Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

A tektonikus eredetű völgyszakaszt szegélyező hegyek magját főleg mészmárgák alkotják. A már- garétegek diszlokációs mozgás következtében lép­csőzetesen megtörtek és DK felé billentek: így alakulhatott ki ez a völgy. Ma a márgarétegek mindkét oldalon DK felé dőlnek. A pleisztocén korban a márgára lösz települt. A lösz egy része a jobb oldalról a dőlés irányában lecsúszott a völgyfenékre, ez alkotja az említett buckákat. A jobb domboldal ezáltal lankásabbá vált és az újab­ban képződő nyirok vastagon beborította. A márga ezen az oldalon a felszínen csak mint törmelék fordul elő. Fentiek alapján megállapítható, hogy a völgy jobb oldalának és fenekének vízzárósága teljesen kielégítő, a baloldal fedőrétegének folytonosságát, vastagságát és vízzáróságát azonban feltétlenül részletesebben meg kell vizsgálni. A márga kibuk- kanásoknál valószínűleg mesterséges szigetelésre lenne szükség. Megjegyzés: A VITUKI tározó-katasztere alap­ján. Mecseknádasdi tározó (26) ? Vízfolyás: öreg patak. Völgyelzárás helye: Mecseknádasd község szélé­től Ny-ra, kb. 250 m-re. Topográfiai viszonyok: A kiválasztott völgyszakasz a Mecsek ЁК-i lej­tőjén fekszik. D-i oldala igen meredek, kis mellék­völgyek szabdalják. É-i oldala lankás, lágyvonalú dombok, illetve buckák sorozatából áll, amelyek fokozatos átmenettel olvadnak bele a völgyfenék­be. A tározó ún. gazdaságos kiépítés esetén a leg­nagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 19 m, vagyis a gátmagasság kb. 21 m lenne. A gátkoro­na hossza kereken 220 m. Az elöntött terület leg­nagyobb szélessége kb. ugyanennyi, hossza 0,9 km. A völgyfenéken rét, a bal völgyoldal löszös te­rületein szántó és szőlőművelés folyik. F«gyebütt erdő terül el. A völgyfenéken két vízimalom van. Hidrológiai viszonyok: A 20,2 km2 kiterjedésű vízgyűjtőterület felszíné­nek vízáteresztőképessége közepes vagy annál ki­sebb lehet. Domborzata meredek, erdőborítottsága nagyfokú. A patakot a felszínen közvetlenül le­folyó csapadékvizek és kis réteg-----illetve lejtő­tö rmelékforrások táplálják. Nagyobb forrásai nin­csenek. Vízhozamának középértéke — észlelési ada­tok hiányában — a fajlagos elfolyás sokévi átla­gát ábrázoló térkép alapján mintegy 80 lit/s. Ez a tározással elméletileg biztosítható legnagyobb vízhozam. A tározó gazdasága^ kiépítésének felső határa 1,25 millió m"-re tehető. Az általa folyamatosan és egyenletesen biztosítható vízszolgáltatás kb. 50 lit/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. Teljes vízhasznosítású tározó topográfiai okok­ból nem létesíthető. Geológiai viszonyok: A baloldali dombsorokat teljes egészében ple­isztocénkori meszes kötőanyagú, csöves szerkezetű, meredek falban álló lösz alkotja. A jobboldali he­gyek magja mészmárgákból, homokkövekből és helyenként mészkőből áll. A mészmárga és homok­kő lemezes szerkezetű és vertikálisan repedezett. Vízzáróság szempontjából kedvezőtlen, ámbár e kőzetek csak egy-két helyen jelennek meg a fel­színen. Egyébként durva lejtőtörmelékkel kevert vastag nyiroktalajjal vannak fedve. A völgyfenék felszínét réti agyag borítja, de ezen át több helyen felszínre bukkan az alatta levő durva törmelék. Feltárások: A baloldali lösz és a jobboldali nyi­rok fedőréteg megvizsgálása céljából a völgysza­kaszon 14 fúrást végeztek, max. 5,90 m mélység­ig. A laboratóriumi vizsgálat alapján megállapítot­ták, hogy a völgy bal oldala eléggé vízzárónak tekinthető, azonban a jobb oldal és a fenék fedő­rétegei valószínűleg nem képesek a tározott vizet kellően visszatartani. Szükséges az alapkőzet rész­letesebb megvizsgálása. Megjegyzés: A VITUKI tározó-katasztere alap­ján. Váraljai tározó (27) Vízfolyás: Váralja árok. A völgyelzárás helye: Váralja községtől D-re kb. 750 m-re. Topográfiai viszonyok: A völgyszakasz a Mecsek É-i lejtőjén fekszik. Közép- és felsőszakasz jellegű. Hosszirányú esése nagy, magas völgyzárógáttal is csak kis tározó­teret nyerhetünk, amelynek alakja viszont kedve­ző. A völgyoldalak merdekek. A tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a leg­nagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 10 m, vagyis a gátmagasság kb. 12 m lenne. A gátkoro­na hossza 190 m. Az elöntött terület szélessége 150—200 m, hossza 0,5 km. A völgy fenekét rétek, a hegyoldalakat erdők és bokrok borítják. Az elzárás környezetében né­hány viskó és ház áll. Hidrológiai viszonyok: A 12 km-' kiterjerdésű vízgyűjtőterület talaja közepesen vízzáró, domborzata meredek, jórészt erdőborította. A patakot a közvetlenül lefolyó csa­padékvizek és kisebb források táplálják. Vízhoza­mának középértéke — észlelési adatok hiányában — á fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló tér­kép alapján 50 lit/s. A tározó gazdaságos kiépítésének felső határa 0,75 millió m8-re tehető. Az általa folyamatosan és egyenletesen biztosítható vízszolgáltatás mintegy 30 lit/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. Geológiai viszonyok: A tektonikus eredetű völgyszakaszt szegélyező hegyek magját üledékes kőzetek alkotják: homok­kövek (széntelepekkel), márgák, A felszínen — Geológiai viszonyok: 293

Next

/
Thumbnails
Contents