Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
A dumafüredi és az érdi öblözet árvízvédelmét a meglevő gátak biztosítják. A talajtörés elleni védelem céljából a gát mentett oldalán a fedőréteget áttörő s a homokos kavicsba nyúló megcsapoló csatornát terveztek. Dunafüred belsőségi szakaszán süllyesztett zárt megcsapoló csatornát létesítenek a Duna felől áramló talajvíz felfogására. Budapest védelmi létesítményei A hullámzás ellen a védvonalak mentén burkolatokat terveznek. A mentett mély területek talajvízének emelkedését csőkutakkal és megcsapoló csatornarendszerrel akadályozzák meg. Az alsó rakpartnak 0,8 m-el való megemelését irányozták elő. A villamos vasút melletti magas partfalakat megerősítik. A Római-parton a vízisport épületek átépítése, a Hajógyári-sziget északi csúcsán és a Háros-szige- ten védgátak építése, meg a Csatornázási Művek egyes létesítményeinek átépítése szükséges. A Szentendre szigeten, a vízmű szakaszok kivételével, a gátak mentett oldalán 20 m széles sáv kisajátítását irányozták elő. Az adonyi vízerőmű védelmi létesítményeinek költsége 622 millió forint. Nyárigátak a) Dunabogdányi nyárigát. A jelenlegi nyárigát tönkrement, teljes átépítésre szorul. Eddigi nyomvonalától a védett oldal félé kb. 20 méternyire szükséges áthelyezni. Az egész öblözetnek nyárigáttal való bevédése 5700 m gát kiépítését tenné szükségessé, ami nem volna arányban a várható gazdasági eredménnyel. Ezért a fejlesztés során csak a meglévő gát átépítését tervezzük a 0—-2400 szelv. között, de a Duna- part melletti aránylag keskeny — 200—240 m széles, 73 ha — sáv továbbra is nyílt ártér maradna. E mélyebb terület szegélyén az egyes völgyeket 450 m hosszú művelhető sáncok kialakításával 310 ha értékes mezőgazdasági területet, a nyári árvizek ellen mentesíteni lehet, melyből jelenleg is 115 ha~on öntözéses gazdálkodást folytatnak. A nyárigát koronáját az 1954. évi nyári árvízszint felett 0,4 m biztonsággal, keresztmetszetét 2,0 koronaszélességgel, 1:2,5 rézsűhajlásokkal tervezik. Szükséges földmunka 32 000 m:i A kiviteli költség 1 300 000,— Ft Tervezési költség 50 000,— Ft b) Dunakeszi nyárigát. jMegfelelő magassági és keresztmetszeti méretekkel rendelkezik. Fejlesztés során az 1954. évi árvíz alkalmával erősen átázott és megcsúszott 100 m-es szakasz helyreállítását tervezzük. Földmunka 300 m3 Kiviteli költség 150 000,— Ft c) Tököli nyárigát. A nyárigát erősítési munkálatait 1955. óta folytatják, ezért a 2350—7540 fcmr-ig terjedő szakasz 1960. dec. 31. már kiépült. A felújítás során még 2350 fm hosszú gát erősítése szükséges. A gátat a budapesti vízmérce 760 cm-es vízállásának megfelelő vízszint felett 40 cm biztonsággal, 2.0 m koronaszélességgel, a vízfelöli oldalon 1:2, mentett oldalon 1:1,5 hajtásokkal építik ki. Hátralévő földmunka 8 000 m3 Kiviteli költség 500 000,— Ft 2.212 A még nyílt öblözetek ármentesítése Szentendre város A HÉV vasútállomástól a Dera patakig — a 11. sz. közlekedési úttól a Duna felőli oldalon — több lakóépület, honvédségi laktanya, papírgyár, ce- mentárugyár és az ÉTI kísérleti laboratóriuma települt. E létesítmények területének mély részei az 1954. évi árvizet meghaladó jeges árvíz esetén elöntés alá kerülhetnek. Ezek védelme érdekében a 11. sz. közúttól a Dera patakig, majd innen a patak balparti deponiáj árnak kialakításával töltések kiépítését tervezzük. A védtöltés a Dera patakig 1900 m hosszú, a rendezendő deponáa 1350 m, összesen 3250 m. Védhető belsőségi terület 46 ha. A gát koronáját a mértékadó vízszint felett 1,00 m biztonsággal, keresztmetszetét 4,00 m koronaszélességgel, 1:2 rézsűhajlásokkal tervezzük. A becsült földmennyiség 30 000 m3. Kiviteli költség 1,5 mill. Ft. Pomáz—budakalászi öblözet A terület Szentendre város Pomáz és Budakalász határban fekszik. Észak—déli irányban a Dera pataktól a Budapest főváros és Budakalász határán húzódó Barát patakig terjed. Nyugatról a szentendrei HÉV, keletről pedig a Dun/a folyam határolja. Az öblözet magasága 102,50—105,00 m A. f. szintek között változik. Az öhlözetben szórványosan lakóépületek, a Szent István úton üdülők és a Budakalászi Posztógyár települt. Nagy részén belterjes öntözéses gazdálkodást folytatnak. Az 1954. évi árvizet meghaladó árhullámok a létesítményeket és a területet elöntik, az öntözőberendezéséket megrongálják, ezáltal jelentős árvízkárok keletkeznek. A biztonságos gazdálkodás és a létesítmények védelme érdekében tervezzük az öblözet árvízmentesítését. Az öblözet nagysága 865 ha. Kiépítendő töltéshossz. 4100 m a Barát pataktól Dera patakig és 2400 m a patak deponiája mellett. A töltés koronáját a mértékadó árvízszimt felett 1.00 m biztonsággal, keresztmetszetét 4,00 m koronaszélességgel 1:2 rézsűhajlásokkal tervezzük kiépíteni. Becsült földmennyiség 45 000 m3 Tervezett 1,00 m 0 csőzsilip Betonmunka 25 m3. Egy gátőrház-építés. Fásítás, 10 ha Tervezési költség Kisajátítás Építési költség Összesen 0,3 mió Ft 0,2 mió Ft 0,4 mió Ft 4,1 mió Ft 5,0 mió Ft 139
