Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
Mivel ez a készlet jelenleg gyakorlatilag teljesen kihasználatlan, benne — a Dunaújvárosi Vízmű igényének kielégítésén túlmenően is — nagymérvű fejlesztés lehetősége rejlik. Talajvízmérleg A terület talajvízkészlete országos viszonylatban az átlagosnál kisebb, kereken 1,6 mVs-ra becsülhető. A készlet területi megoszlása nem egyenletes: az 5/у részterületen van a talajvízkincs 80%-a, míg a teljes területnek több mint 80%-át kitevő többi területrészre a készletnek alig 20%-a jut. A talajvíz minőség szerinti megoszlása az átlagosnál sokkal rosszabb, a teljes vízkészletnek mintegy 9-a „A” minőségű, azaz mindenre alkalmas, további 62%-a „B” minőségű, mezőgazdasági és ipari hasznosítási célokra alkalmas, míg 25u/o-a gyakorlatilag semmiféle célra nem használható rossz minősége miatt. A talajvízkészletet kizárólag öntözési célokra használják. Felhasználási mértéke jelentéktelen. A fejlesztés szempontjából elsősorban az 5/у részterületnek van jelentősége, kereken 1,3 ms/s szabad vízkészlettel. A többi részterület szabad vízkészletét a helyi természetes fejlődés igényeinek kielégítésére kell fenntartani. Rétegvizek mérlege A terület rétegvízkészlete számottevő, csaknem 5 m7s-ra becsülhető. A készlet megoszlása nem egyenletes. Legnagyobb az 5/E részterületű, ahol a teljes kitermelhető rétegvizkészletnek több mint a fele megtalálható. A többi hat részterület osztozik a készlet másik felén. Rétegvízben legszegényebb az 5/D és 5/A részterület, amelyek részesedése elenyésző. A rétegvizet minőség szerint nem osztottuk meg, abból a meggondolásból kiindulva, hogy a rétegvízkészlet olyan érték, amelyet — ha szükséges — aránylag gazdaságosan lehet mindenre alkalmas minőségűvé kezelni. A rétegvízigény a területen az országos átlaghoz viszonyítva magas, a készlet 11%-a. A rétegvizet elsősorban ipari és kommunális célokra használják; öntözésre és halászati célra történő hasznosítása kismértékű. Az igények nagysága nincsen összhangban a részterületek vízkészletével, ezért a kihasználtság foka 1 és 70% között változik. Legkisebb kihasználtság (5% alatt) az 5/B, 5/F és 5/G részterületen; 11—20% közötti a kihasználtság a többi részterületen, kivéve az 5/A (70%) részterületet. A terület rétegvízkészlete egyes területeken még nagymértékben szabad. Különösen az 5/E, 5/C és 5/F részterület összesen kereken 3,9 m8/s-ra becsült vízhozama volna még jórészt felhasználható. Az egyéb részterületeken nagyobbmérvű fejlesztéshez rétegvízkészlet gyakorlatilag nincs. Karsztvizek mérlege A terület 2 rétegvíz-táj egységénél karsztos hegységek, illetve karsztvíz is található. A karsztvíz A karsztvizeket általában, a gyakorlattal megegyezően, mindenre alkalmas minőségűnek vettük fel. Kivételt képez a kiemelt karszt-bányavíz, amelyet a kiemelés körülményeinek megfelelően „C” kategóriában levőnek állapítottunk meg. így a teljes karsztvíz-mennyiségnek 2%-át soroltuk alacsonyabb kategóriába. A területen a karsztvizet főleg ipari és bányászati (80%), kisebb részben kommunális (20%) célra használják. A terület karsztvízkészlete átlagosan 37%-ra kihasznált. A területegység karsztvízkészlete tehát meglehetősen lekötött. Ezért a karsztvizekre támaszkodó vízigények nagyobbmértékü fejlesztéséről nem lehet beszélni. mennyisége a rétegvízkészlet felére tehető. Jelentősebb az 5/A részterületé, amelyen a teljes 2,2 mVs karsztvízkészletnek 99%-a található. Hév- és ásványvizek mérlege Az 5. sz. TVK területén lényegében alig van lehetőség hévizek és ezen belül ásványvizek feltárására. Elsősorban az északi részen lehetne a szénsavas vizek mennyiségét fokozni. A Bakony—Vértes—Gerencse—Pilis hegységektől D-re eső medencerészeken, a pásztásan húzódó triász alaphegységből általában csak egyszerű hévíz, esetleg ásványvíz nyerhető, esetleg — szerkezeti vonalak mentén —, erre azonban ma még semmi adatunk nincsen. Szó lehet a pannon mélyebb szintjeiből is víznyerésre, elsősorban a Tolna—Szekszárd vonaltól délre. A jelenlegi feltártság mellett ásvány-, hév- és gyógyvízmérleget készíteni nem lehet. Tájékoztatásul mégis közöljük az 1. táblázatot, mely a víz minőségének figyelmen kívül hagyásával a 35 C°- on felüli hőfokú hévizek és a szénsavas vizek mérlegére ad némi tájékoztatást. 1. táblázat A hévvíztartó réteg megnevezése Vízkészlete Eddigi felhaszn. Szabad készlet Kihasználtság lit/s % Szénsavas víz 8,4 3,3 5Д 40 Triász 150 — 150 0 Alsó-fels6 pannon határa 200 — 200 0 összesen : 350 — 350 0 Megjegyezzük, hogy a triász hévíz készletében a langyos (35 C° alatti hőfokú) vizek szerepelnek. Ezeket a hidegvíz mérlegénél vettük figyelembe. — A jelenleg feltárt decsi és hidasi hévizeket a területen fürdő céljaira hasznosítják. 2.233 A terület fejlesztési lehetősége a vízmérleg szemszögéből összefoglalva megállapítható, hogy az 5. sz. TVK területén az 1960. évi vízmérleg szerint elsősorban a Duna mellékén, kisebb mértékben a Sió mentén, 338
