Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
a Nagymarosi Vízerőmű A Dunamenti Erőmű rekuperációs vízerőmű a Kvassay vízerőmű és a törpe vízerőművek összesen: 1076,0 mill. kWó 5,3 mill. kWó 4,9 mill. kWó 6,0 mill. kWó 1092,2 mill. kWó (A törpe vízerőművek 6 millió kWó/év termelési adatában a 6. vízgazdálkodási területen gazdaságosan létesíthető összes törpe vízerőmű energiatermelése szerepel.) 2.12. A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK valósítható törpe vízerőmű létesítési lehetőségét tartalmazza. A hidraulikus energiatározók fejlesztési terve azon irányelv alapján készült, mely szerint 1980-ig az ország hidraulikus energiatározóinak összteljesítménye eléri a 700 MW-ot. A Nagymaros környéki lehetőségek lényegében a teljes előirányzatot kimerítik. A terv tartalmazza az előirányzott összteljesítményen túlmenően azokat a hidraulikus energiatározóikat is, melyek fekvése a főváros közelsége miatt igen kedvező és gazdaságosságuk folytán létesítésük előtérbe kerülhet. 2.13. ELMÉLETI VlZERÖKÉSZLET A Területi Vízgazdálkodási Keretterv vízerőhasz- nosításának tervezése az alábbi alapelvek figyelembevételével történt. 2.121. Műszaki és gazdasági alapelvek A Keretterv tartalmazza a 6. vízgazdálkodási terület valamennyi gazdaságosan megvalósítható kis esésű és törpe vízerőműlétesítési lehetőségét, a komplex hasznosítás és csúesenergiatermelás szempontjainak figyelembevételével. Jelentősebb csúcsenergia csak a dunai (Nagymaros, Adony) vízerőművekkel termelhető. A Soroksári Dunaág vízerőművei (Kvassay, Szigetszent- miklósi) a rögzített vízszintek miatt, esetenként, jelentéktelen csúcsenergia termelési lehetőséget biztosítanak. Törpevízerőműveknél csúcsenergiatermelés gazdaságosan nem biztosítható. Az elsősorban energiatermelés célját szolgáló törpe vízerőművek topográfiai és hidrológiai adottságuk folytán, kapcsolódó vízhasznosítási lehetőséggel nem rendelkeznek. Egyéb vízgazdálkodási cél érdekében létesített, vagy tervezett víztározók pedig a szakaszos és csekély mennyiségű vízlebocsáj- tások miatt gazdaságos törpevízerőmű létesítésére nem nyújtanak lehetőséget. A törpevízerőmű tervezése a meglévő létesítmények (üzemvízcsatomák) gazdaságos felhasználásával valamint a rendelkezésre álló típustervék figyelembevételével történt. 2.122. Ütemezési alapelvek. A vízerőhasznosítás fejlesztési terve azon az irányelven alapszik, hogy a 20 éves tervidőszak végén, 1980-ban az ország vízerőművei 2 milliárd kWó energiát termelnek 500 MW összteljesítmény mellett és mintegy 2 MW összteljesítményű törpe vízerőmű kerül megvalósításra. A fenti irányelvek figyelembevételével csak az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítésekor, — amikor már valamennyi Területi Keretterv adata rendelkezésre áll — lehet dönteni a tekintetben, hogy a 6. TVK terület fejlesztési tervében szereplő törpe vízerőművek létesítését a 20 éves tervidőszakon belül milyen mértékben célszerű előirányozni. Ezért a fejlesztési terv minden gazdaságosan megA 6. TVK területére eső vízfolyások az elméleti vízerőkészlet nagysága szerint két fő csoportra oszthatók : Az első csoportba a jelentősebb vízfolyások: a Duna 1 708,5—1 586,0 fkm-ek közötti szakasza, a teljes Szentendrei és Soroksári Dunaág, valamint az Ipoly országhatár és torkolat közötti szakasza esik. Elsődleges jelentősége itt a Dunának van, amelynek 50%-os valószínűségű fajlagos teljesítménye az 1 678,8—1 653,0 fkm-ek közötti 25,8 km hosszú, ún. Váci ágtól eltekintve — mindenütt 1 100 kW/km felett van. Ennél lényegesen kisebb jelentőségű a Soroksári Dunaág, ill. az Ipoly elméleti vízerőkészlete, sőt utóbbi vízfolyás a határt képző szakaszokon félértékkel figyelembevett víz- erőkésziete miatt már inkább a kis készlettel rendelkező vízfolyások közé lenne sorolható. A második csoportba azok a kisvízfolyások sorolhatók, amelyek energiatartalma a nagyobb esések ellenére, a lényegesen kisebb vízhozamok miatt csekély. A megvizsgált kis vízfolyások Kemence, — Nagy-völgyi-, Börzsönyi-, Malomvölgyi-, Pilis- maróti Malom-, Török patak-, Feketeviz és Bükkös patak. Vízerőkészlet szempontjából kiemelkedik a Kemence és a Börzsönyi patak 50 kW/km 50%-os valószínűségű elméleti beépített teljesítőképességgel. A patakok szélsőséges vízjárásánál fogva a 95 %-os valószínűségű teljesítmény rendkívül alacsony. A Világenergia Konferencia által elfogadott 50 és 95%-os valószínűségű teljesítményt, az ezekhez tartozó energiamennyiséget és fajlagos teljesítményt a 6. vízgazdálkodási terület nagyobb és kisvízfolyásaira az 1. és 2. sz. táblázatok tartalmazzák, a vízerőhasznosítás szempontjából jelentéktelen kisvízfolyások kivételével. 2.14. AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VIZERÖHASZNOSlTÄSBAN Vízerőművek létesítése — különösen akkor, ha ezek nem kizárólag energiatermelési, hanem komplex vízgazdálkodási érdekeket is szolgálnak — nem lehet egyetlen szerv hatáskörébe tartozó feladat. Az érintett tárcák és szervek érdekeltségüknek és feladatuknak megfelelően vesznek részt az alap-, járulékos és kapcsolódó beruházások építési és üzemelési költségeinek fedezésében, a tervezési, építési és gyártási munkák végrehajtásában, 327
