Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
valamint az üzemelési feltételek megállapításában, így a vízerőhasznosítás célját is szolgáló létesítmény megépítésében és üzemében általában érdekelt lehet: NIM a villamosenergiatermelés ; OFV a vízgazdálkodás (folyószabályozás, ármentesítés, öntözés, halászat, belvízrendezés, stb.); KPM a vizilközlekedés, út- vasút kartrékciák ; FM a mezőgazdasági vízhasznosítás (öntözés, halászat, stb.), valamint az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek törpe vízerőművekkel történő energiaellátása; KIM és KGM a vízellátás és szennyvízelvezetés; gép- és acélszerkezetek gyártása; EüM pedig a vízisport lehetőségek fejlesztése vonalán. ÉM. Regionális rendezési tervek, Dunakanyar fejlesztése (DIB). A 6. TVK legkiemelkedőbb vízerőhasznosítási létesítménye a Nagymarosi Vízerőmű, amely a csehszlovák-magyar közös Dunaszakasz vízerőkészle- tét hasznosítja, ezért közös csehszlovák-magyar beruházás lesz. A Nagymarosi Vízerőmű létesítésében érdekelt szervek mindkét ország államtanácsa és tervhivatalai (a közös megegyezés kidolgozásában) , a Duma-bizottság, valamint hazánkban az О VF, NIM, KPM, FM, KGM, ÉM, EüM és HM, illetve az ezeknek megfelelő legfelsőbb csehszlovák szervek. 2.2. Vízerőhasznosítás keretterve 2.21. A KÖZEPES ÉS KISESÊSÜ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE 2.211. Nagymarosi Vízerőmű A Duna 1969.25 fkm-ében tervezett Nagymarosi Vízerőmű a Wolfstahl—Nagymaros közötti csehszlovák—magyar közös érdekű Dunaszakasz alsó részének vízerőkészletét hasznosítja. A Felsődunai üzemvízesatomás Erőművel együtt egységes vízerőmű rendszert alkot. A két ország energiarendszere számára a beépített generátorok együttes teljesítő- képessége 1102 MW, csúcsidei teljesítőképesség a hálózaton mérve 818 MW és évi 3790 millió kWó energiát szolgáltat. A Nagymarosi Vízerőmű teszi lehetővé, a Felsődunai üzemvízesatomás Erőmű tá- rozásos csúcsüzemét azáltal, hogy annak alvízében duzzasztással biztosítja a hajózási mélységet, és a vízhozam ingadozásokat kiegyenlítve bocsátja le a Nagymaros alatti Dunaszakaszra. A tervezett Nagymarosi Vízlépcső jól kapcsolódik mind a csehszlovák—magyar közös érdekű Duna-szakasz, mind a magyar Duna-szakasz hasznosítási sémájába. Helyét elsősorban az előnyös geomorfológiai adottságok jelölték ki. A Duna a Garam folyó torkolatától (1714,5 fkm) a Szentendre-sziget csúcsáig (1692 fkm) szűk völgyön halad keresztül, amelyet két oldalról magas hegység övez. A Duna medre kb. 8 km hosszban (1701—1693 fkm) andezitszikla, amelyet csak 1—2 m vastag homokos kavics hordalékréteg borít. Alapozási és jéglevonulási szempontból a vízlépcső elhelyezésére az 1696,0—1696,5 fkm közötti szakasz a legalkalmasabb. Topográfia. A Nagymarosi Vízerőmű duzzasztásával érintett Duna-iszafcasz a Közép-Duna két nagy feltöltött medencéjét: a Kisalföldet és a Nagyalföldet köti össze. A völgy itt, a két alföldi terület között, több — fiatal üledékkel feltöltött — kisebb medencét fűz össze. Az Ipoly torkolattól lefelé a Duna mintegy 450 m széles medre beszűkülő völgyön halad át a Börzsöny és Pilis hegységek között. A hegyek mindkét oldalon meredeken emelkednek, csak keskeny parti sáv kíséri a folyamot a jobbparton kb. 106 m, a balparton 110 m tengerszint feletti magasságon. A vízerőmű tervezése során 1:4000 méretarányú rétegvonalas felvétel készült a 110 m A. t. szint alatt fekvő területről, szondirtachigrafikus felvétel a vizsgált Duma-szakaszról, keresztszelvényíel- vétel a vízlépcső közvetlen környezetét képező folyószakaszról, továbbá a partokról, a parton haladó közutakról és vasútvonalról, 1:1000 méretarányú részletes felvétel történt mindkét parton a vízlépcsőhöz csatlakozó és az építés kivitele szempontjából használatba veendő területről. Hossz- és keresztszelvény felvétel készült a Dunába ömlő kis vízfolyások torkolati: szakaszáról. Geológia. A Nagymarosi Vízlépcső a Dunakanyarban helyezkedik el. A környező hegyek összefüggő egységet alkotnak, melyet csak morfológiai szempontból választ el a Duna. A tájékoztató feltáró fúrások szerint, melyek 500 m távolságban lévő keresztszelvényekben helyezkednek el, Zebegénytől a Szentendre-sziget felső csúcsáig mindenütt megtalálható az andezit, vagy amdezittufa. Ennék minősége Dömöstől felfelé mind szilárdság, mind vízzárósóg szempontjából fokozatosan romlik. A Dömös alatti szakaszon az eruptív eredetű kőzet közel azonos minőségűnek tekinthető. A sztratovulkáni jellegnek megfelelően azonban minden keresztszelvényben található ép andezit, málottabb repedezett kőzet és tufás réteg is. A vízlépcső tervezett helye környezetében végzett részletes feltáró fúrások szerint a műtárgyak nagy szilárdságú kőzetre alapozhatok. Csupán a hajózsilip tervezett helye alatt találhatók tufa és agglomerátum rétegek. A szikla felületét folyami hordaléikiréteg borítja, mégpedig a folyammederben 1—2 m vastagságban homokos-kavies, a hegyeket kísérő keskeny part- sávot pedig ezzel összefüggésben lévő vastagabb homokos-kavics réteg, majd efelett homok, iszapos-homok, homokos-iszap fedőréteg alkotja. Visegrád község alsó végénél a szikla fokozatosan a mélybe süllyed és felette agyag, majd azt borító homokos-kavics rétegek alkotják a meder fenekét. A partok anyagát itt is finomabb szem- szerkezetű folyami üledékek rétegsora alkotja. Miután a partok anyaga általában erősen víz- áteresztő és az alacsony fekvésű parti területek keskenyek, ezek megvédése az elöntés ellen nem gazdaságos. Víz-, jég- és hordalékjárás. A Nagymarosi Vízerőmű vízjárási adatai a nagymarosi vízmérce 330
