Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

2. TELEPÜLÉSEK ÉS IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSA ÉS A VIZEK

TISZTASÁGÁNAK VÉDELME

*

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv mült- jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyag került feldolgozásra:

a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról és azok jellemzőiről;

az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958- ban kéeszített monográfiái az ipari létesítmények szennyvízkezelésének helyzetéről;

a Vízügyi Igazgatóság vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok; a helyszínen végzett felvételek utján nyert adatok;

a felszíni vizek szennyezettségével kapcsolatosan a VITUKI végzett 1960-ban, az első és másodrendű vízfolyásokra vonatkozóan vízvizsgálatot, mely anyag tartalmazza a vízfolyásokba kerülő szennyvizek közegészségügyi kihatásait is.

A Keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város és községrendezési, regionális és közművesítés! (vízellátás- csatornázás) tanulmány, illetve kiviteli tervei. A nagyobb városok tanácsainak Műszaki osztályai által közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközséged?, kiemelt mezőgazdasági központok csatornázására és szennyvíztisztítására, továbbá nagyobb ipartelepek szennyvízkezelésének megoldására egyedi tervek készültek az előzőkben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra.

A felszíni vizeknek a fejlesztési időszak végén várható szennyezettségi állapotára vonatkozóan a VITUKI közölt adatokat.

2.12 A TERVEZÉSNÉL FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— Csatornázással kell ellátni a vízvezetéki ellátásra is előirányzott területeket. A megvalósítás sürgősségi sorrendjét meg kell adni.

— Szennyvizek elvezetésének és tisztításának fejlesztésénél irányadó, hogy ahol a központi vízellátás létesül, azzal egyidőben elkészüljön az ellátott területken a szennyvízcsatorna hálózat és lehetőleg a szennyvíztisztító berendezés is.

— A házi- és ipari szennyvízkezelés együttes illetőleg elkülönített kezelését gazdaságosság alapján kell megvalósítani.

— Az egymáshoz közel fekvő települések szennyvizeinek kooperatív kezelésére kell törekedni.

— Általában elválasztó rendszerű csatornázást kell kialakítani. Egyesített rendszerű csatornahálózatot csak különösen indokolt eesitban szabad alkalmazni.

— Törpevízműves és közkutas településeknél a közintézmények szennyvízelvezetését lehetőleg a település végleges közműrendszerébe beillesztve kell megvalósítani.

— A közcsatornákra veszélyes ipari szennyezéseket az ipari üzemek területén úgy kell megtisztítani, hogy azok a közcsatornákba bevezethetők legyenek.

— Üdülőhelyeken a szennyvízelvezetés különös körültekintéssel valósítandó meg.

— Megvizsgálandó az ipartelepek vízforgatásának a szennyvíz elvezetésére és tisztítására gyakorolt hatása.

— Adottságok esetén több ipartelep ipari szennyvizének közös elvezetéséről, tisztításáról és befogadóba való bevezetéséről gondoskodni kell.

— Ahol a szennyvizeknek ipari célokra való fel- használására adottságok vannak és az ipari vízigény a szennyvizekből kielégíthető, a szennyvizeknek ilyen célokra való felhasználására törekedni kell.

— Különleges szennyeződésű ipari szennyvizeket helyszíni adottságok figyelembevételével lehetőleg a keletkezési hely közelében létesített vagy létesítendő berendezésben kell hatástalanítani.

2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE

A TELEPÜLÉSEK ÉS IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSÄVAL KAPCSOLATBAN A VIZEK TISZTASÄGÄNAK VÉDELMÉBEN

A Vízügyi Igazgatóság szaktanácsaival segíti és a műszaki megoldás meghatározásával helyes hrányba tereli a tanácsi szervek és a különböző minisztériumokhoz tartozó beruházási szervek csatornázási és szennyvíztisztítási munkáit. A vízjogi engedélyezési eljárás során az illetékes egészség- ügyi szervek, az OMMI, OKI szakvéleménye alapján a Vízügyi Igazgatóság gondoskodik arról, hogy a fenti létesítményeket helyesen tervezzék és építsék meg. A Vízügyi Igazgatóság laboratóriuma az illetékes KÖJÁL-okkal karöltve állandóan ellenőrzi az üzemeltető szennyvíztisztító telepeket és az észr- lelt hiányok megszüntetésére kötelezi az üzembentartókat.

A felszíni vizek szennyeződésének eddiginél har- tékonyabb figyelemmel kísérése és észlelése, a szennyezési források megállapítása, a szennyvizek megszüntetéséhez a szükséges intézkedések előkészítése, valamint a vízszennyezések előrejelzése érdekében a közelmúltban létrehozzák a Vízminőségi Felügyeletet, és a Vízvédelmi Bizottságokat. Ezek a szervek az egyes Vízügyi Igazgatóságoknál alakultak meg, munkájukat széleskörű figyelő hálózat segíti.

243