Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A fentiek előrebocsátása után a költségek a kő-vetkezőképpen alakulnak: Beruházási költség Megnevezés főmű belső bér. összesen Fajlagos Ft/ha Jöv. mutató millió forintban Ipoly mellékvizei 54,5 15,2 69,7 23 000 0,201 Ipoly közvetlen 66,3 30,2 96,5 19 200 0,278 Összesen : 120,8 45,4 166,2 20 600 1 Részleteiben a fentiekhez a következőket jegyezzük meg: A Nógrád megyei kisvízfolyásokon a meglévő 25 hektárnyi öntözéssel a vízkészlet le is van kötve, tározással azonban 3 041 hektár válik ön- tözhetővé. A tározókból — melyek részben vízellátási célt is szolgálnak — a vizet leadjuk a befogadóba és az esőszerű üzemelés onnan történik. Az adottságok lehetővé teszik elvileg a gravitációs esőztetést, ez azonban esetenként vizsgálatot kíván. A területen az öntözés főiránya a takarmány és a gyümölcsöntözés, a zöldségtermelést a helyi (megyei) szükséglet fedezésére érdemes szervezni, a gyümölcsösöknél a fagyvédelmi öntözést is számításba kell venni. Az Ipoly mellett, közvetlen vízkivétellel mintegy 9 hektáron folyik öntözés és ez az Ipolyban levő szabad vízkészletre mintegy 100 hektárra azonnal is fejleszthető. A fejlesztés előfeltétele azonban az Ipoly árvédelmének kiépítése. A fejlesztés további lehetőségét a Rárosi tározó teremti meg. Ennek megépülése után válik önitöz- hetővé az Ipoly mentén több mint 5000 ha igen jó minőségű terület-, melynek nagyobb része szántó és kertészet, kisebb része gyümölcsös. A szántó- területre 100 hektáronkint, az egyéb területre (kert, gyümölcs) 50—70 hektáronkint 1—1 db. MA—200-ast 2000 1/perc teljesítményű berendezést irányoztunk elő, közvetlen és önálló Ipoly vízkivételekkel. Ez az öntözés a hordozható berendezésen kívül csak néhány vízkivételi hely építését kívánja meg. A megvalósításnál a vízellátás érdekeit és az Ipoly határfolyónak nemzetközi vonatkozásait egyeztetni kell. DRK/6—B/2. Dunai közvetlen vízkivételek a balparton Ebben az egységben a TVK területén a Duna balpartján az Ipoly torkolata alatti területsávon elterülő öntözéseket tárgyaljuk — a Soroksári Du- naág és a Csepel-sziget nélkül. Az összes öntözhető terület 1600 ha, melyből Pest megyében 1 500 ha Budapesten 100 ha fekszik. Három kisebb egységre különíthető el: a Sződ- rákos és a Felsőgöd környéki, a Váchartyán-i fürtökre és Budapest északi részén elhelyezkedő kisebb egységre. A terület kultúramegoszlása az alábbi: Hektárban Megnevezés Szántó 1 Kert Rét-legelő Összesen Sződrákos 400 100 500 1 000 Váchartyán 200 100 200 500 Budapest 100 100 összesen : 600 200 800 1 600 A terület teljes vízigénye júliusi maximumban 0,424 m3/sec. A beruházási költségek alakulása és a gazdasági mutatók az alábbiak: Megnevezés Beruházási költség Jövedelmezőségi mutató összes millió Ft fajlagos Ft/ha Sződrákos 9,88 9 880 0,37 Váchartyán 6,71 13 410 0,27 Budapest 0,87 8 755 0,55 Összesen: 18,46 11 500Öntözési módonként a megoszlás a következő: Hektárban Megnevezés Felületi l_ Esőszerű I Felszínalatti Hordozható összesen Mindössze 1 Sződrákos 200 500 300 800 1 000 Váchartyán 500 500 500 Budapest 100 100 100 összesen : 200 500 900 1 400 1600 221
