Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

vízerőművek létesítésével. Ezek megvalósításával a duzzasztott vízszinitek magassága és tartóssága kihatással lesz a pilismaróid, fővárosi, érdi, duna- i'üredi és Csepel-szigeti védőművekre, de szüksé­gessé válik Pilismaróton, Szobon kisebb területek árvízmentesítésére töltéseket kiépíteni. A pilismarótí, margitszigeti öblözetek védműveit kivéve, a fejlesztés alkalmával főleg a töltések erő­sítését szükséges végrehajtani. Állami feladatot ké­pező nyílt öblözetek árvízmentesítését Szentendre városában és a Pomáz—budakalászi öblözetber tervezzük. A Szentendre-szigeti, Ilka menti és a Soroksári Dunaág jobbparti II. rendű védvonalak fejlesztését nem tervezzük, miután ezek alvó töltések. Árvízvédelmi szervezet fejlesztése A KÖVIZIG árvízvédelmi szervezetében a sza­kaszvédelemvezetők mellett létrehozott vonalvéde­lemvezetőkkel a szervezet hatásosnak mondható. Az árvízvédelmi osztag létszámának növelésével, a gépek és felszerelések fejlesztésével, korszerűsíté­sével ütőképessége fokozható. A Szentendre-szigeten, Szentendre városban, Félsőgödön, négy gátőrház, Csepl-szigeten hét, érdi öblözetben 1 db gátőrház átépítése és melegedők építése szükséges. Fejlesztés alkalmával célirányos az árvédelmi raktárakban levő pallókészletek egy részének Pát­ria lemezekkel való kicserélése, a verőberendezé­sek korszerűsítése és részbeni gépesítése, a mű­anyagokkal és vegyianyagokkal való védekezés módszerednek kidolgozása és ezek alkalmazásának bevezetése. A hírközlés üzembiztonsága érdekében indokolt, hogy az árvédelmi távbeszélőhálózat fejlesztése al­kalmával többcsatornás telefonhálózattá átépíttes­sék, és automata központok szereltessenek fel. Az árvízvédelmi távbeszélőhálózat korszerűsíté­sével egyidejűleg a szárazföldi és a légi támasz­pontok közötti hírközlés biztosítása érdekében a fejlesztés során a rövidhullámú (URH) rádió adó­vevő készülékek rendszeresítését és beszervezését tervezzük a szakaszvédelmi központok és az árvé­dekezés központjában. A fentiek végrehajtásával az árvédekezési fel­adatok eredményesebben, gyorsabban megvalósít­hatók. Nyárigátak A dunabogdányi, tököli nyárigátak a rendszeres fenntartás hiányából kifolyólag erősen megrongált állapotban vannak. Az engedélyeztt vízszintekre és a szükséges keresztmetszeti méretekre való ki­építésük a fejlesztés során elengedhetetlen. Fel­újításra szorul a dunakeszi nyárigát. A többi nyári­gátak méreteikben és állapotukban megfelelőek. A százhalombattai nyárigát a Duna menti Erőmű épí­tése alkalmával elbontásra kerül. A nyárigátak fejlesztése tanácsi feladat. Az árvízvédelmi szervezet fejlesztése érdekében a nagyobb öblözetet védő nyárigátaknál a fenntar­tási munkálatok rendszeres végrehajtása érdekében gátőrök alkalmazása és a legszükségesebb árvédel­mi anyagok és eszközök beszerzése válik szüksé­gessé. Az Ipoly völgy árvízmentesítése és árvízvédelme fejlesztésének szükségessége. Az Ipoly 6474 ha magyarországi árterületére az árvizek szabadon kijátszanak, s az Ipoly Szlovákia területén is sok kárt tesz. Az Ipoly völgy ármentesítése esetén a jelenlegi rét- és legelőgazdálkodás helyett intenzív mező- gazdálkodásra lehet áttérni, ennek keretében. 3000 ha területen öntözéses gazdálkodást lehet kezdeni. Az Ipoly folyó árvízmentesítésének kérdését a Magyar-Csehszlovák Közös Műszaki Bizottság 1954-ben a XI. ülésszakon felvetette és lerögzítet­ték, hogy a folyó határmenti szakaszára vonatko­zóan vízgazdálkodási tervet kell készíteni. A folyó 14—169 km szelvényei között 16 kisebb öblözet árvízmentesítését gazdaságos megoldani, ezek a munkálatok azonban csak akkor kezdhetők meg, ha előbb az Ipoly medrét megkötik, szabá­lyozzák. 1.32 FOLY0SZABÄLYOZÄSOK fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE A folyószabályozás egyik fontos célja az, hogy a folyók medrét állandósítva, a szélsőséges vízálláso­kat, a kis- és a nagyvíz magasságát pedig a lehe­tőséghez képest korlátok közé szorítva, a külön­féle vízgazdálkodási ágazatok működését biztosítsa. A fentebbi 1.22 fejezetben láttuk, hogy a 6. TVK területén a Duna medrének megkötése csaknem egészen megtörtént, csak a kisvíz változtatja med­rét egyes túlságosan egyenes, kanyarulatok nélkül kialakított szakaszokon. Ennek káros hatása is leg­inkább a meder beágyazódásának hiányában és a magas árvízszintek ’kialakulásában mutatkozik. A folyamszabályozás elérte, hogy a legmagasabb és legkevésbé számítható jeges árvizek magassága száz év óta a 6. TVK területén általában nem emelkedett. A terület déli szélén, a Budafoki Duna- ágban Adony és Ercsi tájékán az 1876. évi árvíz óta is nőtt ugyan az árvízszint magassága, ez azon­ban csak amiatt következett be, mert a korábbi árvizek ott gátat szakítva szétterületek az Alföl­dön. Az árvízszint itteni emelkedését a XIX. szá­zad végén működő folyamszabályozó mérnökök előre látták és Zsák Hugó a Csepel-sziget védgát- jait ennek megfelelően építette meg az 1900. év körül. A Duna a 6. TVK területén kismértékben fel­töltődő természetű. A feltöltődés különösen a mel­lékágakban és a hullámtereken észlelhető. Sőt az 1945. évi hídrobbantások következtében elfajulá­sok mutatkoznak még a Budapest fővárosi Duná­ban is, ahol ma a mederfenék nagyjában egy mé­terrel magasabb, mint azelőtt volt. Ezeken kívül a 6. TVK területére szomszédos felsőbb Duna-sza- kaszokról az árvízmentesítések tökéletesítése és az ottani Duna-szakasz feltöltődése folytán a jövőben nagyobb víztömegek érkezését várhatjuk, mint 125

Next

/
Thumbnails
Contents