Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
1568.5 fkm 1560.6 fkm 1541,1 fkm 1531,4 fkm 1507.8 fkm 1497,3 fkm 1487.0 fkm 1466.0 fkm 1459.9 fkm Apoetag bp. őrház Dunaföldvár jp. vm Dunapataj bp. őrház Paks jp. vízmérce Fájsz bp. őrház Siótorok Ersekcsanád bp. őrház Báta jp. sziv.-télep Dunaszekcső jp. vm 99,75 m Orsz. 98,81 m Orsz. 96,45 m Orsz. 96,32 m Orsz. 96,00 m Orsz. 94,56 m Orsz. 93,15 m Orsz. 91,79 m Orsz. 91,40 m Orsz. A dunai legmagasabb jégmentes árvízszintek és évszámok: 1560.6 fkm 1537.6 fkm 1531,4 fkm 1506.7 fkm 1499.3 fkm 1497.3 fkm 1487.0 fkm 1479.3 fkm 1466.0 fkm 1459.0 fkm Dunaföldvár jp. vm. Ordas bp. őrház Paks jp vízmérce Dombori jp. vízmérce Karaszifok jp. őrház Siótoroik Ersekcsanád bp. őrház Baja bp. vízmérce Báta jp. szív-telep Dunaszekcső jp. vm. 96,31 m Orsz. 95,08 m Orsz. 94,58 m Orsz. 92,93 m Orsz. 92,25 m Orsz. 92,10 m Orsz. 91,35 m Orsz. 90,84 m Orsz. 90,17 m Orsz. 89,86 m Orsz. 1897 1897 1897 1895 1897 1897 1897 1954 1954 1954 A Sió alsó szakaszának mértékadó jeges árvízszintje azonos a Duna Sió torkolati szakaszéval. Duna és Sióagárd között 0—26 fkm 94.56 m Orsz. A Sió alsó szakaszának legmagasabb tározási vízszintje: Duna és Szekszárd között 0-20,5 fkm 92,80 m Orsz. A Sió felső szakaszának legmagasabb jégmentes árvízszintjei és évszámuk: 20,5 fkm Szekszárd vm. 23.8 fkm Nádor-torok 49,1 fkm Uzdborjád vm. 67,7 fkm Pálfa vm. 75.9 fkm Simontomya vm. 92,67 m Orsz. 1945 93,18 m Orsz. 1945 95,88 m Orsz. 1947 98,01 m Orsz. 1940 99,57 m Orsz. 1940 A Nádor-csatorna (Sió bp. 23,8) legmagasabb jégmentes árvízszintjei és évszámuk: 0,0 fkm Torkolat 1,1 fkm Sióagárd vm. 16.6 fkm Kői esdi híd 39.6 fkm Vajta vm. 93,18 m Orsz. 1945 93,47 m Orsz. 1947 94,71 m Orsz. 1947 96,49 m Orsz. 1940 A Völgység! patak (Sió jp. 22,8) 92,93 m Orsz. A Középdunántúli Igazgatóság kezelésében lévő árvédelmi töltések keresztszelvény méretei: A Duna jobbparti töltésen: magassági biztonság a mértékadó árvízszint felett +1,0 m, koronaszélesség 5 m, a vízfelőli rézsű a LNV felett 1:2, alatta 1:3, a mentettoldali rézsű a LNV +0,5 m felett 1:2, alatta 1:4. A mértékadó árvízszin és a LNV közti különbség a védvonal mentén 1,5—3,0 m között, míg a LNV alatt a terepszint 1—3 m között változik. A Sió jobbparti töltésén Szekszárd, a Sió balparti töltésén Sióagárd alatt, a Nádor-csatorna jobb- és balparti töltésének torkolati 1 km-es szakaszán a koronaszint a Duna mértékadó árvízszi- nének szintjében van, a koronaszélesség 5 m, a vízfelöli rézsű a legmagasabb tározott vízszin felett 1:2, alatta 1:3, a mentett oldali rézsű ugyancsak a legmagasabb tározott vízszin +0,5 m felett 1:2, alatta 1:4. A két szint küözötti különbség 1,8 m, a legmagasabb tározott vízszin alatt a terepszint 0,8—2,8 m között változik. A Sió jobbparti töltésén Szekszárd felett, a Sió balparti töltésén Sióagárd felett, a Nádor-csatorna jobb- és balparti töltésén az 1 km szelvény felett, végül a Völgységi patak jobb- és balparti töltésén a magassági biztonság +1,0 m, a koronaszélesség 3,5 m, mindkét oldali rézsű 1:2. A dunai töltés-keresztszelvények tervezett új (1956. évi típusú) keresztszelvényét összehasonlítva a régivel: a magassági biztonság azonosan 1 m, a töltésszélesség a jeges árvízszintben egyezően 9 m, töltésszélesség a jégmentes árvízszintben a réginél 9—18 m és az újnál 18—24 m, a töltés talpszélessége megközelítően azonos, az enyhe rézsű a lépcsős padkánál kedvezőbb talaj terhelést ad. Tehát a tartós jégmentes árvízszintnél lénlegesen ellenállóbb az új szelvény, a vízfelöli tört rézsű bizonyos anyagtakarékossággal jár s az altalajban a szivárgási hossz is megfelelő. A Sió torkolat árvízkapuval való lezárását tervezzük. Ennek következtében a dunai jeges árvizek ellen csupán az összefüggő dunai védvonalon kell védekezni, és csak ezt kell ennek megfelelő méretekkel kialakítani. A jelenlegi állapot szerint visz- szaduzzadó dunai jeges árvíz ellen védő Sió és Nádor töltés szakaszokat csak az árvízkapu zárvatar- tása ideje alatt összegyülekező (Sió vízgyűjtőről) vizek tározására kell kiépíteni. Meg kell említenünk, hogy a Sió-torkolati hajózsilippel egybeépített árvízkapu megépítése jelentős megeakarítással jár. A dunai jeges árvízszint visszaduzzadásának határáig a Sió és a Nádorcsatorna mindkét oldali töltésének a mértékadó árvízszint felett 1 m-es biztonsági magasságra való kiépítése 154 millió Ft költséggel járna, ezzel szemben a teljesm torkolati mű költsége az összes járulékos munkákkal együtt 110 millió Ft. Tehát az árvízkapu megépítése és a töltések fentiek szerinti kiépítése 44 millió Ft megtakarítással jár. A befektetésből 40 millió Ft egyúttal hajózási és vízhasznosítási érdeket is szolgál. A dunai öblözeteket lezáró Sió- és Nádor- csatornamenti töltéseknél a számított legnagyobb tározási szint felett a korona magassága 1,76 m, vagyis a dunai mértékadó jeges árvízszint és a jeges árvíz idején az árvízkapu zárt állapotában előálló legnagyobb tározási szint magasságkülönbsége. A Sióagárd feletti Si.-, Nádor- és Völgységi patak öblözetek töltéseinél a koronaszélességet 5 m- ről 3,5 m-re csökkentettük és a rézsűt végig 1:2 hajlásúra terveztük. Így a jégmentes árvízszintben a töltéstest szélessége csak 7,5 m, s a talpszélesség is megefelelően kisebb a dunai és alsó Sió-menti 124
