Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
BUDAPEST CSATORNÁZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 1960—1980 TERVIDŐSZAK ALATT A fővárosnak jelenleg 1365 km (a házi bekötő- és víznyelő-bekötő csatornákkal együtt 1835 km) hosszú egyesített rendszerű csatornahálózata van. Az 1 807 299 fő összlakosságból a belterületi népesség 1 789 302 fő, amelyből 1 296 000 fő van szennyvízcsatornázással ellátva, azaz a belterületi lakosság 72,6%-a. Az elkövetkezendő 20 év (1961—1980) csatornázási feladatainak megoldása érdekében, az előzőkben ismertetett perspektivikus tervjavaslat a következő szempontokat vette figyelembe: 1. a fővárosi lakásépítkezés biztosítása, 2. a hálózatfejlesztés alapját szolgáltató főgyűjtő és gyűjtőcsatornák létesítése, 3. a főváros távlati 14 m3/s, azaz 1 200 000 m3/nap szárazidei szennyvizének olymérvű tisztítása, amely biztosítja az élővizek tisztaságának védelmét. A fejlesztés során a fekáliás szennyvízmennyiség 180 000 m3/nap, az ipari szennyvíz 120 000 m3/nap vízmennyiséggel növekszik. 1980-ra a főváros lakoslétszáma 2 300 000 főre növekedik. A törzscsatomahálózat 46 km főgyűjtő- és gyűjtőcsatornával, valamint 380 km hosszú mellékcsatornahálózattal bővül. A keretterv időszak végén tehát a fővárosi csatornahálózat hossza a következőképpen alakul: A csatorna neme 1960 j 1980 J Növekedés kilométer Főgyű.j tőcsatorna 84,9 130,9 46,0 Gyűjtő- és mellékcsatorna 280,0 1 660,0 380,0 Házi bekötő csatorna 336,1 456,1 120,0 Víznyelőbekötőcsatorna 134,3 174,3 40,0 összesen : 1 835,3 2 421,3 586,0 A csatornával ellátott lakosság 76% lesz (1 750 000 fő). A csatornázott terület a jelenlegi 8300 ha-ról 11 130 ha-ra növekedik. A keretterv időszakban 12 új, illetve átalakított átemelőtelep létesül. Megkezdődik az Angyalföldi- és a Csepel-Északi, illetve folytatódik a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep építése. Ezek közül a délpesti és az angyalföldi telepet üzembe helyezik. A csatornahálózat és szennyvíztisztítás fejlesztésének beruházási költségei a keretterv időszak alatt: A terület megnevezése Költség millió Ft Buda-észak és közép 538,1 Buda-dél 66,5 Pest-észak 841,9-közép 656,7-dél 174,7 Különleges biztosító berendezések 40,0 összesen: 2317,9 azaz kerekítve 2318 millió Ft, Figyelembe véve a csapadékvizek elvezetésével és a nyílt árkok rendezésével kapcsolatban felmerülő költségeket, a teljes fejlesztés beruházási költsége a következőképpen alakul: A beruházás megnevezése Költség millió Ft Csatornázás és egyéb berendezések 2318,0 Csapadékvízelvezetés és nyílt árkok 150,0 Tervezés, egyéb 139,0 összesen : 2607,0 A csatornázás fejlesztésével kapcsolatban 2000,0 millió Ft felújítási költség is felmerül. Egyedi kommunális és ipari szennyvíztisztító berendezések A főváros jelenleg még csatornázatlan területein számos olyan kommunális jellegű intézmény és építmény létesül, amely önálló, egyedi szennyvíz- tisztító teleppel, illetve berendezéssel rendelkezik. Ez az állapot a távlati terv egyes szakaszaiban is fennmarad hosszabb ideig, mindaddig, amíg a főváros csatornahálózata teljes egészében ki nem épül. Az egyedi házi jellegű szennyvíztisztító berendezések a mindenkori szükségletnek megfelelően létesülnek és helyi követelményeket elégítenek ki. Különösen a Római-park a Soroksári Dunaág mentén, valamint a budai hegyvidéken várható na- gyobbarányú ilyen építkezés. Az egyedi ipari tisztító berendezések általában a káros ipari szennyvizek közömbösítésére szolgálnak. Az 1/1961. sz. korm. sz. rendelet szempontjait figyelembe véve, döntő jellegű követelmény, hogy minden olyan gyár, ipartelep, műhely, amely káros szennyvizet enged be akár a közcsatomaháló- zatba, akár valamely élő vagy időszakos vízfolyásba, illetve árokba, szennyvíztisztító berendezést létesítsen a keretterv időszak alatt. Káros ipari szennyvíz alatt elsősorban a befogadóra, de magára a csatornahálózatra, szennyvíztisztító berendezésre és annak megfelelő működésére különösen veszélyes, ártalmas hatású szennyeződést tartalmazó szennyvizet értjük. (Kátrány, fenol, cián, lúg, sav, magas lebegő és szervesanyag tartalom stb.) Az előzőkben ismertetett Budapest csatornázásának fejlesztéséről szóló perspektivikus terv — mely 50—60 éves távlatra készült — összesen 12 220 millió forintban jelöli meg a főváros csatornázása (beleértve a csapadékvízcsatornázást és árokhálózat rendezését is) fejlesztésének beruházási és felújítási költségét. A terv szerint ebből 4607,0 millió forint az a költség, amely kommunális téren az 1961—1980 tervidőszakot terheli. Távlatban 3244,3 millió forint értékű fejlesztés történik. A terv számba vette azokat a fejlesztési lehetőségeket és igényeket is, amelyek a jelenlegi megítélés szerint nem szükségesek ugyan, de a főváros esetleges előre nem látható fejlődése során, felléphetnek. Ezeknek költsége 4368,7 miihó forint. 303
