Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
alaplemezt is alámosta a víz, mire az erőmű monolit vasbeton szerkezete kibillent eredeti helyzetéből. Az erőmű tönkremenetele miatt csupán az alábbi adatok felsorolása lehet érdemleges: duzzasztást szint max. alvízszint min. alvízszint min. jeges alvízszint 96,70 m Orsz. ± 1—2 dm eltéréssel 100,17 m Orsz. (1956-os jeges árvízkor) 92,40 m Orsz. 92,00 m Orsz. turbina: 2 db propeller típusú függőleges tengelyű gépegység az alábbi adatokkal (egyenként): hasznos esés vízemésztés teljesítmény 1,00- 16,4 3,90 m 17,7 m3/s 1.22 TÖRPE VÍZERŐMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE A terület kisvízfolyásain a vízenergiát villamosenergiává átalakító törpe vízerőmű nem létesült, noha egyes kisvízfolyások vízerőkészlete erre gazdaságos keretek között módott adott volna. A kisvízfolyásokon csak a vízenergiát mechanikai energiaként hasznosítható malmok, darálók, fűrésztelepek, stb. épültek, amelyeket javarészt a gazdaságtalan üzemelésük miatt a felszabadulás óta felszámoltak. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a tárgyalt területen összesen 12 vízimalom található. A Sződ-Rákospatak mentén 7, (Veresegyházán 3, Úrszentmiklóson 1, Vácrátóton 2, Sződön 1), amelyből csak kettő üzemelt (sződi és őrszent- miklósi), 1—1 vízimalom található a Jenői- és Békás-patakon (Tolmács, Nógrádmegye és Solymár, Pest m.), amelyekből azonban egy sincs üzemben. Régi dokumentumokból kitűnik, hogy az Ipoiyon régen mintegy 30 vízimalom volt. Közülük azonban már csak egy van meg Letkésen. A Vízikönyv és egyéb tervek említést tesznek ugyan a fentieken túlmenően még néhány malomról, azonban ezeket már régebben üzemen kívül helyezték, és létesítésüket helyenként ma már legfeljebb csak nyomok mutatják. Megszüntetésük elsősorban a vízfolyások rendezése következtében vált szükségessé. Telepítésükre általánosságban az jellemző, hogy ötletszerűen, csak helyi adottságok és közlekedési szempontok figyelembevételével választották meg az erőtelepek helyét és nem érvényesült egységes irányelv sem a telepítésnél, sem pedig a telepek kialakításánál és berendezésednél. Általában nem a legnagyobb vízerőkészlettel rendelkező vízfolyásokra, illetve vízfolyásszakaszokra települtek és kedvezőtlen hatást okkal üzemeltek. A felszabadulás előtt a törpe vízerőhasznosítási lehetőségek megfelelő propagálásának hiánya miatt, a felszabadulás után pedig egyrészt a malmok államosítása, továbbá egyesek gazdaságtalan üzeme, vagy egyéb okok (pl. vízfolyások rendezése), másrészt megfelelő típustervek és propaganda hiánya miatt újabb törpe vízerőművek építését, vagy a régiek fenntartását, felújítását és korszerűsítését sem a termelőszövetkezetek, sem az állami gazdaságok vagy tanácsok nem kezdeményezték. 1.3. A fejlesztés szükségessége A népgazdaság gyorsütemű fejlesztésével együtt fokozott mértékben növekszik a villamosenergiaszükséglet. A terület energiaellátása elsősorban a hazai kis- kalóriájú és korlátozott mennyiségű szénkészletünkre, illetve energia importra támaszkodik. A szénbányászat a nagyarányú fejlesztés ellenére sem tudja az alapenergiahordozó igényeket kielégíteni. Az atomenergia felhasználásával 20 éves távlati terveinken belül nem számolhatunk, mert az eddigi kísérletek szerint egyelőre még nem látszik gazdaságosnak. Addig azonban a szűkös szénkészletünkből hőerőművekkel termelhető energiával, a rendelkezésre álló villamosenergia importtal, és nem utolsó sorban az eddig alig-alig kiaknázott vízerőkészletünk hasznosításával kell az egyre növekvő igény kielégítését biztosítanunk. A 6. TVK területe bizonyos mértékű önálló szénbázissal is rendelkezik, emellett a területen épül a Szovjetunióból a „Barátság” vezetéken szállított kőolaj finomítója is, amely a mellételepülő, mintegy 600 MW-os Dunamenti Hőerőmű energiabázisa lesz. Ugyanakkor a Duna vízerőhasznosítási lehetőségei is igen kedvezőek, így a vízgazdálkodási terület mind hőerőművek, mind vízerőművek vonatkozásában fejlődőképes. A 20 éves távlati terv az említett adottságokat ki is kívánja használni, egyrészt a Dunamenti Hőerőmű, további ipari és fűtőerőművek, másrészt a Nagymarosi Vízerőmű megépítésével. A terület energiatermelése is igen komoly mértékben fog fejlődni, ennek ellenére 1980-ban is energia hiánya lesz, ha viszonylag kisebb mértékű is, mint 1961-ben, mert a terület hasznos villamosenergia fogyasztása is nagy mértékben nő. 323 generátor: 2 db vízszintes tengelyű az alábbi adatokkal egyenként: névleges teljesítmény 450 kVA névleges áramerősség 650 A Cos sí 0,7 A turbina és generátor között kúpfogaskerekes hajtómű helyezkedett el. A vízerő energetikai adatai: Max. teljesítmény 670 kW Atl. teljesítmény 500 kW Átl. évi energiatermelés 4 500 000 kWó Említésre méltó még a termelt energia önköltsége, amely 1955-ben 32,11 fill./kWó. 1955-ben az energiatermelés 4,6 millió kWó volt. Az energia önköltsége az alábbi megoszlás szerint alakult: amortizációs költség 38,7% karbantartási költség 24,0% igazgatási költség 6,2% személyzeti költség 7,5% kotrási költség 23,6%
