Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A tisztítóberendezés részei: szürőház, durvarács- csal, markolódaru homokfogóval és 2 db Geiger- rendszerű szennyvízszűrőkerékkel, gépház. A mechanikailag tisztított szennyvizeket a Duna medrébe süllyesztett kovácsoltvas nyomócső vezeti a folyam sodorvonalába. Alacsony Duna vízállás esetén a szenny- és csapadékvizeket parti kitorko- lású szabadkiömlő vezeti a Dunába. A főgyűjtő és szivattyútelep zápor okozta túlterhelésének részbeni tehermentesítésére a Tímár utcánál, Nagyszombat utcánál és a Lukács utcánál egy-egy a Dunába vezető záporvízkiömlő szolgál. A telep jelenlegi terhelése 400 1/sec. A XI. kér. Albertfalvai Csatornaszivattyútelep Albertfalva mintegy 80 ha kiterjedésű csatornázott területéről származó szenny- és csapadékvizeket, valamint a mélyebb fekvésű területek talajvizeit emeli át a Dunába. A telep ideiglenes jellegű. A telep 1920-ban létesült és 1930—31-ben a jelenlegi teljesítményre kibővítették. A telep mechanikai tisztítóberendezése homokfogóból, finomrácsból áll. A talajvíz elkülönített csatornahálózaton keresztül a szivattyútelep talajvízgyűjtő aknájába folyik. A szivattyútelepről két nyomócső vezet a Dunába, egyenként 390 fm hosszban. A szenny- és csapadékvíz csatornahálózatnak és egyúttal a szivattyútelepnek is tehermentesítésére két záporvízkiömlő és a Jókai utcától délre tároló földmedence létesült. A tároló földmedence víztelenítése — a zápor megszűnte után — a mélyebb fekvésű talajvízcsatornahálózat útján történik. A telep jelenlegi terhelése 100 1/sec. A XI. kér. Kelenföldi Csatornaszivattyútelep a Budafoki úti, valamint a Sárbogárdi úti főgyűjtő- csatornákon levezetett szenny- és csapadékvizeknek mechanikai tisztítás után a Dunába való bevezetésére szolgál. A tisztítóberendezés homokfogóból és gépi tisztítású szűrőrácsból áll. A háromszoros hígításon aluli szennyvizek 130 fm hosszú szegecselt kovácsoltvas nyomócsövön át jutnak a Duna sodorvonalába. A háromszoros hígításon felül a szenny- szennyvizek parti kitorkollású szabadkiömlőn át jutnak a Dunába. A tisztítótelep 1933—34-ben épült és jelenlegi terhelése 350 1/sec. XII. kér. Budafok-Hárosi Szivattyútelep a Budafok és Nagytétény közös határvonalán mintegy 164 ha nagyságú terület szennyvizeit emeli át a Dunába. A telep 1955—57. évek között létesült és jelenlegi terhelése 3 1/sec. A XXII. Iker. Nagytétényi Ideiglenes Szivattyú- állomás a Diósárok mellett a MÁV pályatest és a Batthyány utca között 1957—58-ban létesült lakótelep, kereken 200 főnyi lakossága szennyvizeinek a csapadékvíz közcsatornába való átemelésére szolgál. A szennyvíz tisztítására oldómedence létesült. A telep ideiglenes és jelenleg az oldómedence túlfolyója a szomszédos Növényvédelmi Állomás házi csatornájához csatlakozik. A telep jelenlegi terhelése 2 1/sec. XXII. kér. Nagytétény—Diósárokmenti Szivaty- íyútelep a Nagytétényben épült földszintes kislaká- sos lakótelep, óvoda, bölcsőde, tisztasági fürdő szennyvizeinek a közcsatornába való átemelésére szolgál. Épült 1960-ban. A telep jelenlegi terhelése 14 1/sec A Duna jobbparti városrész általános csatornázásának kiépítetlensége miatt csak Óbuda, Kelenföld egy része és Albertfalva rendelkezik — az előbbiek szerint — mechanikai tisztítású csatomaszi- vattyúteleppel. A budai oldal északi, valamint középső részén a szenny- és csapadékvizek még jelenleg is különböző, kisebb-nagyobb vízgyűjtőterületű csatornahálózatok útján, parti kitorkollással, tisztítás nélkül ömlenek a Dunába. A budakalászi határárok és a nagytétényi Vasút utca között 22 szennyvízkitorkollás működik a Dunára. A kitorkollásokat magas Duna vízállás esetén zsilipekkel zárják és a szenny- és csapadékvizeket a Dunába átemelik. E kitorkollásokon keresztül jelentékeny nagyságú területek szenny- és csapadékvizei jutnak a Dunába, végeredményben majdnem a teljes Duna-jobbparti városrész szennyvize. A kitorkoilásokhoz csatlakozó csatornahálózatok közül az: Ördögárok és a Villányi úti csatorna főgyűjtőnek minősül. Az Ördögárok, középső és felső szakaszán még jelenleg is nyílt árokként működik, alsó-szakasza 1873 óta fokozatos árokboltozás után Buda-közép szennyvízfőgyűjtőjét képezi. Összefoglalva a két városrész csatornázási viszonyait, a főváros1 csatomaMlózatásak fejlődését 1848 óta az alábbi táblázat tartalmazza: Év Főgyűjtő Mellék1 Házibekötő Víznyelő csatornák folyóméterben I860 — 78130 800 1600 80 530 1870 — 94 444 1 200 2 400 98 044 1880 1 606 140 889 6 000 7 000 155 495 1890 5 201 229 666 21 400 23 964 280 231 1900 24 669 347 677 45 140 35 816 453 302 1910 33 317 511 324 77 700 48 132 670473 1920 41 035 671 614 103167 57 621 873 437 1930 56 791 836 408 141 279 73 790 1 108 268 1940 64 441 1 055 829 243 171 97 078 1 460 519 1950 77 542 1 134 783 286 168 109 304 1 607 797 1960 84 863 1 279 739 336 076 134 298 1 834 976 278
