Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
ban lerakodott hordalék egy m3-ének eltávolítás! költségével. A tervezett művek adatai a 4. sz. mellékletben vannak összefoglalva. A vízgyűjtőterület talajvédelmi rendezési Keretterve az 1.1, 1.32, 2.11 és 2.12 alatt ismertetettek alapján készült. Részleteit a 4. sz. melléklet tartalmazza. A lejtőkategóriák lehatárolása az 1:100 000-es méretarányú, általában 20 m-es szintvonalakat tartalmazó Gausz-Krüger térképlapokon történt. A területi elhatárolás e méretarány mellett 2—5 százalékos hibával jár. A terv végrehajtásának első lépése a talajvédelmi művelési ág-változtatás. Ennek során minden művelési ágat — a sajátosságainak megfelelően — kell a lejtőn elhelyezni. Ez a művelési ágváltoztatás lesz a hegy- és dombvidéki mezőgazdaság-fejlesztés talajvédelmi szabályokat követő megalapozása. A talajvédelmi szabályokat követő művelési ág- változtatás végrehajtásával a 25%-os lejtésnél me- redekebb területeken megszűnik a szántóföldi művelés. A szántóföldek kivétel nélkül a 0—25%-os lejtésű területekre települnek. A 25%-on felüli lejtésű mezőgazda,sági művelésű területeket — a vízgyűjtők helyi viszonyai alapján — a terv úgy rendezi be, hogy azokon a jövőben szőlőt, gyümölcsöst, legelőt, kaszálógyepet, vagy erdőt kell telepíteni. A legelők a déli verőkön általában megszűnnek, vagy legfeljebb a 12%-os lejtésig maradnak meg. Az uralkodóan északi verőkön a meglévő legelők 0—35%-os lejtésig maradnak meg, egészülnek ki, vagy eddig a határig újonnan létesülnek. A szőlők és gyümölcsösök meglévő — de kisüzemi — telepeit felülvizsgálva, ott telepítik újra talajvédő és nagyüzemi módon, illetőleg ott telepítenek e szabályok szerint új szőlőket, ahol ez a már ismertetett elveknek megfelel. Az új szőlő és gyümölcsös területek a 0—40% közötti lejtéstartományokban fekszenek majd. A nagyüzemi szőlő és gyümölcsös újratelepítéséből kimaradó kisüzemi szőlők és gyümölcsösök fokozatosan megszűnnek. A véderdők a tervben a 25%-nál meredekebb területeken települnek. Az üzemagronómiai kiviteli munkák felmérése során először a 0—15%-os lejtésű területek talajvédelmi igényét határozták meg. Ezek nagyságrendje határozottan elkülönül a lejtőkategóriák szerinti agronómiái berendezkedéseknek megfelelően. Ezeken a szántóföldi berendezkedéssel járó talajvédelmi igényeket határoztuk meg és tüntettük fel a táblázatban. Az 1:100 000 méretarányú lejtőkategória feldolgozása során azt tapasztaltuk, hogy a térkép a 0—5% lejtőkategória-tartományba eső területeket a valóságosnál nagyobbnak, az 5,1—12% lejtőkategória-tartományba eső területeket a valóságosnál kisebb kiterjedésűnek mutatta. 1:10 000 méretarányú 2,5 m szintvonalsűrűségű térképekkel végzett ellenőrző-vizsgálatok alapján az 5,1—12% lej- tőkategória-tartomány területeit a terep domborzati gyűrtségének megfelelően 16—11%-kal növeltük, a 0—5,5% lejtőkategória-tartomány területeinek rovására. A területnövelés alapelve volt, hogy ha a 25%-on. felületi területek aránya az össz- számtóterületekhez 'képest a 4%-ot meghaladta, akkor a területnövelést az 5,1—12%-os lejtőkate- gória-tartományban 16%-osmak terveztük. Ha a 25%-on felüli területek az össz-szántóterületek 2—4%-át képezik, a növelés 13,5% volt, míg ha a 25% -on felüli területek aránya az összszámtó- területhez képest 2% alatt volt, a növelést 11%-ban határoztuk meg. így tehát a 4. számú melléklet 8, 9, rovatainak együttes összege a melléklet 17, 19. rovatainak együttes összegével azonos. A 0—5%-os lejtőkategória, vízszintes műveléséhez tartozó, míg az 5,1—12%-os lejtőkategória táblás, sávos műveléséhez tartozó táblásítási munkák geodéziai előkészítését már az így korrigált területek alapján számítottuk. A két lejtőkategória esetében ugyanúgy, mint a további lejtőkategóriáknál a táblásítás geodéziai költségei mellett figyelembe vettük az esetleges agronómiái tervezési költségeket is. A sávos és szigorított sávos művelés területi adatai egyeznek a lejtőkategória-térképeke-n leolvasott értékekkel, mert ezekről megállapítottuk, hogy az 1:100 000-es méretarányú térképlapok kielégítő pontossággal tükrözték azok összes kiterjedését. Az üzemi agronómiái feladatokhoz tartozik a továbbiakban a legelők, kaszálógyepek telepítése és az erdősítés (még akikor is, ha ez utóbbit nem maga az üzem, hanem helyette az erdészeti szervek hajtják végre). A tervben a munkákat kizárólag a 25%-on felüli területeken vettük figyelem-be. A gyepterületek telepítésére gyakorlatilag a 25%-on aluli lejtések mellett is sor kerül, de ennek költségei soha s-em haladják meg az ugyanarra a lejtőkategóriára számított szántóföldi munkák költségeit (a gyep-telepítés és talajvédelem költségei fedezhetők a szántóföldi alapon számított költségekkel.) Maga a gyeptelepítés nem beruházás, hanem üzemgazdálkodási feladat. Az, említett beruházási szükséglet az esetleges sáncolásból és a vízelvezetők kiépítéséből adódik. E meg gondolások alapján csak a 25%-on felüli lejtésű területek -gyepesítését mutattuk -ki, még pedig csupán a-miak területi alakulását. A 25% -on felüli lejtésű területek erdősítését már beruházásként kezeltük. A 25 %-os felüli lejtésű területek visszaérdősítése ugyanis elsősorban és szülte 'kizárólagosan talajvédelmi célzattal történik és az erdők véderdő jellegűek. Hasznosításuk ezért csak igen korlátozott mértékben és mindenkor a talajvédelem szabályainak betartásával engedhető meg. Az üzemi műszaki munkák szervesen kapcsolódnak az agronómiái berendezkedéshez. A tervezés során feltételeztük, hogy a távlati, 20 éves növénytermesztési szerkezeti arány úgy oszlik meg a síkvidék és a dombvidék között, hogy a jövőben mindinkább érvényesül a lejtős területek növénytermesztésében a talajvédelem igénye. Ez más szóval annyit jelent, hogy a növénytermesztés arányai az egyéb természeti és művelési feltételek mellett jobban igazodnak a lejtési viszo26 6 TVK 201
