Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
22 C hőfokú, í. típusú vizet ad. Á kút vizét a nyári időszakban a strand vízellátására hasznosítják. I. sz. fúrás, vagy más néven József-kút 1929-ben készítették, 109,48 m mély. A fúrás napi 2000 m3, 1. típusú, 22 C°-os vizet ad. Ebből a vízmennyiségből biztosítják a nyári üzem alatt a fürdő ivóvíz- ellátását és locsolóvíz szükségletét, mely napi 400 m3-t tesz ki. II. sz. fúrás, vagy Közcsapos-kút. A gazdasági udvaron 1934-ben készítették 137 m mély. A kút 2000 m3, 1. típusú, 22 C°-os vizet ad. III. sz. fúrás, vagy Szivattyús-kút. A gazdasági udvaron а II. sz. kúttól D-re, mintegy 20 m-re telepítették, 1935-ben, 500 m mély. A kút hozama 2200 m3/nap, 1. típusú, 22 C°-os. Ezen két utóbbi kút vizéből a nyári időszakban napi 1000 m3-t hasznosítanak a medencék töltéséhez. Elektromos Sporttelep I. sz. kútja 1947-ben készült, 203,1 m mély. A kút pozitív vízszintű, 1. típusú, 41 C°-os, napi 100 m3 vizet ad. A kút teljes vízmennyiségét egész éven át a Sporttelep hasznosítja strandmedencék töltésére, illetve belső medencék, zuhanyozók vízellátására. Margitsziget. A Szigeten az .elmúlt évtizedekben 3 db mélyfúrást létesítettek. I. sz. fúrás. A kutat Zsigmondy Vilmos készítette 1867-ben. A kút mélysége 118,53 m mély. A kút napi 9200 m3, 1. típusú, 39 C hőfokú vizet ad pozitív jelleggel. III. sz. kút. Az I. sz. kút magasságában a pesti Dunaág mellett 1942-ben létesült. A kút napi 7000 m3, 1. típusú, 39 C hőfokú vizet ad pozitív jelleggel. Mind a két kút a Fővárosi Távfűtő Vállalat kezelésében van, ezekből elégítik ki a nyári idényben a Palatinus strand és a Sportuszoda vízigényét, a téli idényben pedig a Nagyszálló, valamint a Honvéd garage fűtését és a Sportuszoda vízellátását. A vízfelhasználás a nyári időszakban napi 8700 m3, a téli időszakban átlag napi 6000 m3, melynek felét fűtésre, a másik felét uszoda vízellátására hasznosítják. II. sz. fúrás. A Sziget D-i részén készült 1936- ban. A kút 310,75 m mély. A kút teljes vízmennyiségét egész éven át lakóházak melegvíz-ellátására hasznosítják. A kút napi 2100 m3, 69 C°-os, 8. típusú vizet ad pozitív jelleggel. Ezt a kutat is a Fővárosi Távfűtő Vállalat üzemelteti. A kútnál a nyári időszakban V—IX. hónapokban napi 500 m3 víz áll még rendelkezésre a továbbfejlesztésekhez. Óbudai Textilkikészítő. Árpád-forrás. A forrás vizével az elmúlt évszázadokban malmot hajtottak, jelenleg a gyár iparivízként hasznosítja. A forrás 1440 m3, 20 C Sofokú, 1. típusú vizet ad, pozitív jelleggel. A teljes vízmennyiséget egész éven át a gyár hasznosítja. Római fürdő. Tavi forráscsoport foglalása, illetve hasznosítása egészen a rómaiakig vezethető vissza. Még a múlt században is elsősorban ipari vízként, malom hajtására hasznosították. Ebben a században a vizet strandfürdő céljaira használták fel. A forráscsoport átlagos napi hozama 3600 m3, 22 C°-os pozitív vízszinttel, 1. típusú. A forrás hozamát a nyári strandszezonban strandfürdő céljaira hasznosítják. Szabadság strandfürdő. Strandfürdő kútját 1944- ben készítették, 124 m mély. A kút hozama napi 9000 m3, 37,3 C hőfokkal, pozitív vízszinttel, a víz 1. típusú. A kút teljes 'mennyiségét a nyári időszakban a strandfürdő céljára hasznosítják, a téli időszakban a téli strand üzemeltetéséhez napi 4300 m3-t vesznek igénybe. Ezzel a vízmennyiséggel a nyári időszakban 7 db. medencét üzemeltetnek és 106 db zuhanyt, a téli időszakban 1 db medencét és 22 db zuhanyt. Tétényi úti kórház. Erzsébet artézi kút, mélysége 536,5 m 1943-ban készült. A kút napi 430 m3, 8. típusú, 49 C°-os vizet ad, pozitív vízszinttel. Jelenleg a vízmennyiséget csak a téli időszakban fűtésre hasznosítják. Pünkösdfürdő. A strandfürdő kútját 1934-ben mélyítették. A kút napi 1000 m3, 24,3 C hőfokú, 1. típusú vizet ad, pozitív vízszinttel. A kút egész vízhozamát nyári időszakban strand céljára hasznosítják, a téli időszakban, napi 600 m3-t a vízművek hasznosítanak ivóvízellátás céljára,. A strandfürdő 3 db medencével és 15 db zuhannyal rendelkezik. Várkert. Várkerti fúrás 1938-ban létesült, 261 m mély. A létesítésnek célja az ottani üvegház fűtése volt. A kút napi 360 m3, 44 C°-os vizet ad kompresszorozással, a víz 1. típusú. 1.23. AZ ÁSVÁNY, GÏOGY-ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁNAK MÜLTJA ÉS JELENE Budapest Gellert gyógyfürdő. A gyógyfürdőkomplexum, mely férfi-női gőzosztályból, férfi-női súlyfürdőből, férfi-női iszaposztáíyból, kádfürdő részlegből, pezsgő fürdőből, valamint hullámfürdőből áll. Ezeknek vízellátását az I. sz. forráscsoport biztosítja. A forrás eredete — az irodalmi adatok alapján — egészen a római korig visszavezethető, jelenlegi kialakítását, foglalását 1914-ben kapta. A forráscsoport átlagos hozama napi 1850 m3, 44 C°-os, 10. típusú, negatív vízszinttű. A forrás teljes vízmennyiségét egész éven át a fürdőkomplexum hasznosítja. Gyógycélra cca napi 515 m3-t vesznek igénybe. A Duna alacsony vízállásakor — főleg az őszi időszakban — ez a vízmennyiség kevésnek mutatkozik, ileynkor a pezsgőfürdő vízigényének pótlására városi vizet használnak. Rudas-fürdő. A fürdő Budapest egyik legrégibb fürdője. Ma is áll és üzemel a törökök által épített oszlopokon nyugvó kupolás fürdőrész. Ez a fürdőkomplexum medencés gyógyfürdőrészlegből (6 db medencével), kádfürdő részlegből (20 db. káddal), fedett uszodából (1 dS medencével) áll és 14 db zuhannyal rendelkezik. Ezenkívül a fürdőnek 30 ágyas kórházi részlege is van. A fürdő vízellátását a következő források biztosítják: Attila I. sz. természetes forrás Attila II. sz. fúrt kút Árpád I. sz. természetes forrás Árpád II. sz. természetes forrás Beatrix természetes forrás Gül-Baba természetes forrás 391
