Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
Megjegyzés: A strandfürdők épületeinek létesítésénél csak a partvédőművek építési költsége a kerettervhez közvetlenül kapcsolódó költség. Minden egyéb költséget más népgazdasági ágaknak kell viselni. A vízisportok 1961—1980-ig I. fejlesztési időszakban Agárd vízitelep (áthúzódó) 1,000 millió Ft Agárd partvédőmű 450 millió Ft 1,450 millió Ft II. fejlesztési időszakban Agárd vízitelep 4,000 millió Ft Dunaújváros kajak-kanu vízi telep 8,000 millió Ft 12,000 millió Ft III. fejlesztési időszakban Velence vízitelep 5,450 millió Ft Ercsi vízicamping 2,500 millió Ft 7,950 millió Ft IV. fejlesztési időszakban Dunaújváros evezős vízitelep 11,000 millió Ft Adony vízicamping 2,500 millió Ft 13,500 millió Ft 1981 utáni időszakra építkezést nem terveztünk. A Velence-tavi létesítményeknél a sorrendet az üdülőforgalmi adatok indokolják. A Duna-szakaszon a sorrend megállapításánál figyelembe vettük, hogy az erőteljes fejlődésre hivatott szocialista városunk, Dunaújváros szükségleteit a lehetőség határain belül mielőbb kielégítsük. 1980. utáni időszakra mérsékeltebb létszámemelkedést és mérsékeltebb építkezést vetünk figyelembe. 2.32 A TERMÉSZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEENDŐK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Velence tavi rezervátum 1961—1980-ig Kutatóház építése 0,500 millió Ft Szentegáti ,,Tiszavíz” forrás védőkorlát 1961—1980-ig 0,100 millió Ft 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A vízparti ülülés, fürdés és vízisportok fejlesztése kulturális és szociális szempontból elodázhatatlan követelmény. Népegészségügyi szempontból is komoly jelentőségű, mert az évi munka után pihenéssel, hasznos szórakozással, sportolással eltöltött idő, maga a környezet és levegőváltozás az egészségre jótékony hatással van. A vízilétesítményekkel a tömegek pihenését, sportolását tesszük lehetővé, általános tapasztalat, hogy a kipihent, kisportolt ember szervezete ellenállóbb a betegségekkel szemben. A statisztika adatai szerint a sportolók betegség miatt kevesebb munkanapot hiányoznak az átlagosnál. Üdülés után mindenki könnyebben, gyorsabban végzi munkáját, ennek gazdasági eredményei a termelésben jelentkeznek. Az idegenforgalom fejlesztése a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése, kulturális és valutáris szempontból indokolt. Nem elhanyagolható szempont a beruházások gazdaságossága. A vendégnapok növekedése arányában a közlekedéstől kezdve minden igénybevehető szolgáltatásra kiterjedően a jövedelmezőség is emelkedik. A természetvédelem fejlesztését kulturális és tudományos szempontok támasztják alá. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A Velercei tó fejlesztésének legfontosabb előfeltétele a tó nagy vízszint ingadozásának csökkentése. Ehhez egyrészt a Velencei-tó megfelelő táplálását, másrészt az állandó vízszintet lényegesen megemelő vízmennyiség biztonságos levezetését kell biztosítani. A tanulmány szerint a Velencei tó víszintjét az agárdi vízmérce „0” pontja felett 1,60 cm-re célszerű kialakítani, legfeljebb 30 cm vízszintingadozás figyelembevételével. Ennek a vízszintnek megállapítása figyelembeveszi a Velenceitó vízparti üdülésre, fürdésre és vízisportok céljára való hasznosításán felül a Velencei-tóhoz fűződő egyéb népgazdasági érdekeket is. A tó víztükrének mintegy 80%-a nádas, bár a nádas jelentős része hasznosításra nem alkalmas, mégis tekintettel kell lenni a nádgazdasági érdekekre, minthogy a nád részben igen fontos építési anyag, de ezen felül mindinkább előtérbe kerül, mint vegyipari alapanyag is. Exportcikként is számottevő. Számításba kell venni ezenfelül a haltenyésztés érdekeit is, mert a Velencei-tó kifejezetten pontyos tó és Európának egyik legjobban termő természetes tava. Az állandó vízszint biztosítására az elgondolások szerint a Császárvizen Zámolynál kb. 12 millió m’-es tározó épül. Bár a tó megfelelő vízellátásához csak mintegy 4 millió ms vízre van szükség, a tározót mégis fenti vízmennyiségre célszerű megépíteni az öntözési és haltenyésztési fejlesztési igények kielégítése miatt. Ugyancsak az állandó víszint biztosítása érdekében szükséges a tó vizét levezető Dinnyés—Kajtori csatorna bővítése. A Dinnyés—Kajtori csatorna jelenleg 2,0 m-es fenék- szélesége, 1:1 rézsűje nem alkalmas az árvizek levezetésére és a Velencei-tó vízszintjének állandó 312
