Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
3. BEFEJEZÉS 3.1. A terv értékelése A terület tárázási Keretterve részletesen ismertette a tározási lehetőségeket. A sorolás tulajdonképpen értékelte azokat, és megépítésüket programozta. A tározók egy részének megépítése feltétlenül hozzátartozik a korszerű vízgazdálkodáshoz, és nem nélkülözheti őket a fejlődő nagyüzemi mező- gazdaság sem. A Benta rendszer, a Gombás patak rendszere, a Lókos tározói és néhány Kelet-Nógrádi létesítmény korszerű vízgazdálkodási lehetőségeket teremt. A tározók korszerű kiépítéséhez hozzátartozik, hogy azokat úgy értékeljék, hogy a legkevésbé sem szolgálnak helyi érdekeket, hanem egy egységes vízgazdálkodási elgondolás láncszemei, melynek haszna nem feltétlenül a tározás környezetében, vagy közigazgatási területén lesz. A tározókkal a Közép-dunavidék vízkészlete területileg arányosabb lesz, mert a Dunától, ill. Ipolytól távoleső területek egyenletesebb vízhez jutnak. Külön meg kell említeni a nógrádszakálli Rárosi tározót, mert annak gazdasági kihatása sikeres tárgyalások esetében népgazdaságunkra kedvező lehet. Az Ipoly-rendszeren építendő Csehszlovák gátak árvízvisszatartása az előirányzat szerint igen jelentős. Az árvizek csökkentése az árvízvédelmi berendezések beruházási költségét csökkenti, az Ipoly árterén biztosabb gazdálkodást garantál. A diósjenői ipari tározó igen szerencsés kezdeményezés, és speciális helyi lehetőséget használ ki. Létesítésével az üzem vízellátása teljesen megoldottnak vehető, és mentesül a korábbi, termelés- kiesésekre1 vezető vízhiánytól. Az ipar telepítése ill. tervbe vett telepítése tározási problémát nem vet fel. A jövő ipartelepei vízbő területeken üzemelnek, és a vízellátást regionális ipari vízművek- kell oldják meg. Az adottságok folytán tehát tározásaink mezőgazdasági célúak. Az üdülési céllal kiépíthető tározók Budapest és a Duna-kanyar környékén kulturális és idegenforgalmi érdekeket szolgálnak. Csendes és tiszta víz- felüietűek, a pihenő tömegek kedvelt helyei, amelyeket a vízgazdálkodáson kívül különböző szolgáltatási ágak jól kihasználhatnak. Àz ÉNRV Komra-völgyi tározója a regionális vízmű második ütemében épül ki. Létesítése elsőrendű népgazdasági érdek. A vízmű tanulmány- terve részletesen felkutatta a gazdaságos megoldást és a kiviteli tervek elkészítése megindulhat. A tározók építési ütemezését az alábbi összefoglaló táblázat adja: 1 Hasznosítás Időszak 1 Tározók sorszáma (2.41 2 mell. szerint) Mezőgazd. Ipar Egyéb Abszolút teljesítőképesség Költség db m3/s millió Ft 1970-ig megépül la, 3 1 1 — 0,28 15,2 1980-ig megépül 7, 12. 13, 15. 17, 1,17 81,8 20, 21. 23. fi 2 — (amelyhez csatlakozik a Rárosi tározó) 1980- után megépül 2, 5, 9, 10, 14, 18, 19, 24, 25. 6. — e 4 0,38 269,0 20 db damtmdélki 7 9 4 1,38 + Rárosi 366 + Rárosi Tehát végső kiépítés esetén a 6. TVK területén 20 db új tározó építése várható 3,2. A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők a) Több és pontosabb hidrológiai adatgyűjtés szükséges. b) Sűríteni kell a kisvízfolyások vízhozamnyil- vántartásait. c) Gátak és műtárgyak építési költségednek csökkentése érdekében megfelelő építési technológiát kell kikisérletezni, ugyanakkor gondoskodni kell a megfelelő munkagépek előállításáról. d) A gátak alatti és a gáton át való szivárgás kérdését, kapcsolódva az építés technológiai kérdéseihez, tanulmányozni kell, és csökkentésükre gazdaságos módszereket kell kidolgozni. e) Ki kell dolgozni a kisebb domb- és hegyvidéki völgyzárógátak üzemére vonatkozó javaslatokat és módszereket. 49 6 TVK 385
