Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
fogadható minőségűre, ami a terület elhagyásáig meg is marad. BOI5 alapján a területre elfogadható (II) minőséggel érkezik, amely Besenyő magasságában tiszta minőségűre javul egészen Dunaújvárosig. Itt a Dunai Vasmű szennyező hatására ismét az elfogadható kategóriába kerül, ami Dunatetétlem vonalában tisztul fel. Innen végig a tiszta kategóriában marad. Ezen a szakaszon legsúlyosabb szennyezője a Dunai Vasmű 90 mg/1 fenolos, olajos ipari szennyvize, valamint Dunaújváros 10 800 mVnap 240 mg/1 O2 fogyasztású városi eredetű szennyvize. A helyzet szennyvíztisztító berendezések létesítésével javítható. Felszíni vízből eredő terhelést egyedül a Nádorcsatornán, illetve a Sión keresztül kap, ami azonban a víz minőségében változást nem okoz, annak ellenére, hogy a Sió szennyezett, sőt időnként nagyon szennyezett kategóriába tartozik. Sió Vízmennyiségét a balatoni vízeresztések befolyásolják. Minősége O2 fogyasztás alapján a felső szakaszon elfogadható (II. kát.) amit még a területre érkezés előtt belejutó 2100 mVnap házi eredetű 200 mg/1 O2 fogyasztású szennyvíz okoz. Ez a minőség a Kapos torkolatáig tart, innen részben a Kapos vizének, részben a Tolnanémedi Kendergyár és a Simontornyai Bőrgyár szerves szennye- ződésű 180 mg/1 O2 fogyasztású ipari szennyvizének hatására a Sió a szennyezett kategóriába kerül. Utolsó szakasza a Nádor csatorna, Szekszárd város szennyvize hatására időnként a nagyon szennyezett (IV) kategóriát is eléri. Szennyvíz- tisztító berendezések létesítése után lényeges javulás várható. BOI5 alapján a Kapos betorkolásáig tiszta, innen torkolaig elfogadható kategóriába tartozik. Nádor csatorna A 350 napos tartósságú kisvízhozama a területre lépéskor 0,65 m'/s, a Sióba torkoláskor 2,34 m’/s. Minősége O2 fogyasztás alapján a felső szakaszon nagyon szennyezett Sárszentmihályig, innen a szennyezett (III. kategóriába kerül, ami azonban időszakosan — különösen a királyszentistvári tározó leeresztésének idején — ismét nagyon szeny- nyezett kategóriával cserélődik fel. Ez a minősítés a Sióba torkolásig megmarad. Bűig alapján elfogadható minőségű. Szennyező forrásai: A Csákány árkon keresztül a Várpalotai Ahid- ráló szerves eredetű szennyeződést tartalmazó 61,0 mg/1 O2 fogyasztású vize. A Péti vizen keresztül a Nitrogénművek 37 000 mVnap fenol, ammónia, kénhidrogén tartalmú szennyvize. A Péti Kőolajipari Vállalat 6000 mVnap 122 mgd O2 fogyasztású olajos és fenolos szennyvize. A szennyvíztisztító berendezés tökéletesítése szükséges. A Veszprémi Séden keresztül a királyszentist- váni tározó közvetítésével e fűzfői ipartelepek szennyvize. További szennyezői Inota és a Gaja patakon keresztül Székesfehérvár város házi és ipari eredetű szennyvizei. Szennyvíztisztító berendezések létesítésével és tökéletesítésével 50%-os javulás várható. A berhidai Ipari Robbanóanyaggyár 1500 mVnap erősen savas szennyvize a Kálóz patakon keresztül szintén a Nádor csatornába jut. Semlegesítője — bár ez évben javították, nem működik megfelelően, tökéletesítése szükséges. Mór-Bodajki vízfolyás A területen ered. 350 napos tartósságú kisvízhozama a torkolatnál 0,20 mVs. O2 fogyasztás alapján elfogadható kategóriába, BOI5 alapján tiszta kategóriába tartozik. Szennyezőforrása nincs. Séd A területen ered, a Nádor csatornába való torkoláskor a 350 napos tartósságú kisvízhozama 0,65 mVs. O2 fogy. alapján Veszprémig tiszta, Veszprémtől Papkesziig elfogadható. A királyszent- istváni tározó után a tározó vizének leeresztése idején kb. az év 90—100 napján nagyon szeny- nyezett. BOI5 alapján felső szakasza tiszta, továbbiakban elfogadható és csak tározó leeresztésekor a tározó alatti szakaszon nagyon szennyezett. Szennyező forrásai: Herendi porcelángyár, Veszprémi Fémfeldolgozó Vállalat 800 m3 ipari és házi eredetű szerves és ciántartalmú szennyvize, valamint Veszprém többi üzeme és intézménye. Sav- talanító és ciántalanító berendezés építése szükséges. A Papkeszi Kolorkémia 800 mVnap szennyvize, amelynek nagyrésze hűtővíz. A Fűzfői ipartelepek három üzemének a Nitro- kémiának, a Festékgyárnak és a Papírgyárnak vizei közös csatornán érkeznek a Sédbe: A Nitrokémia 280 mg/1 O2 fogyasztású savas és szerves szennyeződésű ipari szennyvize, a Festékgyár 430 mgA O2 fogyasztású szerves és a Papírgyár 70 mg/1 O2 fogyasztású szennyvize. 1959. tavaszán a Sárvízi Malomcsatoma jókarbahelyezé- sével szükségessé vált a szennyvizeknek a Malom- csatornától való távoltartása, hogy a halastó-tápvíz szolgáltatást biztosítani lehessen. Erre a célra épült a Királyszentistváni tározó, amely a fenti három üzem szennyvizét tartja visz- sza, amíg a halastó-tápvíz szolgáltatás tart. A tározó első szennyvízhozama és így mérete nem volt volt kielégítő. A tározó kibősítése folyamatban van. A Péti Nitrogénművek, a Péti Kőolajipari Vállalat, valamint a fűzfői ipartelepek üzemeinek szennyvizei 1954-ben, 1957-ben és 1958-ban okoz-
