Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A kisebb patakokon úgymint az Ipolytarnócin, az Ipolytamóc községi téglagyár felett, továbbá a görgeteg hordalék visszatartására a Nógrádszaká- Hn és Nyerges patakon egy-egy gátat kell építeni. A hordalék és a görgeteg visszatartása viszont az Aszód—Ipolytamóc-országhatári vasútvonal tor- galmánafc, valamint a 2. sz. főközlekedési út nóg- rádszakáli bejárati szakaszának forgalma biztonsága szempontjából szükséges. Az utóbb felsorolt három hordalékfogó mű építési költsége 0,5 millió forintra, míg az általuk visszatartott hordalék — jobbára görgeteg — mennyisége mintegy 15 000 m3-re beesülhető. Egy m3 visszatartott görgeteg hordalékra 33,— Ft-os költség esik. Egy m3 kőgörgeteg anyagának a kiemelése és elszállítása — mivel az helyben a községi belterületre való tekintettel nem teregethető el —, elérheti a 100,— Ft-os egységárat is, azért a gátak megépítése gazdaságos. A Lókos patak vízgyűjtőterülete A Lókos vízgyűjtőterületein sürgős talajvédelmi beavatkozásra van szükség. Az erózió elleni védelem a vízvidéken agrotechnikai eszközökkel és az egyes kopárok befásításával oldható meg. A Lókos vízgyűjtőterületén kevés a hordalékot nagyobb mennyiségben koncentráltan levezető mellékvölgy, ahol visszatartó művek építésével a vízügyi érdekek érdemlegesen megvédhetők. A Lókos vízrendszerében évente átlagban 17 000 m3-re becsülhető a befogadó medrekbe bejutó és onnan iszap formájában kiemelendő hordalék. A Lókos és vízrendszere 155 km-es teljes vízér- hálózatot figyelembe évve, évenkinti mederbeli iszaplerakódása átlagosan 0,11 m3/fm. Fenti adatok alapján, nyilvánvaló, hogy a hordalék visszatartásának, e talajvédelemnek a Lókos vízvidékén a vízfolyások medrének fenntartása szempontjából is igen nagy jelentősége van. Ha a Lókos vízvidékén, a talajvédelem végrehajtása érdekében nem történik meg az agrotechnikai beavatkozás, úgy a nagymértékű horáalék- lesodródás következtében a rendezett mederállapotok megtartása érdekében állandó és költséges vízügyi fenntartási munkákkal kell számolni, sőt kedvezőtlen esetben egyes szakaszokon alig 5—6 éves időközökben újbóli jókarbahelyezésekre is szükség lehet. A Lókos patak medre a környező lejtős területekről lesodrott hordaléktól leginkább a Bánk és Romihány közötti részen van közvetlenül veszélyeztetve. A Lókos főmeder közvetlen védelme érdekében a Felsőpetény, Romhány közötti völgy jobboldalán húzódó hegyvonulat vízmosásaiban — a már meglévőkön felül — legalább öt vízmosáskötő mű építése szükséges. Ezen vízmosáskötések költsége 0,7 millió forintra becsülthető. A művek által visszafogható hordalék mennyisége nem nagy, azonban lokális mederbeiszapolódásokat akadályoz meg. A Lókos vízgyűjtőjén az eróziós lepusztulási folyamatok rendkívül erős módon érvényesülnek a Kétbodonyi patak vízrendszerében, ahol az elfajult mély berágódások egymást követik és a kimosott földanyag a befogadó völgyében a függőmedrek kialakulásához vezetett. Minden egyes hordalékot adó berágódás megkötése rendkívül költséges lennie, ezért elsősorban agrótechnikai és erdészeti beavatkozással kell a további talajlerom- bolódást megakadályozni. Egyes nagyobb hordalékot adó vöigyeJetban azonban a befogadó medrek védelmében hordalékfogó művek építésére van lehetőség, így Szente és Kisecset közötti dombvonulaton négy kisebb hordalékvisszafogógát építése szükséges. A Jenői patak völgyében három helyen kiseb vízmosáskötések építése válhat szükségessé. Rét- ság és Bánk között, a völgy jobboldalán húzódó lejtőkön 'kialakuló vízmosásokban. Az előzőkben felsorolt négy hordalékfogó és három vízmosáskötő mű építési költsége 0,8 millió forintra tehető és létesítésükkel mintegy 55 000 m3 hordalékmennyiség tartható vissza, így 1 m3 visszatartott hordalékra 14,50 Ft-nyi költség esik. A hordalékvisszatartás és vízmosáskötés a befogadómedrek fenntartása érdekein felül vasúti közlekedés biztonsági okból és községi helyi vízkárelhárítás szempontjából is indokolt. A Lókos kisebb mellékágain hordalékfogó mű építése szükséges a Farkasvölgyi patak völgyében két helyen, továbbá a Tamási völgyben. Ezen három hordalékfogó gát építési költsége 0,6 millió forintra becsülhető az általuk visszatartott hordalék mennyisége pedig 35 000 m3-re tehető, így 1 m3 hordalék visszatartására kereken 17 Ft-os költség jut. Az Ipoly Lókos patak alatti szakaszának V ízgyű jtőterülete A Derék patak vízgyűjtőjén jelentős az eróziós lepusztulás egyrészt a forrásvidéken, Borsósberény és Nagyoroszi határában a Börzsöny keleti oldalán, másrészt a Pusztabereki és Rétság közötti dombhát oldallejtőm. Itt intenzív mezőgazdasági művelés folyik és sűrűn találunk vízmosások kialakulása felé fajuló berágódásokat. A Derék patak középső része mentén az oldallejtőkről közvetlenül a vízfolyásba kerül a hordalék. Talajvédelmi tevékenység biztosítása nélkül a Derék patak vízrendszerében a vízrendezéssel előállítható kedvező állapotot nem lehet tartósítani. A vízvidék rendezésére készült alapterv adatai szerint évi 7200 m3 földanyag a vízrendszer befogadó medréhez jut el. A vízgyűjtőn szerte található füg- gőmeder-szakaszdk és1 erősen beiszapolódolt áteresztők a jelentékeny hordalékjárás bizonyítékai. A Derék patak jobbpartján lévő lösz dombvonulat mélyebb berágódású rövid völgyei, valamint a Horpács felé nyíló kisebb vízmosásos völgyek és a Száraz patak felső szakaszának környezetében lévő mellékvölgyek sebhelyes felületei erdősítéssel, vagy védőnövényzettel való beültetéssel, sán- colással is összekapcsolva — még megmenthetők. A legelfajultabb berágódások hordalékának visz- szatartására az előbb részletezett vízvidéken 5 kisebb vízmosáskötő művet lehet előirányozni. 204
