Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

Fejér megye

Székesfehérvár. Csitári kút. Ezt a kutat az 1930- as években tárták fel a Béke-parkban. Ez a kút napi 58 m3 17 C°-ú, 4~es típusú vizet ad, pozitív túlfolyással.

Kolorit-gyári kút. Ezt a kutat ugyancsak a 30- as években tárták fel. A kút napi 72 m3 17 C°-ú, 4-es típusú vizet adott, pozitív vízszinttel.

A fenti kutak vizét csak helyi ivóvízként használják. A kutak vizét megpróbálták palackozni, azonban nem váltak be a palackozási kísérletek.

TOLNA MEGYE

Decs. Bogra-pusztán 1900 körül létesítettek artézikutat. A víz a felszín felé 7 m-re felemelkedik, időnként erőteljes lüktetéssel tör fel. A kút hozama napi 29 m3, 39 C°-ú, 3. típusú víz. A kút vize hasznosítás nélkül folyik el.

1.23 AZ ÄSVÄNY-, GYÓGY-ÉS HÉVÍZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁNAK MÚLTJA ÉS JELENE

A Középdunántúli TVK területén komplex gyógyvíz-hasznosítás nincs.

1.3 Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítás fejlesztésének szükségessége.

1.31 AZ ÄSVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVÍZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A jelenlegi kiépítettséget, közutakkal való jó megközelíthetőséget és állandó vízmennyiséget véve figyelembe, a Középdunántúli TVK területén gyógyászati célra való komoly fejlesztési lehetőség nincs.

Mohai Ágnes-forrás gyógyvízzé nyilvánított vizét eddig palackozással hozták forgalomba, fejlesztés helyett korszerűsítése szükséges.

1.32 ÄSVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK

SZÜKSÉGESSÉGE

Fejlesztésre csak a bodajki forrásokat, valamint a dunaújvárosi újonnan létesített fúrást lehet figyelembe venni. Mindkettőt közfürdő jelleggel.

1.33 ÄSVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A Középdunántúli TVK területén lévő ásvány-, gyógy- és hévíz kutak komplex hasznosításra nem alkalmasak.

2 AZ ÁSVÁNYVIZEK, gyógyvizek és hévizek hasznosításának

FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK

ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE

A Közép dunántúli TVK területe az országban a legkedvezőtlenebb helyet foglalja el az ásvány-, gyógy- és hévizek szempontjából, összefüggő kutatások még e tárgyban nem készültek, csupán egyes kútfúrások adatai állnak rendelkezésre a Földtani Intézetnél, OKI-nál, megyei tanácsoknál, egyes hidrológiai közlönyökben, valamint e tárgykörben megjelent könyvekben.

Papp—Frank—Sarló: Magyarország ásványvizei (1949), dr. Schulhof Ödön: Magyarország ásvány- és gyógyvizei (1957), dr. Kocsis Árpád és Koltay József: Adatok mélységi vizeinkről (1959), Kesler Hubert: Forrás nyilvántartás, OKI vízvizsgálata.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

A fejezet kidolgozásánál követendő fejlesztési alapelvek:

— Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának fejlesztését a jelenlegi lehetőségek (feltárt vizek) és az igények alapján kell kidolgozni.

— Az ásvány-, gyógyvizek, valamint a gyógyászati célra felhasználható hévizeket elsősorban egészségügyi célokra kell felhasználni, ha erre igény van.

— A hideg és langyos ásványvizek és gyógyvizek ivókúrára, vagy melegítve kádakban használandók fel. A 40 C°-nál magasabb, nagy sótartalmú vizek elsősorban kádakban, medencékben használandók fel.

— A gyógyászati célra fel nem használt gyógyvizeket vízellátásra (ásványi só, gáz) kell használni. A felhasználás lehetőségéhez képest komplexen történjék és vegye figyelembe a mezőgazdaság igényeit is.

— A lehetőségek és az igények figyelembe vételénél nagy gondot kell fordítani tisztasági fürdők létesítésére.

— A hévízkészlet összeállításánál figyelembe kell venni az olajkutatásnál meddővé nyilvánított furatokból kitermelhető hévíz mennyiséget is.

— Az országos termálvíz-gazdálkodást az országos energia tervvel összhangban kell megtervezni.

300