Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
pítani. Ezért vált szükségessé az egyes rakodók tényleges forgalma, ill. a tervezett rakodók forgalmának részletes elemzése útján az effektiv terhelések meghatározása. Országos viszonylatban pl. 1960-ban a MAHART és a Nemzeti Szabad Kikötő összes rakodása 707 700 t volt, ugyanakkor a szállítások tényszáma 1 754 000 t, vagyis a rakodások a szállított t 40%-át tették ki. Célszerű tehát a rakodások tényszámá- ból kiinduló és kellőképpen indokolt fejlesztéssel, a várható forgalom meghatározása. A MAHART közforgalmú rakiodóinaik fejlesztésénél az 1960. évi rakodási tényszámokból kiindulva 250%-os természetes fejlesztést, 170%-os vasútról-hajóra való átterelést és 130%-os különleges lehetőségek figyelembevételéből adódó fejlesztést vett számításba, utóbbinál a közeljövőben megépítendő nagy nemzetközi víziutakról átadódó forgalmat, a Duna-ten- gerhajózás és nagymérvű fejlődéséből adódó többletforgalmat és rakodóként jelentkező egyéb speciális többletforgalmat vett számításba. Az így kiadódó rakodási fejlesztés végösszege 1980-ra 4 120 000 tonna, vagyis az 1960. évinek kereken 550%-a. Ebből a kerettervi Dunaszakaszra 2 060 000 t rakodás esik. Ehhez számítjuk a meglévő ipari rakodók 1980- ig történő fejlesztéséből adódó terhelést, illetőleg az újonnan létesítendő ipari létesítmények rakodóinak várható forgalmát. Az ipari rakodók forgalmi adatait, ill. a fejlesztésnél alkalmazott elveket az egyes rakodók részletes leírásánál tárgyaljuk. Itt megjegyezzük, hogy a vizsgált Dunaszakasz ipari rakodóinak 1980-ra várható összes forgalma 2 920 ezer t. A Dunaszakasz összes rakodóinak 1980. évi forgalma tehát 4 980 000 t. Ennek megoszlását az egyes rakodók között, ill. a rakodást kiszolgáló gépi és egyéb berendezések kerettervét az alábbiakban ismertetjük. DUNA MAHART KÖZFORGALMI RAKODÓK ÉS KIKÖTÖK Budapest Északi Kikötő Budapesten a közúti szállítások csökkentése érdekében úgy a város alsó, mint felső részében szükség van közforgalmú kikötőre. Az alsó szakaszt a nemzeti és szabadkikötő szolgálja ki, ill. az 1980. év után létesítendő Duna—Tisza Csatorna fejállomásaként a Ferencvárosi Kikötő. A felső szakaszon jelenleg a Margit-híd feletti úgynevezett balparti rakod óműfcödik. Ezt a városfejlesztési terv határozata szerint meg kell szűntetni. A rakodó megszüntetést a Városi Tanács egyre erősebben szorgalmazza. A megszüntetendő balparti rakodó helyébe az angyalföldi Budapest Északi Kikötő létesítendő, amely mind medencés mind nyílt dunai rakodást lehetővé fog tenni. E kikötőnek 1980-ig csak a részleges kiépítését tervezzük a becsült forgalomnak megfelelő rakodóképességgel. A kikötő várható fő anyagai a fa, kő, zúzott kő, darabáruféleségek, főleg hajóból partra rakva, budapesti fel- használás céljára. A balparti rakodó 1960. évi teljesítését véve alapul, 250%-os fejlesztéssel a kikötő forgalma 270 ezer t-ra tehető. Ehhez azonban még hozzá adandó a vasútról hajóra történő átterelés miatt 40 000 t, különleges okok (Duna—Rajna-Majna) csatorna, tengerjáró hajók miatt 60 000 tonna. Ez összesen 370 000 t. A kavicsrakodó és osztályozó forgalma 700 000 tonnára tehető. A kikötő évi összforgalma 1 070 ezer tonna. Partképzés: burkolt rézsű és 200 fm partfal. Átrakási lehetőség közúti csatlakozás. Rakodó berendezések: daruk, 2 db 2,6 tonnás 40 t/óra, 4 db 5 tonnás 60 t/óra, szállítószalag 2 db 120 t/óra, cementsiló 1 db. Raktározási terület: 10 000 m2. Költségek: építés 22 millió Ft, gépi berendezés 21,2 millió Ft, egyéb 5 millió Ft. Ossz. építési költség: 48,2 millió Ft. Nemzeti és Szabad Kikötő Jelenleg is a legnagyobb forgalmat lebonyolító kikötő, amelynek távlati fejlesztési terve rendelkezésre áll. E tervből 1980-ig a várható fejlődésnek megfelelő részeket kell megvalósítani. Az 1960. évi 454,4 ezer t 1980-ra 1 140 ezer tonnára nő, ehhez vasútról hajóra terelés címén 100 ezer tonnát, különleges okok miatt (bauxit, alumíniumtömb, Duna—Rajna—Majna-csatoma) 220 ezer tonnát, összesen 1440 ezer tonnát irányzunk elő. A jelenlegi 16 darú + gabonaszívó együttes kapacitása 1190 ezer t/év, melynek 80%-os kihasználtságát feltételezve 952 ezer tonna teljesítmény áll rendelkezésre. Az előirányzott tonnaértékhez képest 488 ezer t szállítását, ill. kirakását új da- rúkkal kell ellátni. E szükségletet ugyancsak 80%- os kihasználtságot feltételezve 40 t/óra kapacitású darával, a 300 rakodási napot és naponta 8 órás műszakot irányzunk elő. 6,35 db-al lehet teljesíteni. A kihasználtság javulását feltételezve 6 db 5 tonnás darút irányoztunk elő. A darúpályákhoz szükséges 300 fm új partfal építését a létesítendő új III. sz. medencében terveztük. Minthogy a medence kiemelkedő anyagának nagyrésze értékesíthető homokos kavics, a medence kotrását csak 10 Ft/m3 átlagárral irányoztuk elő. A kikötő medencékben nagyobb merülésű Duna tengerjáró hajók forgalmával számolva a meglévő I. és II. kereskedelmi medence 1 m-rel való mélyítését is előirányoztuk. A kikötő évi összforgalma 1440 ezer t. Partképzés: burkolt rézsű és 2950 fm partfal. Átrakási lehetőség: vasúti, közúti és hajócsatlakozás. Rakodó berendezések: 7x3 tonnás portál darú 40 t/óra, 2x7 tonnás híddarú 90 t/óra, 2x5 tonnás billenő gémesdarú 70 t/óra. 1 db 7 t híddarú 90 t/óra, 4 db 3 t-ás portládarú 40 t/óra, 6 db 5 t-ás billenő gémesdarú 70 t/óra, 1 db ürítőszívó. 367
