Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A sorrendet a települések ipari fontossága jelölte ki. A törpevízművek létesítési sorrendjét a település fontossága, lélekszáma és a meglévő vízművek állapota szabja meg. Százhalombatta fejlődő ipara folytán kiemelt településsé válik, továbbá Dömös, Csobánka, Dunabogdány, Leányfalu, Szob és Zebe- gény üdülőhelyi jellege folytán részesül előnyben. Pócsmegyer, Nagykovácsi, Szigetmonostor, Budakalász és Kerepes a főváros közelsége, valamint a kedvező vízbeszerzési lehetőségek révén kerülnek előtérbe. Az állami támogatással épülő, illetve bővülő törpevízművekből Ráckeve, Pilisvörösvár, Budakeszi, Főt, Pécel, Gyömrő, Kismaros, Pomáz, Törökbálint, Visegrád, Nógrádverőce, Alsó-Felsőgöd, Moh óra, Szécsény, Diósjenő, Szigethalom, Piliscsa- ba, Solymár, Pilisszenti ván községekben a vízellátás szervezeti, vagy műszaki alapjai már meg vannak. A közkutas és törpevízmű jellegű vízellátás kiépítésének sorrendje a jelenlegi ellátottság fokától, a hitel nagyságától, valamint annak folyósításától függ. Az ÉNRV és a SZVRV-re kapcsolt 8 illetve 6 község ütemezése a főmű kiépítésének függvénye. A területen mindenesetre azonnali és hatékony koordinálás szükséges, különösen ott, ahol különböző tárcakezdeményezések folytán keresztintézkedés veszélye áll fenn. A koordinálással számos apró és költséges egyedi vízmű beruházása akadályozható meg. 2.32 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A bduapesti ipari vízellátás ütemezését a 2.221 pontban adtuk meg. A vidék iparfejlesztése Vác és Százhalombattán kívül igen mérsékelt. Az említett művek már épülnek, a többiek fejlesztése egymás vízkészletét nem érinti, így a sorrendiséget nem a vízellátás szabja meg. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ezidő- szerint figyelembevehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőséget és az alapját a hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatoknak is jelentős segítséget nyújthat saját távlati terveik kidolgozásához. A keretterv tájékoztatást ad arra, hogy mily megterhelést jelent a népgazdaság számára az ivó- és ipari vízellátás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja ösz- sze. A kommunális vízellátás jelenlegi adatainak megbízhatósága kielégítő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közmű-ellátottságáról, valamint annak műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek vízellátó berendezéseinek feltárásában, továbbá az ipari üzemek vízgazdálkodási adataiban már több bizonytalanság rejtőzik. Kérdéses esetben ezért mindig az ipari víznormák és az alkalmazott gyártási technológiák egybevetése alapján állapítottuk meg a hiányosan kidolgozott ipari üzemek vízgazdálkodásának reális adatait. A kommunális vízellátás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozza elő. A keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962 januárjában megadott fejlesztési irányelveinek. továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ ivóvízellátásának megoldására egyedi terv készül, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális értékeknek tekinthetők. A 20 éves iparfejlesztés vízellátásának tervezése az iparágak fejlesztési terved alapján, történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek vízellátására a keretterv készítése során egyedi tervek készültek. A kisebb jelentőségű ipari üzemek jellemző műszaki adatait és mutatóit normatívák alapján állapítottuk meg. Ezen utóbbiaknál természetesen a helyi körülményeket csak kismértékben vehettük figyelembe. Meg kell jegyeznünk, hogy az összehasonlíthatóság és az egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembe venni az építési technológia .állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén kétségtelenül jelentős megtakarításokat eredményez1 a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíró képességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezőkben a keretterv adatait folyamatosan helyesbíteni és a mindenkori helyzetnek megfelelően finomítani. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ivó- és ipari vízellátás továbbfejlesztése érdekében a helyi vízkészletek feltárása elengedhetetlen. Ennek során további hidrológiai, hidrogeológiai kutatásokat, feltárásokat kell elvégezni, különös tekintettel a felszín alatti vízkészletek pontos megállapítására. 267
