Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
területen, haladó csatornahálózat vezet be az Ipolyba. Budakeszi — A Budakeszi Szanatórium eredetileg 200 személy befogadására volt alkalmas. A befogadóképesség azonban 1935-re már 800 főre emelkedett. Az Emscher rendszerű kétszintes ülepítő, majd a vele egybeépített fertőtlenítőn átfolyó szennyvizek szikkasztására egy 120 m mély kút szolgált. A tbc. szanatóriumok szennyvíztisztító berendezései sorra elavultak, a szikkasztó berendezések útján az altalaj elszennyeződött, és számos esetben a fertőzött talajvíz a budai hegység völgyeleteiben forrásként jelentkezett. A tűrhetetlen állapot megszüntetésére az Országos Korányi TBC, az Állami Fodor József, valamint a MÁV szanatóriumokban keletkező szennyvizek tisztítására, közös biológiai szennyvíztisztítótelep létesült. A jóváhagyott tervek szerint az I. ütemben 3130 fő után 1 860 m3/nap szennyvíz érkezik a tisztítótelepre. Ez a mennyiség jelenleg kizárólag a szanatóriumokból származik. A végső kiépítés után a telep kapacitása 3 700 m3/nap lesz. A jelenlegi tisztítóberendezés részei: Homokfogó, rács- és aprító szűrő, előülepítő-, szellőztető-, utóülepítő- és fertőtlenítő medence. Az építkezés 1960-ban fejeződött be. Jelenleg a próbaüzemeltetés folyik. A létesült csatorna összes hossza 5,6 km. Levezetett szennyvízmennyiség 2 500 m3/nap. A csatornahálózat a község lakosaiból 220 főt lát el. A telepet a Fővárosi Csatornázási Művek üzemelteti és az jelenleg a vegy- és bakteriológiai vizsgálatok alapján egyike az ország legjobb hatásfokkal működő szennyvíztisztító telepeinek. Dunakeszi — A községben egyesített rendszerű csatornahálózat található, 9 km hosszúságban. Levezetett szennyvízmennyiség 300 m3/nap, ellátott lakoslétszám 2 320 fő. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 4 950 m3/nap, a káros szennyvíznek 72%-a kerül hatástalanítás alá. Befogadó a Duna. A Dunakeszi Konzervgyár szennyvíztisztító berendezése mechanikai és biológiai részből áll. Jelenleg már teljesen elavult. Felújítása folyamatban van. A tisztított szennyvizeket zárt csatorna szállítja az Óceán-árokba, majd ennek közvetítésével a Szilas-patakba. A gyár szennyvizeinek kellő mérvű tisztítása igen nagy fontosságú, tekintettel arra, hogy a szennyvizek közvetlenül a Fővárosi Vízművek vízgyűjtő területét szennyezik. A Dunakeszi Járműjavító Vállalat szennyvizeinek tisztítása jelenleg még megoldatlan. A Vállalat és lakótelep ipari és háztartási szennyvizeinek tisztítása kis méretű Prister rendszerű berendezésekben történik, a tisztított szennyvíz közös csatornán át jut a Dunába. A Mechanikai Laboratórium alagi kísérleti telepe ipari és háztartási szennyvizeit 2,5 km hosszú csatornahálózat gyűjti össze. A szennyvizeket minden tisztítás nélkül 5 db szikkasztó kútban elszikkasztják. A ciános, savas, krómos és más vegyi anyagokat tartalmazó szennyvizek eltávolítása is szikkasztás útján történik. Főt — A gyermekváros új tisztítótelepe és csatornahálózata 1959-ben létesült 1 500 fő szennyvizének tisztítására. A biológiailag tisztított szennyvizek befogadója a Kisvíz-patak. A tisztítóberendezés hatásfoka nem kielégítő, kezelését elhanyagolták. Az Ady Endre utcai iskola szennyvizét zárt csatornarendszerrel a fóti gyermekváros csatornájába kötötték. A fóti gyermekváros tangazdasága szennyvizeit tisztító berendezés részei: egyszintes: ülepítő, szikkasztó kúttal. Gödöllő — A község jelenleg csatornahálózattal nem rendelkezik. A község területén belül csak az Agrártudományi Egyetemnek van szennyvíztisztító berendezése és önálló csatornahálózata a Rákospatakba való bekötéssel. A közintézmények nagyrésze emésztőgödrökkel van ellátva, ahonnan időnként a szennyiszapot kiemelik és eltávolítják. Gödöllőn 1960-ban megalakult az ivóvíz és csatorna társulat. Eddigi tevékenysége azonban csak az ivóvízellátás létesítésére terjedt ki. A község területén több egyedi tisztítóberendezés is működik. A Premontrei gimnázium részére 1933-ban létesült szennyvíztisztító berendezés részei: kétrészes ülepítő, ezzel egybeépített kétrészes oldómedence, szűrőházzal és fertőtlenítő medencével. A felszabadulás után az Agrártudományi Egyetem foglalta el a gimnázium helyét, és 1956-ban új tisztító berendezést létesített. Az új berendezés két ütemben létesült. Az I. ütemben a teljes 3 050 lakóegyenérték felére kétszintes ülepítőt, biológiai csepegtetőtestet, utóülepítőt és fertőtlenítő medencét építettek. A II. ütemben 1960. év végéig, további kétszintes ülepítő és fertőtlenítő létesül. Az Agrártudományi Egyetem diákszállója szennyvizeit kétszintes ülepítőn, biológiai csepegtetőtesten és fertőtlenítő medenoén keresztül vezetve tisztítják. A tisztított szennyvizek az útszéli árokba jutnak. A gödöllői egészségház és járási tanács szülőotthon régi tisztítóberendezése megrongálódott és a szennyvíz tisztítatlanul jut a Rákos-patakba. Az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kétkamrás oldómedencét létesített kolloidfogós kavicsszűrővel. A tisztított szennyvizet két nyelőkútban elszikkasztják. A Gödöllői Gépgyár 1953-ban létesített 24 lakásos lakóépületéhez egyszerű oldómedence szolgál a szennyvizek tisztítására. Időközben újabb 24 lakásos bérház települt e helyre. A tisztítóberendezés rekonstrukciója során kétszintes ülepítőt, biológiai csepegtetőtestet és fertőtlenítő aknát létesítettek. A telep túlterhelt. A tisztított szennyvizek a Rákospatakba kerülnek. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 1 350 m3/nap, ebből 1150 m3/nap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 395 m3/nap mennyiséget teljesen 745 m3/nap-ot pedig részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke általában nem kielégítő. A kibocsátott 475 m3/nap káros szennyvíznek 80%-a kerül tisztítás alá. Befogadó a Rákos-patak, ill. szikkasztás. A Gödöllői Gépgyár csatornázása elválasztó rendszerű. A házi szennyvizeket zsírfogón átvezetve, kétszintes ülepítő, csepegtetőtest és fertőtlenítő me286
