Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
épült ki. Jelenleg csatornázott terület 165 ha. Szennyvízkibocsátás összesen 4 700 m3/nap. A város 24 748 főnyi lakosságából 22 640 fő a belterületi lakosság, amelyből 13 170 fő van szenyvízcsa- tornázással ellátva, azaz a belterületi lakosság 58,2%-a. A fejlesztés során ellátandó lakosság száma 40 000 fő. Az összes levezetendő házi- és ipari szennyvíz mennyisége 16 000 m3/nap. A közel félévszázados hálózat felújításra szorul és kibővítése szükséges az elválasztó rendszer fenntartása mellett. Szennyvíztisztító telepe is teljesen elavult, kapacitása nem megfelelő. Felújítása e telepnek nem mutatkozik gazdaságosnak és eziért teljesen új szennyvíztisztító telep létesítése vált szükségessé. Ezt egyébként a Duna új szabályozási vonala is szükségessé teszi. A telep a jövőben a lakosság és az ipar szennyvizeinek mechanikai tisztítását végzi, a tisztított vizeknek a Duna sodorvonalába való bevezetésével. À váci FORTE gyár szennyvizét nem lehet a városi közcsatornába bevezetni, mert a szennyvíz külön kezelést igényel. A gyár szennyvízmennyisége — a bővítés során 1980-ig 4 100 m3/nap lesz, amelyből 100 m3/nap a fekáliás, 2000 m3/nap az iparilag szennyezett és 2 000 m3/nap a nem szennyezett ipari víz. A keletkezett szennyvízből 2 100 m3/nap szennyvizet biológiailag tisztítani kell, 2 000 m3/nap víz- mennyiség pedig minden tisztítás nélkül ereszthető be a befogadó Gombás-patakba, annak vízállásától függően átemeléssel, vagy gravitációs úton. Biológiai szennyvíztisztítótelep Biológiai tisztítótelep Átemelőtelep Csatorna 5.0 millió Ft 5.0 millió Ft 0,5 millió Ft 0,5 millió Ft összesen: 6,0 millió Ft Az elvezetendő szenyvízmennyiség: a lakosság szennyvízmennyisége: 9 600 m3 nap a fejlesztés során elvezetendő ipari szennyvíz: 6 400 m3/nap 16 000 m3/nap A csapadékvízmennyiség megállapításánál egy éves gyakoriság és 30 percnek megfelelő fajlagos esővízhozam figyelembevételével, 80 1/s/ha és 0,5 lefolyás! tényező esetén 165 ha területről 60 1/s, a lefolyó csapadékvízmennyiség. A csapadékvizeket öt gyűjtő segítségével a Dunába vezetik. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének költségelőirányzata. Szennyvízcsatornázás : 35,4 km hálózat, 17,7 millió Ft Csapadék csatornázás : 38,6 km hálózat - 27,0 millió Ft Szennyvíztisztító telep 8,4 millió Ft összesen: 53,1 millió Ft A kerettervidőszak kezdetén a Dunai Mész- és Cementmű által létesített 642 fős lakótelep szennyvize kétszintes ülepítő, majd biológiai csepegtetőtestes tisztítás és fertőtlenítés után a városi csatornába köt. E lakótelep szennyvizeinek elvezetésére 672 fm zárt és 249 fm nyílt csatorna létesült. Ugyancsak a DCM által létesített sejcei lakótelep szennyvizeit bővített oldómedence tisztítja, homokszűrőn történő átvezetéssel. A városi hálózattal összekötő közcsatorna hossza 297 fm. Vác iparfejlesztése: Létesül, illetve bővítésre kerül 10 db üzem, melyek összesen 18 400 m3/nap szennyvizet termelnek: ebből ipari és fekáliás 7 500 m3/nap, nem szennyezett 10 900 m3/nap. 6 400 m3/nap szennyvíz kerül a városi és 2 100 m3/nap pedig ipari szennyvíztisztító telepen kezelésre, 9 9000 m3 nem szennyezett víz kezelés nélkül jut a befogadóba. A káros szennyvíz mennyisége 2 000 m3/nap. Az ipari szennyvíztisztítás fejlesztésére előirányzott költség 15 millió forint. A Dunakanyar fejlesztése során Vác város is jelentős szerepet játszik. Idegenforgalmi és természetjárási csomópont Börzsöny és Cserháthegység felé. A Dunakanyar Intéző Bizottság távlatban 1 000 fő hétvégi látogató figyelembevételével, tervezetébe több olyan építmény létesítését javasolja, amelyek még távlatban sem köthetők be a városi közcsatomahálózatba és így ezek egyedi tisztító- berendezéseket igényelnek. Balassagyarmat járási jogú város. (Nógrád megye). Balassagyarmat az Ipoly folyó balpartján a magyar-csehszlovák határ mentén fekszik. Egyetlen vízfolyása az Ipoly, mely egyben az országhatár is. Lakosszáma 1960-ban 12 457 fő volt, amely 1980-ban 28 400 főre növekedik. A belterületi népesség jelenleg 12 030 fő, amelyből 1 860 fő van szennyvízcsatornával ellátva, azaz a belterületi lakosság 16%-a. Ipara jelentéktelen. A városnak jelenleg összefüggő csatornahálózata nincs. Két helyen van szennyvízcsatorna: a Nádor utcában és a kórháznál. Ezeknek szennyvize helyi mechanikai tisztítás után közvetlenül az Ipoly folyóba kerül. A kerettervidőszak kezdetén (1962) épül ki a Szerb utcai közcsatorna, amellyel a Révész utcában jelentkező súlyos közegészségügyi hiányosságokat kívánja a városi tanács megszüntetni. A tisztitatalan szennyvíz ugyanis a jelzett utcában az útmenti folyókában folyt le többszáz méter hosszban az Ipolyig. Általában a városban működő csatornák kifejezetten csapadékvízlevezető jellegűek, amelybe részben egyszerű mechanikai tisztítással, vagy minden tisztítás nélkül, egyes ingatlanok szennyvizeit bekötötték. Csapadékvízcsatoma 2 km hosszban található. A csapadékvizek befogadója ugyancsak az Ipoly folyó. A város teljes belterülete (320 ha) csatornázandó. A meglevő szennyvízcsatornák fenntarthatok és bekapcsolhatók a létesítendő új szennyvízelvezető hálózatba. A csatornahálózatot gravitációs úton le le39 6 TVK 305
