Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

valamint az üzemelési feltételek megállapításában, így a vízerőhasznosítás célját is szolgáló létesít­mény megépítésében és üzemében általában érde­kelt lehet: NIM a villamosenergiatermelés ; OFV a vízgazdálkodás (folyószabályozás, ármen­tesítés, öntözés, halászat, belvízrendezés, stb.); KPM a vizilközlekedés, út- vasút kartrékciák ; FM a mezőgazdasági vízhasznosítás (öntözés, ha­lászat, stb.), valamint az állami gazdaságok és me­zőgazdasági termelőszövetkezetek törpe vízerőmű­vekkel történő energiaellátása; KIM és KGM a vízellátás és szennyvízelvezetés; gép- és acélszerkezetek gyártása; EüM pedig a vízisport lehetőségek fejlesztése vo­nalán. ÉM. Regionális rendezési tervek, Dunakanyar fejlesztése (DIB). A 6. TVK legkiemelkedőbb vízerőhasznosítási lé­tesítménye a Nagymarosi Vízerőmű, amely a cseh­szlovák-magyar közös Dunaszakasz vízerőkészle- tét hasznosítja, ezért közös csehszlovák-magyar beruházás lesz. A Nagymarosi Vízerőmű létesíté­sében érdekelt szervek mindkét ország államtaná­csa és tervhivatalai (a közös megegyezés kidolgo­zásában) , a Duma-bizottság, valamint hazánkban az О VF, NIM, KPM, FM, KGM, ÉM, EüM és HM, il­letve az ezeknek megfelelő legfelsőbb csehszlovák szervek. 2.2. Vízerőhasznosítás keretterve 2.21. A KÖZEPES ÉS KISESÊSÜ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE 2.211. Nagymarosi Vízerőmű A Duna 1969.25 fkm-ében tervezett Nagymarosi Vízerőmű a Wolfstahl—Nagymaros közötti cseh­szlovák—magyar közös érdekű Dunaszakasz alsó részének vízerőkészletét hasznosítja. A Felsődunai üzemvízesatomás Erőművel együtt egységes vízerő­mű rendszert alkot. A két ország energiarendszere számára a beépített generátorok együttes teljesítő- képessége 1102 MW, csúcsidei teljesítőképesség a hálózaton mérve 818 MW és évi 3790 millió kWó energiát szolgáltat. A Nagymarosi Vízerőmű teszi lehetővé, a Felsődunai üzemvízesatomás Erőmű tá- rozásos csúcsüzemét azáltal, hogy annak alvízében duzzasztással biztosítja a hajózási mélységet, és a vízhozam ingadozásokat kiegyenlítve bocsátja le a Nagymaros alatti Dunaszakaszra. A tervezett Nagymarosi Vízlépcső jól kapcsoló­dik mind a csehszlovák—magyar közös érdekű Duna-szakasz, mind a magyar Duna-szakasz hasz­nosítási sémájába. Helyét elsősorban az előnyös geomorfológiai adottságok jelölték ki. A Duna a Garam folyó tor­kolatától (1714,5 fkm) a Szentendre-sziget csúcsáig (1692 fkm) szűk völgyön halad keresztül, amelyet két oldalról magas hegység övez. A Duna medre kb. 8 km hosszban (1701—1693 fkm) andezitszikla, amelyet csak 1—2 m vastag homokos kavics hor­dalékréteg borít. Alapozási és jéglevonulási szem­pontból a vízlépcső elhelyezésére az 1696,0—1696,5 fkm közötti szakasz a legalkalmasabb. Topográfia. A Nagymarosi Vízerőmű duzzasztá­sával érintett Duna-iszafcasz a Közép-Duna két nagy feltöltött medencéjét: a Kisalföldet és a Nagyalföl­det köti össze. A völgy itt, a két alföldi terület kö­zött, több — fiatal üledékkel feltöltött — kisebb medencét fűz össze. Az Ipoly torkolattól lefelé a Duna mintegy 450 m széles medre beszűkülő völ­gyön halad át a Börzsöny és Pilis hegységek között. A hegyek mindkét oldalon meredeken emelkednek, csak keskeny parti sáv kíséri a folyamot a jobb­parton kb. 106 m, a balparton 110 m tengerszint feletti magasságon. A vízerőmű tervezése során 1:4000 méretarányú rétegvonalas felvétel készült a 110 m A. t. szint alatt fekvő területről, szondirtachigrafikus felvé­tel a vizsgált Duma-szakaszról, keresztszelvényíel- vétel a vízlépcső közvetlen környezetét képező fo­lyószakaszról, továbbá a partokról, a parton hala­dó közutakról és vasútvonalról, 1:1000 méretará­nyú részletes felvétel történt mindkét parton a víz­lépcsőhöz csatlakozó és az építés kivitele szempont­jából használatba veendő területről. Hossz- és ke­resztszelvény felvétel készült a Dunába ömlő kis vízfolyások torkolati: szakaszáról. Geológia. A Nagymarosi Vízlépcső a Dunaka­nyarban helyezkedik el. A környező hegyek össze­függő egységet alkotnak, melyet csak morfológiai szempontból választ el a Duna. A tájékoztató feltáró fúrások szerint, melyek 500 m távolságban lévő keresztszelvényekben he­lyezkednek el, Zebegénytől a Szentendre-sziget felső csúcsáig mindenütt megtalálható az andezit, vagy amdezittufa. Ennék minősége Dömöstől felfelé mind szilárdság, mind vízzárósóg szempontjából fokozatosan romlik. A Dömös alatti szakaszon az eruptív eredetű kőzet közel azonos minőségűnek tekinthető. A sztratovulkáni jellegnek megfelelően azonban minden keresztszelvényben található ép andezit, málottabb repedezett kőzet és tufás réteg is. A vízlépcső tervezett helye környezetében vég­zett részletes feltáró fúrások szerint a műtárgyak nagy szilárdságú kőzetre alapozhatok. Csupán a hajózsilip tervezett helye alatt találhatók tufa és agglomerátum rétegek. A szikla felületét folyami hordaléikiréteg borítja, mégpedig a folyammederben 1—2 m vastagságban homokos-kavies, a hegyeket kísérő keskeny part- sávot pedig ezzel összefüggésben lévő vastagabb homokos-kavics réteg, majd efelett homok, isza­pos-homok, homokos-iszap fedőréteg alkotja. Visegrád község alsó végénél a szikla fokozato­san a mélybe süllyed és felette agyag, majd azt borító homokos-kavics rétegek alkotják a meder fenekét. A partok anyagát itt is finomabb szem- szerkezetű folyami üledékek rétegsora alkotja. Miután a partok anyaga általában erősen víz- áteresztő és az alacsony fekvésű parti területek keskenyek, ezek megvédése az elöntés ellen nem gazdaságos. Víz-, jég- és hordalékjárás. A Nagymarosi Víz­erőmű vízjárási adatai a nagymarosi vízmérce 330

Next

/
Thumbnails
Contents