Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
nek megoldására. Szükséges beruházási költség 60 millió Ft. A fejlesztési időszakban a nem csatornázandó területen lévő fontosabb közintézmények (kórházak, iskolák stb.) szennyvíztisztító berendezéseinek létesítésére biztosított keretösszeg 12 millió Ft. 2.213 Központi csatornaművel nem rendelkező települések ipartelepeinek szennyvízkezelése Fehérvárcsurgó A Fehérvárcsurgói Homokelőkészítő mű fejlesztése során 100 m’/nap fekáliás és 2000 m’/nap nem káros ipari szennyvíz tisztításáról és elvezetéséről gondoskodni. A fekáliás szennyvizeket mechanikai tisztítás, az ipari szennyvizeket zagyülepítés után kell a Gaja patakba bevezetni. Fenti berendezések költségelőirányzata 4 millió forint. Tolna A távlati fejlesztés során 1980-ig Tolnán textilipari üzem létesül. A község ipari üzemeinek a fejlesztési időszak végén várható összes napi vízkibocsátása 1350 m', ebből 150 m3 fekáliás, 1100 mJ ipari szennyvíz, a többi szennyezetlen. A községben központi szennyvíztisztító berendezés nincsen, ezért ipari szennyvíztisztító telepet kell létesíteni. Az összes szennyvizeket biológiailag kell megtisztítani, ezt megelőzően a káros ipari szennyvizeket semlegesíteni, majd rostfogón átengedni. A tisztított szennyvíz befogadója a Tolnai Dunaág. A csatornázás és szennyvíztisztítás költsége 5,5 millió Ft. Simontornya Simontornyán 1980-ig 5 gyáregységből álló ipartelep létesül. Három új gyár épül és kettő bővül. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 4600 m3/nap; ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 3900 m3/nap, a többi szennyezetlen. A káros vegyi szennyeződést tartalmazó szennyvizek (2600 m3/nap) semlegesítés és biológiai tisztítás után a Sió csatornába vezetendők. A vegyes ipari szennyezést tartalmazó vizeket pedig (2000 m’/nap) egy 40 000 m’-es tározó tóba kell vezetni és az öntözési idény alatt tárolni. Az idény lejárta után ezt a vizet is a Sióba kell beengedni. I’enti létesítményeken felül 6 km hosszú 20 cm 0-jű betoncsatornát kell építeni. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruhá zási költség 20 millió Ft. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszáma 2000 fő. Szabadegyháza A Szabadegyházi Szeszgyár a Budapest—dombóvári vasútvonal és a Székesfehérvár—Seregélyes— dunaújvárosi állami út keresztezésénél épült. Az üzem távlati fejlesztése során az 1980-ban várható összes szennyvízkibocsátás 1900 mVnap. Feltétlenül szükséges a meglévő technológia felülvizsgálata, mert ezáltal a szennyvíz mennyisége és szennyezettsége lényegesen csökkenthető. A keletkező szennyvizet tározótóban kell ülepíteni, majd újabb tározóba bevezetni és kellő hígítás után öntözésre felhasználni. A meglévő három tározó-ülepítő tó befogadóképessége 170 000 m3. Az ülepített szennyvíz befogadója a Cikolai vízfolyás. A fejlesztés során keletkező évi 50 000 m‘ szennyvíz kezelésére újabb 100 000 m3-es tározó építését kell előirányozni. A szükséges beruházási költség 2 millió Ft. Ercsi A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 25 500 mVnap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 23 000 mVnap, a többi szennyezetlen. Ipari szennyvíztisztító berendezés a teljes mennyiséget részlegesen tisztítják, majd öntözéssel hasznosítják. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 5300 mVnap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Szt. László-patak. A szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásával kapcsolatos beruházási költség 32 millió Ft. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszáma 3000 fő. Fejérmegyei bauxitbányák A fejlesztési időszak végén várható összes vízkibocsátás 600 mVnap, melyből 100 mVnap szeny- nyezett. A szennyezett vízkibocsátás teljes tisztítás alá kerül. 500 fős lakótelep létesül, mely csatornázással és szennyvíztisztítással látandó el. Az ipari szennyvíz elvezetésére és tisztítására fordítandó beruházási költség 0,3 millió Ft. Hidas Hidas község határában, a Völgységi patak mellett létesült a Hidasi Brikettgyár. Távlatban történő fejlesztése során összesen 350 m’/nap ipari szennyvíz, továbbá 150 m’/nap nem szennyezett vízkibocsátás várható. A nem szennyezett vizet a meglévő hűtőrendszerben vissza kell forgatni. A fekáliás szennyvíz a meglevő tisztítóberendezésbe vezetendő, mely bővítés nélkül tisztítani tudja a megnövekedett szennyvíz mennyiséget. Az ipari szennyvíz majdnem teljes egészében a szénpor leválasztásából kerül elvezetésre a meglevő berendezés felhasználásával, mely a szivattyútelep teljesítményének növelése után nyomócsövön vezeti az ülepítő tavakba. A kisebb bekötőcsatornákon kívül belső csatornázásra nincs szükség. A meglévő szénporülepítő tavak befogadó képessége nem elegendő, ezért jó hatásfokú ülepí- tés nem biztosítható. A Völgységi patakra telepített öntözőtelepek részére megfelelő minőségű vízre van szükség, ezért többrekeszes 40 000 m3 befogadóképességű új ülepítőt kell építeni, melynél 247
