ezek a rétegek a főváros és az Alföld alatt nem egységesek, hanem pásztás elrendezésűek, közöttük vízzáró kristályos palás rétegek vannak, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a termálvizek az Alföld felől Budapest felé szivároghassanak. A természetes karsztvíz a budai hegység ÉNY- DK irányú törésvonalain jut a helység látóhoz, a Duna É—D törésvonalához, és itt tör elő kb. 105 m A. f. magasságban. A hidrogeológiai adottságokból megállapítható, hogy a budai hévforrások főként csak a karsztos vízgyűjtő területen beszivárgott csapadékból pótlódhatnak. A budapesti gyógyvizek utánpótlási problémája nagyon időszerű az utóbbi időkben bekövetkezett hozam- és hőfokcsókkenés miatt. Ezen kérdésben a nézetek ma is nagyon megoszlanak. A várható utánpótlás dr. Kessler Hubert vizsgálatai szerint 600 1/sec-ra tehető. Tehát szerinte ennyi víz vehető ki összesen a budapesti forrásokból. Véleménye szerint ennél több víz kitermelése károsan hat a meglevő, gyógyvizet adó forrásokra. Az Építőipari Egyetem Geológiai Tanszékének vezetője, dr. Papp Ferenc szerint 610 1/sec-ra tehető az utánpótlás, és így ennyi vehető ki károsodás nélkül a budapesti forrásokból. Megállapítása szerint jelenleg ennél mintegy 10—12%-al többet termelnek ki. A fenti kérdések eldöntésére a budapesti gyógyvizek megóvása érdekében az elmúlt években több ankét került megrendezésre. Az eddigi adatok és tények azt bizonyítják, hogy tervszerű intézkedések még mindig nem történtek. Szükséges, hogy az OVF, mint a vizek legfőbb gazdája, vegye kezébe ezen probléma megoldása érdekében a szükséges összefogást és irányítást. Gátló körülményként hat a budapesti gyógy- és hévizek hasznosításának fejlesztésénél, hogy a meglevő vizekre, azok jellemzőire hozam, hőmérséklet, nyugalmi vízszint alakulás, kémiai összetétel stb- re vonatkozóan nincs folyamatos mérés. A rendelkezésre álló adatok műszakilag nem mindig hozhatók közös nevezőre és így nem hasonlíthatók össze. Ezen adatok különbözősége nem teszi lehetővé az egységes álláspontok kialakítását. Innen erednek elsősorban a különböző elképzelések és vélemények. Nincsenek a forrásokból kitermelt víz mennyiségére sem folyamatos, megbízható adatok. A Fővárosi Fürdőigazgatóság véleménye szerint az utóbbi két évben nem történik a forrásokból annyi víz- kitermelés, még csúcsban sem, mint amennyi dr. 39ö
