Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
Ha csak a váci ágat kotornák, a szentendrei ágban a vízhozam csökkenne, s ennek folytán kisvíz idején a hajózás itt egészen megszűnne, közepes vízálláskor kor nagyon korlátozódnék. b) Olyan medret kell kialakítani, amely a hajózás távlati célkitűzéseit is kielégíti. Az alvízi kotrással a Váci Dunaágban 350 m, a szentendreiben 130 m szélességű, a hajózási és szabályozási kisvízszintnek (D. B. vízszint) megfelelő 1040 m3/s-os vízhozamnál 3,00 m mély hajóutat lehet biztosítani. Ez a mélység 0,50 m-el haladja meg a D. B. által a természetes folyószakaszra jelenleg javasolt 2,50 m-es hajózási mélységet. Az adonyi vízlépcső megépítése után pedig a hajózási mélység meghaladja a duzzasztott szakaszokra ajánlott 3,50 m-es mélységet. c) A kotrási anyag felhasználásával a partokat úgy kell kiképezni, hogy a folyamszabályozási költségek minimálisra legyenek csökenthetők. Az alvízi mederkotrás esetén a Váci és Szentendrei Dunaágban előirányzott folyamszabályozási munkák jelentős része, a partbiztosítások megtakaríthatók olymódon, hogy a laza, homokos partokat a kotrásból származó kavicsanyaggal terítik be, és ezzel ellenállásukat a meder ellenállásával teszik egyenlővé. Kőszórást csak a vízlépcső alatti, Nagymaros—Nóg- rádverőce illetve Kisoroszi közötti szakaszon alkalmaznak, ehhez a mederszelvénybővítésnél szükséges sziklamunkából és a Vác—Alsógöd térségben meglévő sarkantyúk kikotrásából származó kőanyagot használják fel. A geológiai feltárások alapján a tervezők megállapították, hogy a medermélyítés során a vízerőmű környékén, a Szentendrei Dunaág kiágazásánál, a Szentendrei Dunaágban Tahitótfalunál és Szentendre környékén szikla-munkára is szükség lesz. d) A kotrási egységárat egyedi árelemzés alapján kell meghatározni. A nagymennyiségű kotrásra és a rövid építési időszakra tekintettel, nagyteljesítményű munkagépekre van szükség, ami viszont egyedi árelemzést kíván. A tervezett mederkotrást az 1696,2—1657 fkm között a 96,50 m szintről tervezik indítani, mivel ez a vízerőmű környékén az andezit fekü felső szintje. A fenékesés a főágban 4,7 cm/km, a Szentendrei Dunaágban 5,2 cm/km lesz. A kotrás az 1657 fkm-nél 94,66 m-es szinten végződik. A kotrási szélesség a vízlépcső és a Szentendrei Dunaág felső torkolata közötti, egységes meder leszűkebb helyén (1694,6 fkm) 460 m, a Váci Dunaágban egységesen 350 m, a szentendreiben pedig 130 m. A vízszintes irányú vonatozásnál a jó hajóút követelményeit tartották szem előtt, messzemenően alkalmazkodtak a jelenlegi mederviszonyokhoz. Ezenkívül igyekeztek a kotrási mennyiségek csökkentésére. A tervben élőirányzott kotrási mennyiségek: főmederben 19,13 máó m3 Szentendrei Dunaágban 5,48 mió m3 Összesen: 24,61 mió m3 Ezen belül előirányozták 50 ezer m3 nehezen bontható anyagnak (agyag, agyagos márga) kotrását, 50 ezer m3 vízalatti sziklamunkát, robbantással és a fellazított anyagnak markolóval való kiemelésével, 75 ezer m3 kőkotrást a meglévő sarkantyúk anyagának kiemelésére. A kikotrott anyagot részben a partokon a 3740 m3/s kiépítési vízhozamnak megfelelő szint felett a meglévő vezetőművek mögé, vagy a mellékágban, részben a túlszélesedett szakaszokon magában a mederben tervezik elhelyezni. Az anyagdeponálással hidraulikai szempontból a jelenleginél kedvezőbb mederalakulás kifejlődését kívánják elősegíteni, ezzel a víz és a jég levonulását javítani. A kotrott anyag elhelyezése: a) a hullámtéren, vagy azon kívül deponiában elhelyezve 11,01 mió m3 b) a partra, vezetőművek mögé partvédelmi célokra kirakva 6,30 mió m3 c) a felhagyandó mederrészekbe fenékürítő uszályokból kiürítve 7,25 mió m3 d) folyamszabályozási művekbe felhasználva a szikrarobbantásból származó kő 0,05 mió m3 24,61 mió m: A kereken 25 miihó kotrást a rendelkezésre álló kotrókészlettel 5—6 év alatt még akkor sem lehel elvégezni, ha a kotrókat másirányú feladataikból teljesen elvonjuk. A meglévő kisteljesítményű kotrókkal végezhető munka egységára is túlságosa® magas lenne. Éppen ezért a terv korszerű munkagépek beszerzését irányozza elő. Az organizációs terv 2—2 db 500 m3/óra teljesítményű úszókotróval, illetve forgatható transzportőrös elevátorral, 1—1 db 200 m3/óra teljesítményű kotróelevátor garnitúrával, ezeket kiszolgáló, kellő számú 500 t-ás uszály és vontatóhajóval, ezen kívül 500— 300 m3/óra teljesítményű tnanszportőrszalagofckal (i000—600 mm), adagoló bunkerokkal és egyéb segédgépekkel számol, mintegy 175 millió forint beszerzési költséggel. A kotrás eredménye az lesz, hogy a vízszintek a nagymarosi vízlépcső alvízi szelvényében jelentős mértékben süllyednek, a vízlépcső hasznos esése pedig megnő. A vízszintsüllyedés értékei: 590 m3/s nagymarosi vízhozamnál 142 cm 1040 m3/s nagymarosi (DB szerinti kisvíz) 125 cm 3000 m3/s nagymarosi kiépítési vízhozamnál 79 cm 7000 m3/s nagymarosi 10%-os valószínűségű nagy vízhozamnál 30 cm 9000 m3/s nagymarosi 1%-os vízhozamnál 16 cm Az alvizi kotrás a tárgyalt Duna-szakaszokra régebbi időben előirányzott folyamszabályozási munkák legnagyobb részét a következő okokból feleslegessé teszi: a) A mederszelvény bővül, az átlagos vízszint- esés csökken, tehát kisebb lesz a vízsebesség és az elragadó erő; b) A kotrott anyagból készített kavicsterítés a partok ellenállását hatékonyan növelni fogja. Az anyag osztályozatlanul kerül a partokra; c) Az alvizi kotrással a főágban 350 m széles és 3,0 m mély hajóút áll elő, az eddigi 180 m széles és 2,0 m mély helyett. A szentendrei ágban is jelentősen javulnak a hajózási viszonyok, ott 130 142
