Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
vízerőművek létesítésével. Ezek megvalósításával a duzzasztott vízszinitek magassága és tartóssága kihatással lesz a pilismaróid, fővárosi, érdi, duna- i'üredi és Csepel-szigeti védőművekre, de szükségessé válik Pilismaróton, Szobon kisebb területek árvízmentesítésére töltéseket kiépíteni. A pilismarótí, margitszigeti öblözetek védműveit kivéve, a fejlesztés alkalmával főleg a töltések erősítését szükséges végrehajtani. Állami feladatot képező nyílt öblözetek árvízmentesítését Szentendre városában és a Pomáz—budakalászi öblözetber tervezzük. A Szentendre-szigeti, Ilka menti és a Soroksári Dunaág jobbparti II. rendű védvonalak fejlesztését nem tervezzük, miután ezek alvó töltések. Árvízvédelmi szervezet fejlesztése A KÖVIZIG árvízvédelmi szervezetében a szakaszvédelemvezetők mellett létrehozott vonalvédelemvezetőkkel a szervezet hatásosnak mondható. Az árvízvédelmi osztag létszámának növelésével, a gépek és felszerelések fejlesztésével, korszerűsítésével ütőképessége fokozható. A Szentendre-szigeten, Szentendre városban, Félsőgödön, négy gátőrház, Csepl-szigeten hét, érdi öblözetben 1 db gátőrház átépítése és melegedők építése szükséges. Fejlesztés alkalmával célirányos az árvédelmi raktárakban levő pallókészletek egy részének Pátria lemezekkel való kicserélése, a verőberendezések korszerűsítése és részbeni gépesítése, a műanyagokkal és vegyianyagokkal való védekezés módszerednek kidolgozása és ezek alkalmazásának bevezetése. A hírközlés üzembiztonsága érdekében indokolt, hogy az árvédelmi távbeszélőhálózat fejlesztése alkalmával többcsatornás telefonhálózattá átépíttessék, és automata központok szereltessenek fel. Az árvízvédelmi távbeszélőhálózat korszerűsítésével egyidejűleg a szárazföldi és a légi támaszpontok közötti hírközlés biztosítása érdekében a fejlesztés során a rövidhullámú (URH) rádió adóvevő készülékek rendszeresítését és beszervezését tervezzük a szakaszvédelmi központok és az árvédekezés központjában. A fentiek végrehajtásával az árvédekezési feladatok eredményesebben, gyorsabban megvalósíthatók. Nyárigátak A dunabogdányi, tököli nyárigátak a rendszeres fenntartás hiányából kifolyólag erősen megrongált állapotban vannak. Az engedélyeztt vízszintekre és a szükséges keresztmetszeti méretekre való kiépítésük a fejlesztés során elengedhetetlen. Felújításra szorul a dunakeszi nyárigát. A többi nyárigátak méreteikben és állapotukban megfelelőek. A százhalombattai nyárigát a Duna menti Erőmű építése alkalmával elbontásra kerül. A nyárigátak fejlesztése tanácsi feladat. Az árvízvédelmi szervezet fejlesztése érdekében a nagyobb öblözetet védő nyárigátaknál a fenntartási munkálatok rendszeres végrehajtása érdekében gátőrök alkalmazása és a legszükségesebb árvédelmi anyagok és eszközök beszerzése válik szükségessé. Az Ipoly völgy árvízmentesítése és árvízvédelme fejlesztésének szükségessége. Az Ipoly 6474 ha magyarországi árterületére az árvizek szabadon kijátszanak, s az Ipoly Szlovákia területén is sok kárt tesz. Az Ipoly völgy ármentesítése esetén a jelenlegi rét- és legelőgazdálkodás helyett intenzív mező- gazdálkodásra lehet áttérni, ennek keretében. 3000 ha területen öntözéses gazdálkodást lehet kezdeni. Az Ipoly folyó árvízmentesítésének kérdését a Magyar-Csehszlovák Közös Műszaki Bizottság 1954-ben a XI. ülésszakon felvetette és lerögzítették, hogy a folyó határmenti szakaszára vonatkozóan vízgazdálkodási tervet kell készíteni. A folyó 14—169 km szelvényei között 16 kisebb öblözet árvízmentesítését gazdaságos megoldani, ezek a munkálatok azonban csak akkor kezdhetők meg, ha előbb az Ipoly medrét megkötik, szabályozzák. 1.32 FOLY0SZABÄLYOZÄSOK fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE A folyószabályozás egyik fontos célja az, hogy a folyók medrét állandósítva, a szélsőséges vízállásokat, a kis- és a nagyvíz magasságát pedig a lehetőséghez képest korlátok közé szorítva, a különféle vízgazdálkodási ágazatok működését biztosítsa. A fentebbi 1.22 fejezetben láttuk, hogy a 6. TVK területén a Duna medrének megkötése csaknem egészen megtörtént, csak a kisvíz változtatja medrét egyes túlságosan egyenes, kanyarulatok nélkül kialakított szakaszokon. Ennek káros hatása is leginkább a meder beágyazódásának hiányában és a magas árvízszintek ’kialakulásában mutatkozik. A folyamszabályozás elérte, hogy a legmagasabb és legkevésbé számítható jeges árvizek magassága száz év óta a 6. TVK területén általában nem emelkedett. A terület déli szélén, a Budafoki Duna- ágban Adony és Ercsi tájékán az 1876. évi árvíz óta is nőtt ugyan az árvízszint magassága, ez azonban csak amiatt következett be, mert a korábbi árvizek ott gátat szakítva szétterületek az Alföldön. Az árvízszint itteni emelkedését a XIX. század végén működő folyamszabályozó mérnökök előre látták és Zsák Hugó a Csepel-sziget védgát- jait ennek megfelelően építette meg az 1900. év körül. A Duna a 6. TVK területén kismértékben feltöltődő természetű. A feltöltődés különösen a mellékágakban és a hullámtereken észlelhető. Sőt az 1945. évi hídrobbantások következtében elfajulások mutatkoznak még a Budapest fővárosi Dunában is, ahol ma a mederfenék nagyjában egy méterrel magasabb, mint azelőtt volt. Ezeken kívül a 6. TVK területére szomszédos felsőbb Duna-sza- kaszokról az árvízmentesítések tökéletesítése és az ottani Duna-szakasz feltöltődése folytán a jövőben nagyobb víztömegek érkezését várhatjuk, mint 125
