Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
bár a víziúti előírások 600 tonnás uszályokkal való hajózást írnak elő, és függetleníthető lesz a hajózás úgy a Duna vízállásától, mint a balatoni vízeresz- téstől. A hajózási űrszelvény biztosításához 4 híd átépítésére van szükség. A juti vízlépcső megépítésével létrejövő 1. számú Siófok-Jut-i bögébe kitelepíthető a siófoki kikötő teherforgalma és a hajójavító üzemek, ami az amúgy is túlterhelt siófoki kikötő rendezését teszi lehetővé. A Sió csatornázásával kapcsolatban az alsó szakaszon Szekszárdon látszik indokoltnak egy kisebb átrakó kikötő építése. Máshol a 7—8 m széles von- tatóút a ki- és berakodást lehetővé teszi. A hajózhatóvá tett Sión és a Balatonon 1980- ban mintegy évi 630 000 t áruforgalom várható a Műszaki Egyetem által készített forgalmi tanulmányadatai szerint. Ebből a Sió csatorna áruforgalma 300 000 t. Valószínű a személyforgalom igénye is, miután a Sió mentén lévő községek mind közúton, mind vasúton csak nagy kerülővel közelíthetők meg. j) Üdülés, vízisport, természetvédelem. A csatornázott Sión a vízisport nagyméretű fejlődésének lehetősége biztosított. A Balatonra igyekvő dunai csónaktúráknak a többszöri zsilipelés kevesebb akadályt jelent, mint jelenlegi állapotban a száraz években jelentkező vízhiány. A Sió menti községekben az állandó duzzasztott vízszint megadja a lehetőséget üdülők, parti fürdőhelyek, vízisporttelepek kialakítására. A Sió csatornázás, mint többfeladatú nagycsa- ■ torna jelentőségét előzőkben ismertettük a komplex vízgazdálkodás szempontjából, mintegy összefoglalva az egyes szakfejezeteket, melyek az egyes kérdéseket részletekben!enően tagolva vizsgálják. A részletekbemenő ismertetést az ismétlések elkerülése érdekében mellőzzük. 2.3 Ütemezés nek szabályozása, valamint a hajóforgalom növelésének érdekében szükséges mederszelvény bővítési földmunkák — a népgazdaság anyagi erejéhez mérten — lehetőség szerint a vízlépcsők építésével párhuzamosan végzendők. A duzzasztott vízszinthez képest a hidak átépítésének időpontját a vízlépcsők építésének ütemezésével kell összehangolni, hogy a duzzasztott vízszinten megkezdődő hajóforgalomnak akadályozója ne legyen. A beruházási költségadatok értékelésével kapcsolatosan megjegyezzük, hogy az alapdokumentációban foglalt költségadatoktól a hidak átépítésénél eltértünk. Ugyanis az alapdokumentáció a Sión lévő összes híd (20 db) átépítését felvette összesen 60 millió Ft költséggel. Az eltérést az indokolja, hogy a hajózás szempontjából összesen 4 híd alsó szerkezeti éle nem felel meg az előírt hajózási űrszelvénynek, melyből kettő vasúti híd provizórium és ezek átépítését a KPM tárca finanszírozza. Tehát a vízügyi vonatkozású szempontok miatt átépítendő kettő híd költségét vettük csak fel. Az alapdokumentáció egy-egy vízlépcső, duzzasztó és vízerőtelep együttes költségét 75 millió Ft-ban irányozza elő. Ezt az összeget a további ütemezés szüksége miatt két részre bontottuk: hajózsilip és duzzasztó 35 millió Ft, vízerőtelep 40 millió Ft. A vízlépcsőket az átlagolt 35 millió Ft összeggel szerepeltettük, bár a juti vízlépcső 1938—41. évi terve szerint a mai árszintre átárazott költségei mintegy 20 millió Ft-ot tesznek ki. A Sió mederbővítés földmunkájára az alapdokumentáció 6 millió m3 földmunkát irányoz elő. Ezt az irányzatot túlzottnak tartjuk, miután a Sió mederszabályozása összesen mintegy 9 millió m3 munkát igényelt. A kimutatott 726 millió Ft beruházási költség vízügyi szakágazatokra történő megosztására az alábbi javaslat tehető: A Sió csatornázás megvalósításának ütemezését figyelembevéve az egyes ágazatok szempontjait, az alábbi sorrendben javasoljuk: 1. A Sió árvízkapu (torkolati vízlépcső) megépítése a 120 km szelvényben. Sorrendben elsőnek azért javasoljuk a torkolati vízlépcső megépítését, mert az árvízvédelem — a Sió völgyének a dunai árvizektől való mentesítése —, a víziút — a torkolati szakaszon az állandó hajózási vízmélység biztosítása — mint a két legjelentősebb szempont ennek kiépítését kívánja meg. 2. A juti vízlépcső megépítését javasoljuk sorrendben a második ütemben történő kivitelezésre. Az 1-—2 pontok alatt felsorolt vízlépcsők kiépítését az 1980 évig terjedő időszakban javasoljuk. Az 1980 utáni időszakban kerül sor ütemezés szerint felülről lefelé haladva a többi vízlépcső megépítésére. Az egyes vízlépcsők mellé tervezett vízerőtelepek kiépítése a vízlépcsők megépítésének befejezése után javasolható. A Balaton vízszintjéhajózás víziút árvízvédelem öntözés vízerőhasznosítás Balaton vízpótlása-üdülés összesen : 200 millió Ft 180 millió Ft 150 millió Ft 70 millió Ft 126 millió Ft 726 millicTFt A 2.sz. mellékletben a fő munkamennyiségek és költségek kidolgozásánál fő létesítményként számoltuk a vízlépcső, (duzzasztó és vízerőtelep) létesítési költségeit; járulékos munkaként a mederszabályozás, hidak átépítése, tervezési-, geodéziai előmunkálatok és járulékos egyéb munkálatok költségeit. A fő munkamennyiség megállapításához csak a torkolati vízlépcsőnél álltak rendelkezésre (tanulmányterv) közelítő pontosságú adatok, a többi adatokat becslés útján vettük fel. A felsorolt teljes beruházási költségből az ütemezési javaslat szerint — az 1980-as évig terjedő tervidőszakban — elvégzendő munkák beruházási költségei 41 5 TVK 321
