Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
Izbégi terület ellátására pedig — a jelenlegi nyomásfokozó megszüntetésével — további 100 m3 űrtartalmú medencét kell kiépíteni. Az ipari vízelvonás 300 m3, a Pomáz részére leadandó vízmennyiség 600 m3, így az egy ellátott főre jutó fajlagos ivóvíztermelés előreláthatólag 150 liter. Vác város perspektivikus lélekszámú 42 100 fő. A lakosság, valamint a vízműre kapcsolandó üzemek együttes jövőbeni napi vízszükséglete 16 800 m3. Ezt a vízmennyiséget részben a Buki-szigeti. jelenleg is üzemben lévő vízműről (6800 m3), részben a DCM nógrádverőcei vízműtelepéről (10 000 m3) kell biztosítani. Amennyiben a jövőbeni igény a számított mennyiséget túllépné, illetve ha a vízművek az előirányzott vízmennyiséget szolgáltam nem tudják, úgy a hiányzó vízmennyiséget vagy a verőcei vízmű déli irányban történő bővítésével, vagy a Vác és Sződliget határában fekvő terület bekapcsolásával lehet pótolni. A városfejlesztéssel kapcsolatos többletvízmeny- nyiség bevezetése céljából 0 300 mm-es ikemyo- móvezetéket kell kiépíteni a Vác-balassagyármati műút mentén. A város déli területén egyrészt a nyomásviszonyok megjavítása, másrészt a lakásépítési programban szereplő lakótelepek és jelenleg rosszul ellátott üzemek bekapcsolása céljából 0 200 mm-es körvezetéket kell ki építeni. A tervidőszak végére a jelenlegi csőhálózat a 13 km hosz- szú fő-, valamint a 6 km hosszú elosztóhálózat megépítésével 76 km-re bővül. A hálózati nyomás, valamint a tározás biztosítására a meglévő 2 000 m3-es Deákvári medencén felül, további 3 000 m3 térfogatú medence létesítése szükséges. Ez utóbbit — figyelembe véve az északi várorész részére biztosítandó kedvezőbb nyomásviszonyokat — a DCM medencéje mellett célszerű elhelyezni. A vízmű a termelt 16 800 m3 vízmennyiségből 6 500 m3-t az ipari üzemek, további 200 m3-t pedig Nógrádverőce község részére ad le. Az egy ellátott főre jutó fajlagos napi ivóvíztermelés tehát 230—240 liter. Budaörs perspektivikus ivóvízigénye 4 400 m3. A község jelenlegi vízellátását a Fővárosi Vízművek biztosítja, mely a Rimaszombat úti átemelőtelepen keresztül napi 500 m3-t juttat a község elosztóhálózatába. A község jövőbeni vízellátását a továbbiakban is a Fővárosi Vízművekre kell alapozni. A jelenlegi hálózatot 4,5 km hosszú fővezeték, valamint 16 km hosszú elosztóhálózat megépítésével 25 km-re kell kiépítem. Tározás céljára a meglévő Kőhegyi medencén kívül 1 db új, 400 m3-es medence létesítése is előirányzandó. Ipari vízelvonás nem várható, így az egy főre jutó napi fajlagos ivóvíztermelés a jövőben 220 liter. Dunakeszi lakosságának, valamint a vízműre kapcsolandó ipari üzemek együttes napi perspektivikus vízigénye 5 400 m3. A községi vízmű partiszűrésű kútjaiból a jövőben előreláthatólag 3 500 m3 vízmennyiség termelhető ki. A hiányzó 1 900 m3 mennyiség pótlására előreláthatólag 6—10 db csőkutat kell — a meglévő kutaktól északra — telepíteni. Figyelembevéve a jövőben bekapcsolandó fogyasztókat; a község jelenlegi 31 km hosszú csőhálózatát mintegy 50 km-re kell kibővíteni. Tározás céljára a meglévő 100 m3-es, továbbá az épülő 600 m3-es víztornyok fognak a jövőben rendelkezésre állni. A várható ipari vízelvonás 1 300 m3, az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés a jövőben tehát 200 liter. Érd község napi perspektivikus ivóvízigénye 4 300 m3. E vízmennyiség biztosítására új víztermelőtelep létesítése látszik gazdaságosnak, miután a jelenlegi vízbeszerző helyek jelentős bővítése nem oldható meg. A kívánt vízmennyiséget a Duna partjára telepített, mintegy 8—10 db — 30—-40 m mély —- partiszűrésű kútból lehet biztosítani. A kutak pontos mélységére és számára vonatkozóan a jövőben részletes feltárásokat és vízkutatást kell elvégezni. A fogyasztóhelyek közti nagy magasságkülönbség miatt, a községet 2 ellátási zónára kell felosztani. A felső övezetbe a fogyasztók 35%-a, az alsó övezetbe a fogyasztók 65%-a fog előreláthatólag bekapcsolódni. Ennek megfelelően a felső zónát 1 db 300 m3-es, az alsó zónát pedig 1 db 600 m3-es víztoronnyal kell a jövőben ellátni. A meglevő csőhálózat hossza mintegy 80 km-re bővítendő. Ipari vízelvonás nem várható, így az egy főre jutó ivóvíztermelés a jövőben 120 liter. Gödöllő lakosságának, valamint a vízműre kapcsolandó intézmények és üzemek együttes perspektivikus napi vízigénye 4 500 m3. A meglevő kutak 1 300 m3/nap vízmennyiséget tudnak biztosítani, így a fejlesztés során 3 200 m3 többlet vízmennyiség beszerzéséről kell gondoskodni. A község területén lévő 5 db mélyfúrású kút bekapcsolásával 1 200 m3 vízmennyiség termelhető ki. A még hiányzó 2 000 m3 vízigény kielégítésére a községtől délre a Rákos patak völgyében, továbbá Máriabes- nyő határában az Aranyos patak mentén 8 db új mélyfúrású kút telepítendő. A fejlesztés során bekapcsolandó fogyasztók figyelembevételével a meglévő csőhálózatot 64 km- re kell bővíteni, míg a meglévő tározóberendezések-kiegészítéseként 1 db 600 m3-es medence megépítését kell előirányozná. Tekintettel Gödöllő nagy kiterjedésre, a gyári, valamint az egyetemi vízművek önálló üzemeltetése — közös irányítás mellett — továbbra is indokolt, azonban a biztonságos vízellátás érdekében célszerű a 3 hálózatrendszert összekapcsolni. A vízműről ipari vízelvonás nem várható, így az egy főre jutó fajlagos napi ivóvíztermelés 160 liter. Monor 1 300 m3/nap mennyiségű perspektivikus vízigénye 3—5 db új, továbbá 2 meglévő kút bekapcsolásával előreláthatólag biztosítható. A Magyar Állami Földtani Intézet által készített szakvélemény alapján az új kutakat 40—300 m mélységre kell lefúrni. A víz szétosztására 24 km hosszú elosztóhálózat, a hálózati nyomás, valamint a tározás biztosítására pedig 1 db 200 m3 térfogatú víztorony építését kell előirányozni. A kutak vize először a gépház melletti szívóoldali medencébe jut, ahonnan magas- nyomású szivattyúk nyomják tovább a hálózatba, illetve a víztoronyba. Ipari vízelvonás előirányozva 261
