Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

gyedében a gyakorlat szempontjából kielégítő pontossággal előrej élezzük.

A beszivárgás szempontjából lényeges előző évvégi és az előrejelzés évének első négy havi csapadékmennyisége befolyásolják döntően a beszivárgás! viszonyoKat, és ezért a május utáni csapadék a vegetáció nagy vízelvonása és a párolgás miatt már nem okoz lényeges változást a források hozamában. Az előrejelzésnél ezért a május— decemberi csapadékmennyiséget a sokéves átlagnak megfelelő értékűnek tételezik fel és az így kiszámított mértékadó csapadékszázalék alapján határozzák meg a várható beszivárgott vízmennyiséget. A VITUKI minden év május első napjaiban közli az érintett Vízügyi Igazgatóságokkal, hogy a területén fakadó források évi hozamában milyen változások várhatók a sokéves átlaghoz viszonyítva.

2.44 MÉLYSÉGI VIZ

Hazai szakintézményeink és szakembereink megbecsült eredményei ellenére a mélységi vízre vonatkozó ismereteink hézagosak, ugyanúgy, mint másutt a világon. Fogalmi, elméleti és gyakorlati kérdésekben sem nálunk, sem külföldön még nem alakult ki egységes felfogás. Ezért itt sokszor még vitatott megállapítások és vélemények közlésével kell megelégednünk.

2.441 Általános rész

A mélységi víz a földkéreg likacsos, hasadékos és üreges kőzeteiben lévő, általában nyomás alatti víz, kivéve a talajvizet és a karsztvizet. Felosztjuk rétegvízre, rétegzetten kőzetekben (eruptívu- mokban, kristályos palákban, stb.) tárolt vízre és mélykarsztvízre.

Nálunk a mélységi víz túlnyomó része rétegvíz, mely réteges víztartókban tárolódik. A következőkben ezzel foglalkozunk.

Az egyes felszínalatti vízfajták elhatárolása igen nehéz, sokszor nem is lehetséges. így a talajvíz, a karsztvíz és a rétegvíz közötti átmenetek miatt a vízfajták elnevezései nem mindig jelölnek tiszta fogalmakat.

A rétegvíz lehet hideg, langyos, meleg és forró. Itt csak a hideg és langyos, tehát közvetlenül ivóvízként használható rétegvízzel foglalkozunk. (A hévizet a 2.45 fejezetben tárgyaljuk.)

2.4411 RÉTEGVÍZHÁZTARTAS. UTANPÓTLÓDAS

A rétegvízháztartás a felszínalatti víz körforgalmának része.

A felszínalatti körforgalomban résztvevő víz a vadózus vízből jut- a kőzetekbe, s onnan rövidebb- hosszabb idő után mint víz vagy vízgőz távozik. A felszínalatti vízkörforgalom a periódusok időtartama szerint lehet: rövididejű, évszakos-, éves-, többéves- és hosszúperiódusú.

A rétegvíz általában mélyebben helyezkedik el, körforgalma ezért leggyakrabban a többéves és a hosszúperiódusú kategóriába tartozik. Ennek következménye, hogy nyugalmi (egyensúlyi) vízszintje, nyomása és hozama legtöbbször még a többéves száraz-nedves meteorológiai periódusokra sem érzékeny. Kivétel a hegységperemek, és hegyek közé zárt kis medencék rétegvize.

(Lásd még a 2.4412 pont alatt.)

A rétegvíz utánpótlása lényegében megegyezik a többi felszínalatti vízfajtáéval, csakhogy utánpót- lódási módja eltér amazokétól.

A felszínalatti vizek utánpótlódási lehetőségei röviden a következőkben foglalhatók össze:

a) A kondenzációs víz a felszín feletti levegőnek a hidegebb talajba való beáramlásakor a belőle kiváló vízpárából keletkezik. Mennyisége jelentéktelen: évente legfeljebb néhány milliméter után- pótiódást jelent.

b) Az izzadmányvíz a felszín közelében vagy a felszínen keletkezett kőzeteknek — a Föld mélyébe történő süllyedésük közben — vízgőz alakjában kivált nedvességtartalma. Kísérleti adatok szerint mennyisége az egész Kárpát-medencében mindösz- sze évi 5000—8000 m3-re tehető.

c) A fosszilis rétegvíz szigorú meghatározás szerint a kőolajtelep feküvize. Mennyisége elhanyagolható. — Tágabb értelemben vett fosszilis víz az, amely a rétegekben leülepedésük óta tározódik. Ez önmagában nem jelent utánpótlódást, csak akkor, ha a réteg pórusai csökkennek és azokból a víz egy része kinyomódik. Ennek mennyisége is jelentéktelen: az egész Kárpátmedencében — a számítások szerint — évente 3,2—52 millió m

3 között változik.

d) A juvenilis víz egyik része a Kárpátmedencében ma már gyakorlatilag csak erupciók után jöhet a felszínre, így elhanyagolható. — Másik előfordulási módja a hülő Föld belső izzó magmájából a kéreg vastagodásával arányos mértékben, a kéreg alsó részeiben kiváló vízgőz. Ennek mennyisége nem becsülhető pontosan, azonban lehetséges, hogy résztvesz a rétegvíz utánpótlódásában.

e) A kitermelhető dinamikus készlet egyetlen jelentős utánpótlása — ahol ilyen egyáltalán van — csak a beszivárgó vízből származhat.

Az a)—e) pontokban felsorolt utánpótlódásokon kívül — melyek valamennyien a felszínalatti vízkészlet szaporodásával járnak — az egyes felszín- alatti vízfajták készlete természetesen egymás rovására is gyarapodhat (pl. mélykarsztból táplálkozó rétegvíz).

2.4412 RÉTEGVlZJARAS

A következőkben sorravesszük hazánk területének jelentős (I), korlátozott (II) rétegvízutánpót- lódással rendelkező és rétegvízutánpótlódással gyakorlatilag nem rendelkező (III) területtípusait és jellemezzük rétegvízjárásukat.

I. A nagymennyiségben utánpótlódó vízadókat elsősorban, sőt majdnem kizárólag a hegységi peremeken találjuk (pl. Pécs, Komló, Várpalota, Mezőkövesd vidéke). Itt a rétegvíz utánpótlása háromféle lehet:

a) A hegységperemeken a rétegek a felszínen vagy a felszín közelében vannak's gtt jut beléjük a helyi és a hegységről lefutó csapadék egy része. (Például Pécsett a tortyogói vízmű területén.)

b) Az utánpótlódás a mélyebben lévő karsztos kőzetekből, alulról vagy oldálról is történhet. Ez