Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
IL sz. községi strand 0,6 ha területen 60 fm kiépítetlen parthosszal, 240 férőhellyel, WC-kel, ivó- kúttal, étteremmel, 100 m hosszúságú vasvázas vízlejáróval, illetőleg mólóval. Talaja gyepes, világítása megoldott, szennyvízelvezetése megoldatlan. Forgalma napi 400—2000 fő között változik. Agárd: Községi strand 3 ha területen, 300 fm kiépítetlen parthosszal, 900 férőhellyel, WC-kel, ivókúttal, étteremmel. A világítás megoldott, a szennyvízelvezetés nem. Külön nem kiépített csónakkikötője és ideiglenesen kiépített mólója van, amely 3 db személyszállító sétahajó kikötőjéül szolgál. Forgalma napi 2500—9000 fő között változik. Vízisportok terén jelentősebb fejlesztés nem történt, bár a tó úszásra és vitorlázásra, valamint a kajak- kenu és evezős sport űzésére alkalmas. 1960-ban Agárdon működött vitorlázó szakosztály, versenyt azonban nem rendezett. A tó melletti horgásztanyákat az 1. táblázat szemlélteti: 1. táblázat Horgásztanyák Helye BefogadóSporthorgászok j Egyéb horgászok képesség s z á m a Velence 15 fő 100 fő 40 fő Gárdony 15 fő 150 fő 60 fő Agárd 46 fő 550 fő 100 fő A Velencei tó természetszerűleg nem egész évben, hanem csak májustól szeptemberig alkalmas üdülésre, fürdésre, vízisportok űzésére. Nagy előnye a Budapesthez viszonyított közeli fekvése, így a fővárosi lakosság jelentős része nemcsak szabadság ideje alatt, illetőleg hétvégen tudja igénybe venni az üdülési és fürdési lehetőséget, hanem egész nyáron át, mert alig egy óra alatt vonattal is elérhető és a közlekedést a MÄV megfelelően biztosítja. Sporthorgászat kora tavasztól késő őszig űzhető. Duna A Dunának az 5. sz. TVK-hoz tartozó szakaszán a Kulcs községben lévő néhány magánüdülőn kívül vállalati üdülők, szállodák, motelek egyáltalán nincsenek. így csak azok töltik itt üdüléssel fizetett pihenő idejüket, akik rokoni, baráti látogatásra érkeznek a Duna e szakaszára települt helységekbe, ezek száma elenyészően csekély és meg sem állapítható. Ezt a szakaszt a sporthorgászok is csak kis számban látogatják. Ercsi, Adony, Dunaújváros, Dunaföldvár területén találhatunk kisebb strandfürdőket, ezek azonban a dunaújvárosi kivételével teljesen korszerűtlenek, sőt a dunaújvárosi sem elégíti ki az egyre fejlődő szocialista város igényeit. Vízisportról csak Dunaújvárosban beszélhetünk, ahol elsősorban a kajak és kenu sportnak hódol a fiatalság. Egyéb helységekben vízisportélet nincsen. 1.22 A TERMÉSZETVÉDELEM MÜLT JA ÉS JELENE Velence tavi rezervátum. A természetvédelem úttörőinek évtizedes kívánsága vált valóra, amikor a Velencei tó délnyugati nádas részét, 420 hektárt védett területté nyilvánítottak. A védettség minden itt élő állatra és növényre kiterjed. 29 madárfaj él a területen, legritkább és legértékesebb köztük a nagykócsag, 8—10 pár költ évenként a Velencei tó avas nádasában. Márciustól szeptemberig a tó e részén teljes nyugalomra van szükség, hogy a korán érkező vándorok visszatérhessenek fészkelőhelyükre. 1950-ben a rezervátum mellett madárvártát építettek. Alcsuti arborétum. A vértesacsai patak által táplált, közel 2 ha kiterjedésű alcsuti tó körül terül el 40 ha területen különféle tű és lomblevelű fákkal, cserjékkel. A legrégibb, 1825. évi ültetésű fák közül kiemelkedik az 5,5 m körméretű akácfa. Említést érdemelnek a 4—5 törzsköbmétert is elérő platánfák, az egylevelű kőris, a török mogyorófák, a mocsári ciprusok. A martonvásári park. A martonvásári 3 ha kiterjedésű tavat a Szt. László-víz táplálja, ezt övezi az évszázados 69 ha kiterjedésű gondosan rendben tartott park, amelyben egyaránt megtalálhatók a különféle tű- és lomblevelűek. Védett forrás a szentgáli „Tisztavíz?’ forrás. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS VlZISPORTOK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Velencei tó megfelelő fejlesztéséhez igen fontos szociális és népegészségügyi érdekek fűződnek. Az életszínvonal állandó emelkedése következtében fokozatosan emelkednek a dolgozók kultúrigényei. Ezen belül emelkednek az üdülési, pihenési, szórakozási igények is. Számolni kell azzal is, hogy mind több és több üzem, vállalat tér át a jövőben az ötnapos munkahétre, ami a hétvégi forgalom jelentős növekedéséhez vezet. Ezenfelül az anyagi jólét emelkedésével a szervezett üdülésben résztvevőkön felül mind többen veszik igénybe saját anyagi eszközeikkel az üdülési lehetőségeket. A jelenlegi lehetőségek a jövő igényeit egyáltalán nem elégítik ki sem számuk és terjedelmük, sem színvonaluk tekintetében. Nincs megoldva a vízellátás, a szennyvízelvezetés és elsősorban nincs megoldva a Velencei tó vízszintjének állandósítása. A fejlesztésnél elsősorban a belföldi turizmus szempontjait és igényeit kell figyelembe venni, mert a fővároshoz való közeli fekvésénél fogva a Velencei tó a legalkalmasabb a Balaton üdülőd forgalmának tehermentesítésére. Figyelembe kell venni, hogy a Velencei tó a kiépítés során a belföldi turizmus mellett mindinkább alkalmas lesz külföldi vendégek fogadására 206
