Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

na Nagymarosnál évente lebegtetve átlagosan 5,6 millió m3, görgetve pedig 14 000 m3 hordalékot szállít. Miután a görgetett hordalék képviseli a durvább homok- és kavicsfrakciót, az utóbbi szám­ból nyilvánvaló, hogy a Nagymarosi Vízlépcső meg­építésének lényegében semmi hatása nem lesz Bu­dapest kavics ellátására. A vízlépcső létesítésével megváltozik a folyam hidraulikus tényezői között fennálló egyensúlyi helyzet. A hordalékviszonyok megváltozása azon­ban a vízlépcső felett és alatt csak bizonyos szaka­szon jelentkezik. A Duna és a mellékfolyók durva hordaléka a duzzasztása határ közelében, a finomabb hordalék a duzzasztott böge hosszában fog lerakódni. Kivé­telt képez a nagyobb (6000 m3/sec-ot meghaladó) árvizek esete, amikor is a Nagymarosi Vízlépcső duzzasztása szünetel, tehát az árvíz és hordalék gyakorlatilag akadálytalanul vonulhat le. Az év túlnyomó részében tehát a duzzasztás kö­vetkeztében a nagymarosi szelvényben megválto­zik a Duna hordalékszállítása, mivel a duzzasztott térben a hordalék túlnyomó része lerakódik. A hor­dalékszegény víz igyekszik újra hordalékkal telí­tődni. Ezért a vízlépcső alatti szakaszon a meder bővülésével kellene számolni. A víz fölös energia- mennyiségét részben a meder mélyítésére, részben a partok elmosására használja fel. A Nagymaros alatti szakaszon a meder anyaga homokos-kavics, tehát mélyülés aligha következik be, mert a fino­mabb szemcsék kimosása után keletkező durva ka­vics-védőréteg a további mélyülést megakadályoz­za. A partok anyaga homokos-iszap, illetőleg finom homok, tehát azok elmosásával, azaz a meder szé­lesedésével számolni kell. Ezért a partokat az alví- zi kotrással kapcsolatban tervezett enyhe rézsüjű kavicsterítéssel és kőszórással védik az erózió el­len. Enyhíti még a víz erodáló hatását az is, hogy az alvízi kotrás hatására mind a Váci, mind a Szentendrei Dunaág esése a jelenleginek mintegy a felére csökken. A távolabbi jövőben a hordalékprobléma enyhü­lése várható, főleg ami a feltöltődések mértékét és időbeli lefolyását illeti, mert a Duna felső szaka­szán és a mellékfolyókon sorozatosan épülő víz­lépcsők a nagymarosi Dunaszakaszt az. étkező hor­daléktól jelentős mértékben mentesítik. Kismintavizsgálatok. A Nagymarosi Vízlépcső­nek, illetőleg helyének a Dunakanyaron belüli kö­zelebbi meghatározása és a legelőnyösebb elrende­zés megállapítása céljából kismintakísérleteket vé­geztek. A kismintavizsgálatok áramlási szempont­ból vizsgálták a műtárgyak elhelyezését, a legelő­nyösebb elrendezés kiválasztása céljából. A folyamszakasz áramképét először ésjzaka, egy-egy szelvényből elbocsátott fáklyáknak külön­böző magaslati pontokról egyidejűleg történő, elő- metszésszerű fényképezésével határozták meg. Ezután került sor a budapesti Építőipari és Köz­lekedési Műszaki Egyetemen a szabadtéren épített kisminta (1:500, 1:80) kísérletek folytatására. Ezt követőleg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet nagylaboratóriuma ugyancsak sza­badtéri kismintán végezte a Nagymarosi Vízlépcső építési körülzárásának árvízi vizsgálatára vonatko­zó kismintakísérleteket és a vízlépcső műtárgyai­nak elrendezésére vonatkozó kísérletsorozatot. Mindkét vizsgálat a nagymarosi Dunakanyar 1:75 méretarányú, mozgómedrű kismintáján történt. A hajózsilip töltő- és ürítőberendezésének kisminta­vizsgálatát a Szlovák Tudományos Akadémia hid­raulikai laboratóriuma végezte. Meg kell említem a Ganz-gyár vízgépészeti labo­ratóriumában éveken át folytatott kísérleteket, melyek során a nagymarosi vízhozam és esésviszo­nyok mellett vizsgálták a turbina járókerék, csiga­ház és szívócsatoma legkedvezőbb kialakításának feltételeit. A vízlépcső fő részei a duzzasztómű, a kétrészes osztott erőtelep és az ikerhajózsilip. A tervek sze­rint a balparton helyezkedik el a 2 db, egyenként 34x260 m méretű hajózsilip, mellette a 6 gépegy­séges balpartá vízerőtelep, majd a 9 db 24 m-es nyílású duzzasztómű és végül a 4 gépegységes jobb- parti vízerőtelep, amely a csúcsüzem alatt le­adható teljesítmény növelése érdekében valószínű­leg további 2 gépegységgel bővül. Ezt az elrende­zést több feltétel egyidejű kedvező kielégítése in­dokolja. A balparti hajózsilip a természetes hajó­úthoz jól csatlakozik és védett az uralkodó szél­iránnyal szemben, a duzzasztómű a sodorvonalba esik, az erőtelepek parthoz közel történő elhelye­zése pedig a jégtorlaszok ellen biztosít bizonyos védelmet, osztottságuk megkönnyíti az építést és lehetővé teszi a még építés alatti részleges üzem­behelyezést. A duzzasztómű 108,0, ill. 108,50 m A. f. duzzasz- tási szintet biztosít. A 24 m széles, 9,75 m magas kétrészes szegmens gátak lehetővé teszik a vízszint szabályozását, az árvíz és a jég levonulását. Az el­zárószerkezetek felemelésével szabaddá tett nyílá­sok a hajózsilipekkel együtt 44 cm önduzzasztással biztosítják az 1000 éves valószínűségű árvíz (10 500 m3/s) levezetését. A nyílások küszöbszintje 98,75 m. A. f. A felső és alsó ideiglenes elzárásokat az egész vízlépcsőn átvezető pályán mozgó bakdaruk helyezik el, amelyek a vízerőtelepeket is kiszolgál­ják (gépegységek szerelése, ideiglenes elzárások mozgatása). Az elzárószerkezetek mozgatóberende­zését a nyílásokat elválasztó pilléreken helyezik el. Az osztott, 6—6 gépegységű vízerőtelep Kaplan turbináinak egyenkénti víznyelőképessége 300 m3/s így a kiépítési vízhozam 3600 m3/s. Az erőtelep gépkamrás megoldású. A kamrák mennyezetén ki­alakított lefedő szerelőnyílásokkal. Mindkét erőte­lep mellett a parton szerelőcsarnok épül. A bal­parti szerelőcsarnokhoz vasúti vágány vezet, amelyhez a bakdaruk hozzáállhatnak. A termelt villamosenergiát a balparton épülő 120 kV-os sza­badtéri alállomás továbbítja az országos hálózatba Vác felé. Az iker ha j .zsilip méreteit a Dunabizottság ajánr lásának megfelelően, állapították meg. Egy hajózsi­lip 1 db vontató és 6 db 1000 t-ás uszály egyidejű átzsilipelését biztosítja. A zsilipek felső főibe kettős szegmens kapuk, az alsókba támkapuk épülnek. A felsőfők küszöbmagassága 98,50 m A. f. a kam­rák fenákmagassága. és az alsófők küszöbmagassága 95,50 m A. f. szinten van, A zsilipkamrákban a leg­332

Next

/
Thumbnails
Contents