Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

szint a völgy elzárása szelvényben 3,0 m, a gátikorona hossza 100 m. Részletes talaj feltárásiak ugyan nem történtek, de az eddigi vizsgálatok alapján a völgyszakasz talajtamiiag tarozásra valószínűleg megfelelő. A tározóhoz tartozó vízgyűjtőterület nagysága 24 km2. A folyamatosan és egyenletesen biztosítható vízsugár 40 1/s.

A ságújfalui tározó, a községtől 0,5 km-re délre, a Ménes patakon levő hídtól 850 m-re tervezett elzárás felett létesül. A duzzasztása szint a mederelzárás helyén 4,0 m, a gátkorona 350—400 m. A talajtani feltárások — a völgy jobboldalán található homokréteget kivéve — vízzáró réteget mutatnak. A tározótérhez tartozó vízgyűjtőterület nagysága. 26 km2, a biztosítható egyenletes vízsugár 50 1/.

A karancslapujtői tározó, Karancslapujtő és Ka- rancskeszi községek között, a Baksaházai patak be- torkollása alatt 150 m-rel, aDobroda patak, völgyében létesül. Az elzárási szelvénybe tervezett duzzasztása sztnft 6,0 m, a gátkorona hossza 600 m. A völgyfenék és völgyoldalak altalaja a talajtani feltárások alapján vízzáró, egyedül az elzárási szelvény jobboldalán jelentkezett vízáteresztő homokréteg. A tározótérhez tartozó vízgyűjtőterület nagysága 71 km2, a biztosított folyamatos és egyenletes vízsugár 120 1/s.

2.24 HATÉKONYSÁGI VIZSGALAT

A 2.2 pontban kidolgozott beruházások hatékonyságát az alábbi mutatószámok jellemzik: Abszolút hatékonysági mutató (ó)

Jövedelmezőségi mutató (j)

Gazdaságossági mutató (g„ )

Fajlagos építési költség (i)

Megtérülési idő (t)

ahol 8 — ----------I

a beruházás évi hozama az évi költségek munkabérek nélkül

a népgazdasági összberuházás T—K +

I

melyből

K+= az évi összes költség T

K’ = K + B„ + Fft

Bh= 0,2x1; az állóalap lekötés miatt elmaradó számított évi nemzeti jövedelem

Fa= 0,63x(A+M)0,2; a forgóalap lekötés miatt elmaradó számított évi nemzeti jövedelem

A = anyagköltség M = munkabér

i

t

I

halastó terület I

ö

Az egyes beruházások mutatószámait táblázat tartalmazza. (Lásd az A) és. B) táblázatot.)

A táblázat mutatószámai alapján, a természetes vizek halászati fejlesztésénél a holtágak halasítása — a jelenlegi technológiai adottságok mellett — nem gazdaságos. Kivételt képez az Ipoly letkési holtágának hasznosításai, ahol a beruházási költség nagy része más szakágazatot érint.

A tervezett tógazdaságok közül leggazdaságosabb a meglévő, de jelenleg üzemen kívüli alsógödi halastó felújítása. Utána völgyzárógátas halastavak kiépítésére kerülhet sor, melyeknek fajlagos beruházása is a legkisebb. Kivételt képeznek azok a völgyzárógátas tógazdaságok, amelyek tározótóval együtt épülnek abból a célból, hogy a nyári kisvizék idején is biztosítva, hegyen a frissítő víz.

A tározó gazdaságossági értékelését а XII. fejezet 2.24 pontja tartalmazza, ezért a járulékos halasításból, mint a hasznosítás egyik ágából származó jövedelem értéke is ott szerepel.

2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása

2.31 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI

HASZNOSÍTÁSI MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

A természetes vizek tervezett halászati hasznosítását a Dunán azonnal meg lehet valósítani. Az Ipoly-holtágak csak a folyó szabályozása után keletkeznek, tehát hasznosításúikra, is csak akkor kerülhet sor. A folyószabályozási munkálatok a 20 éves tervidőszakban szerepelnek. (Lásd III. fejezet.)

A Duma-holtágak halászati hasznosítását 1980-ig nem javasoljuk. Beruházásuk a 2.24 pont alapján ma még nem (gazdaságos, de feltehető, hogy évek során) a jelenlegi folyamszabályozási művek következtében lerakódó finomabb hordalék az altalaj áteresztőképességét megszünteti, vagy legalább is késlelteti a dunai vízállás (kialakulását a holt- mederben. Ezáltal a motorikus vízutánpótlás költség© csökkenhet, esetleg el is maradhat. Bár az utóbbi a hasznosítható terület és a tározható víz- mennyiség rovására történhet csak.

2.32 a tógazdasagok létesítésének

SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

Valamennyi tógazdaság létesítését a 20 éves fejlesztési tervben javasoljuk, az alábbi sorrend szerint:

Első az alsógödi 'halastó felújítása. Műszakilag berendezett, a kikotort iszap az árvédelmi töltésbe beépíthető, és ezáltal a költségek megoszlanak a szakágazatok között.

Zsámbék, Bia (átépítés), Tárnok. Völgyzárógátas halastavak, fajlagos beruházásuk a legkisebb. A triai halastó már gépesített, a meglévő tógazdaság szakemberekkel is rendelkezik. Jelenleg is jól működik. Vízellátásuk а XII. fejezetben az elsők

235