Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
Római forrás. Ennek eredete is a török időkig vezethető vissza. A forrás vízadó képessége napi 2620 m3, 22 C° hőmérsékletű 1. típusú. Török-forrás. Régen Amazon-forrás néven szerepelt az irodalomban. A forrás foglalása, illetve eredete a török időkig visszavezethető. A forrás jelenlegi hozama napi 4400 m3. 26 C°-os, 1. típusú víz. A három hidegvíz forrás összhozama napi 8620 m3, melyből a Török-forrás teljes vízmennyiségét azaz 4400 m3-t a Császár sportuszoda hasznosít egész éven át. A Római-forrás hozamából napi 1600 m3-t hasznosítanak egész éven át a Császár— Lukács—Király-fürdő hidegvíz ellátásának biztosítására. A Malomtó hozamát teljes egészében a Lukács-fürdő uszodái hasznosítják. A melegvíz ellátást a már említett négy darab, 1955-ben felújított kútból biztosítják a következő megoszlásban: napi 3500 m3-t hasznosítanak a három fürdőben, mint gyógyvizet egész éven át, és napi 10 m3-t használnak fel a Lukács ivócsarnokban. A környező lakóházak, valamint kórházak melegvíz ellátásának biztosítására — üzemi melegvízként — napi 600 m3 kerül felhasználásra. Téli időszakban a Lukács-fürdő fűtéséhez napi 400 m3-t hasznosítanak. Széchenyi gyógyfürdő. Ezen gyógyfürdőkomplexumot (férfi, női gőzosztály, férfi, női népfürdő, férfi, női iszaposztály, szénsavas fürdő, strandfürdő és külön ivókúra részleg) eredetileg a úzgynevezett I. sz. fúrás vizéből látták el, melyet Zsigmondy Vilmos készített 1868—1878-as években. 1938-tól kezdve a II. sz. kút vizével üzemeltetik a gyógyfürdőt. A kutak adatai a következők. I. sz. kút mélysége 970,48 m, készítésének ideje 1878. A kút hozama napi 630 m3, 74 C° hőmérséklettel, 4. típusú, pozitív vízszinttel. Jelenleg a kút teljes hozamát közműszerűen a környező kórházak, sportlétesítmények melegvíz ellátásánál hasznosítják, a külön erre a célra létesített Távfűtő Vállalat üzemeltetésével. A II. sz. fúrt kutat 1936—38-ban létesítteték, a fürdő ÉK-i sarkától mintegy 50 m-re. A fúrás mélysége 1257,10 m. a kút hozama napi 5760 m3, 76 C hőfokú, 4. típusú víz, pozitív vízszinttel. Ennek a kútnak a vizével látják el a gyógyfürdő különböző osztályait, ezen kívül innen nyer biztosítást a Vasutas Sportegyesület Szőnyi úti uszodája, a Tengerszem utcai kertészet, a Kacsóh Pongrácz úti és Fiastyúk utcai lakóházak melegvízellátása. A mennyiségi megoszlás a következőkép alakul: napi 2300 m3-t hasznosítanak a gyógyfördő- komplexumban, 1760 m3-t — a nyári időszakban — a strandfürdők vízellátásánál, 500 m3-t egész éven át a lakóházak és egyéb intézmények meleg- vízellátására. Ezenkívül 1400 m3 kerül felhasználásra a téli időszakban a fürdőkomplexum fűtésére és a Vasutas Sportegyesület uszodáinak fűtésére, továbbá napi 360 m3-t a Tengerszem utcai kertészet virágházainak fűtésére. Ez a felhasználás — éves szinten — a kút hozamának 79%-os kihasználását jelenti. 1.3 Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításfejlesztésének szükségessége 1.31. AZ ÁSVÁNY, GYÓGY- ÉS HÉVIZEIK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉ VIDÉK Minthogy jelentősebb gyógy-, illetőleg hévizKin- csünk eddig nincs, nagyobbarányú fejlesztésre sincs módunk. Szükséges megvizsgálnunk azonban az 1.2. pontban szereplő Nógrád megyei kisebb vízhozamú ásványvizeinket, mivel azok vegyi összetételüknél fogva emésztőszervi megbetegedések, valamint különféle krónikus betegségek gyógyítására alkalmasak, vagy a helyi kisebb, néhány kádas fürdőkben, vagy a helyi ivókúra és palackozás lehetőségeinek kifejlesztésével az orvostudomány szolgálatában állíthassuk. BUDAPEST Budapesten található hévizek hasznosításának tervszerű fejlesztése okvetlen szükséges, mivel az itt található vizek kiváló gyógyhatásúak a mozgás- szervi megbetegedések gyógyítására. 'Fontos szerepük van a betegségek megelőzésénél. Ma országos viszonylatban is a mozgásszervi megbetegedések gyakoriság szempontjából egyre inkább előtérbe kerülnek. Ezek gyógyítására, ill. megelőzésére szükséges a tervszerű fejlesztés. Az utóbbi években Budapesten a gyógyvizek hőfoka és kémiai összetétele komoly változást szenvedett. Az előidéző okok felderítésére és a további romlás elkerülésére az elkövetkező tervidőszakokban komoly gondot kell fordítani. Budapesten a rendelkezésre álló gyógy- és hév- vizekec elsősorban a gyógyászat szolgálatába kell állítana. Azonban, ahogy az előző pontokban ismertettük, a budapesti gyógyfürdők jó híre veszélyben van az utóbbi időben bekövetkezett nagymértékű hőfokcsökkenés, de főleg a gyógyvizek fontos kémiai alkatrészeinek (főleg kén) csökkenése miatt. Szükség mutatkozik a budapesti, gyógyfürdők kooperálására, az egyenletes gyógyvíz kitermelés biztosítására, a csúcsfogyasztásoknak a tározóterek kiépítésével való biztosítására, továbbá feltárás kutatások elvégzésére. Jelenlegi ismereteink alapján az Imre-fürdő, a Margit-sziget II. sz. és a Széchenyi II. sz. kutak fejlesztésére van lehetőség (csak a 25 C°-nái melegebb hévizeket véve figyelembe). Foglalkozni kell a Tétényi-uti melegvizes, gyógyvizes kút gyógyászati hasznosításával és az itt található — a felszabadulás előtt Európa-hírű — keserűvizes gyógyfürdő problémájával is Külön kell foglalkozni gyógyvizeink ivókúrára való felhasználásának fejlesztési problémájával is. Külföldön erre sokkal nagyobb gondot fordítanak. Ez a hasznosítás kevés gyógyvizet igényel, azonban ennek fejlesztése elsősorban orvostudományi feladat. 50 6 тук 393
