Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

X. FEJEZET Vízerőhasznosítás 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböz­tetünk meg. Az első időszak határa I960, december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben el­határolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves táv­lati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves terv­időszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A vízerőhasznosítás a vízgazdálkodásnak az az ágazata, amely a természeti kincsek egyikének a vízfolyások és tavak vizében rejlő energiakészle­teknek a hasznosításával foglalkozik. A vízerőmű a vízfolyások és tavak vízerőkészle- ténefc egy részét gépek segítségével villamos ener­giává alakitjh át. A vízerőmű gépeivel csak olyan helyen lehet vízenergiát termelni, ahol természetes (zuhatag, vízesés), vagy mesterséges vízlépcső van. A terüle­ten leginkább csak az utóbbi jöhet szóba, amelyet vagy úgy állítunk elő, hogy a folyók vizét duzzasz­tómű létesítésével felduzzasztják, vagy pedig a vízerőtelephez vizet vezető ásott csatornába (az ún. üzemvízcsatornába) tervezünk vízlépcsőt azon a helyen, ahol a vízerőtelepet meg kívánjuk épí­teni. A vízerőművek közé soroljuk a hidraulikus ener­giatározókat is, amelyek szerkezeti kialakítása nagymértékben hasonló a vízerőművekhez, de fő­feladatuk nem a vízerőnek, mint természeti kincs­nek a hasznosítása, hanem az, hogy az egyéb erő­telepeken termelt fölös elektromos energia felhasz­nálásával magasan fekvő víztározóba vizet felemel­ve ott energiát tározzanak, amelyet az elektromos energiafogyasztás csúcsértékének idején — a tá­rozó vizét ekkor vízturbinákon át leeresztve — használnak fel, ugyancsak elektromos energia for­májában. A hidraulikus energia tározókat is ez a fejezet tárgyalja. Ha valamely folyószakasz kihasználására akár magában a folyómederben, akár az üzemvízcsa­torna mentén több vízerőtelep épül, akkor is kü­lön vízerőműnek tekintjük mindegyik vízerőtelepet a hozzátartozó művekkel és a műtárgyakkal (tar­tozékaival) együtt. Ilyen esetben csatlakozó víz­erőművekről beszélünk, de úgy is mondhatjuk, hogy a szóbanforgó folyószakasz kihasználása több lépcsőben történik. A területen nagyobb vízfolyások vízerőhasznosí- tására általános elrendezés és szerkezeti kialakítás szempontjából kisesésű erőtelepek létesülhetnek. Kisesésű az olyan vízerőtelep, amelynek esése 15 m-nél kisebb, a kiépítési teljesítmény pedig 99 kW-nál nagyobb. Topográfiai és hidrológiai adottságok nem teszik lehetővé a területen hidraulikus energiatározók létesítését. A terület kisvízfolyásai lehetőséget biztosítanak törpe vízerőművek létesítésére. Törpe vízerőművek azok a vízerőművek, ame­lyek kiépítési teljesítménye 99 kW, vagy annál ki­sebb. 1.2 A múlt és a jelen Az 5. sz. TVK területén a vízerőhasznosításnak múltja van. Levéltári feljegyzések szerint Csórón 1393-ban vízerővel hajtott malom működött, 1440- ben Igarpuszta határában pedig négy malmot mű­ködtettek. Zömmel azonban a XIX. század első felében létesültek. A területen a Sió és Nádor csatornán kívül a következő kisvízfolyások vannak: Gaja patak, Mór- Bodajki víz, Séd patak, Kiskoppány, Csíkgát pa­tak, Hidas patak, Mucsi-hidasi vízfolyás. Rák pa­tak, Lajvér patak. A területen csak törpe vízerőművek vannak. A területen lévő vízerőművek kettő kivételével gabonaőrlést végeznek. Villamos energia fejlesztést két erőmű végez: a Séd patakon épült volt „Kre- mó” féle és a Gaja patakon létesült „Inotapusztai" malomból átépített erőmű. E két törpeerőmű a kis­vízfolyások elmélet vízerőmű készletéből mindösz- sze 60 kW-ot hasznosít, tehát annak mintegy 1,2%- át. Az adatok szerint a területen összesen 206 ma­lom, illetve kisebb vízerőmű üzemelt. Ebből jelen­leg 47 üzemben van, 7 pedig villamos energiával üzemel. Egyes meglévő malmok előnyösen lennének át­alakíthatok törpe vízerőművekké. A területen hidraulikus energiatározó nincsen. A villamosenergia-mérlegben a területen 1961. év­255

Next

/
Thumbnails
Contents