Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

viszonyok miatt a vízmű két zónás elrendezésű. A meglévő 800 m3-es tározón felül az alsó zónába egy újabb 800 m3-es, a felső zónába pedig egy 1 000 m3-es tározómedencét kell előirányozni. Az ipari vízelvonás 3 100 ms, az egy ellátott főre jutó ivóvíztermelés tehát 180—190 lit/nap.

Dunaföldvár új vízmüvét — figyelembe véve a lakosság, valamint a hálózatra kapcsolandó ipari üzemek együttes perspektivikus napi vízigényét — 3 700 m3 kapacitásúra kell kiépítem. A meglévő kutakból a jövőben mintegy 700 ms vízmennyiség szerezhető be; a 3 000 m3 többletigény pótlására előreláthatólag további 5 fúrt kút telepítése szükséges. A kutak vizét fogyasztás előtt vasta- lanítani kell. A víz szétosztására mintegy 47 km hosszú csőhálózatot, tározásra 800 m3-es tározómedencét irányoztunk elő. A várható ipari vízelvonás 1 600 m3, az egy főre jutó nettó ivóvíztermelés pedig 80—90 liter.

Mór nagyközség napi perspektivikus ivóvízigénye 1 700 m3. Tekintettel arra, hogy a település jelenlegi vízbeszerzési forrásai (csőkutak) a fejlesztési igényt biztosítani nem tudják, a szükséges 1 700 m3-t — az FTV feltárásai alapján — a Bo- dajk község mellett lemélyítendő 10—15 m mélységű karsztaknából kell nyomóvezetéken keresztül Mórra átvezetni. A község jelenlegi kútjai az új vízmű tartalék vízbeszerzéseként használható fel a jövőben. A megnövekedett számú és igényű fogyasztókhoz a klórozással előkezelt vizet 37 km-re bővített hálózatból kell eljuttatni. Az Chegyi, valamint a Felsőhegyi tározókon felül — a távvezeték miatti fokozott biztonság szem előtt tartásával — egv új — 400 m3 térfogatú — medencét kell előirányozni. Ipari vízelvonás a jövőben nem várható, az egy ellátott főre jutó napi fajlagos ivóvíztermelés tehát 110—120 liter.

Paks nagyközség lakosságának és ipari üzemeinek együttes napi perspektivikus vízigénye 3 000 m3. Ezt a vízmennyiséget az FTV tanulmánya szerint a Budapest—Pécsi műút és a Duna védtöl- tése közötti területen telepítendő mintegy 6 mélyfúrású kútból biztosítani lehet. A 80—130 m mélységű kutak vizét — előreláhatólag előkezelés nélkül — a kutak mellett létesítendő szivattyútelep gépegységei fogják a 30 km hosszú elosztóhálózatba, illetve az 500 m3-es tározómedencébe betáplálni. Az új üzemek ipari vízelvonása várhatóan 1 600 m3, így az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés 110—120 liter.

2.213 Törpevízművek

Az 5. TVK területén a tervidőszak végén előreláthatólag 49 törpevízmű üzemelésével számolhatunk, melyek közül 34 új, 7 bővített, 8 pedig — kisebb bővítésektől eltekintve — jelenlegi állapotában megmaradó vízmű. Az új vízművek közül 27 állami támogatással, 7 pedig társulások útján fog az előzetes tervek szerint létrejönni.

A törpevízművel ellátott lakosság száma (a regionális vízműre kapcsolódó törpevízművekről ellátottak nélkül) 194 326 fő, ami az érintett települések belterületi lakosságának 100%-át. a TVK

perspektivikus összlakosságának pedig 27%-át jelenti.

A törpevízművek együttes napi víztermelése 16 660 m3-re becsülhető, mely mennyiségből 160 m3 (1%) talajvíz —, 15 590 m3 (94%) mélységbeli-, 910 m3 (5%) pedig parsztvízkészletből biztosítható. A mélységbeli vizekből származó vízmennyiséget a jövőben kb. 140 fúrt kút fogja szolgáltatni, melyek 47%-a új, 53%-a pedig meglévő létesítmény. A kutakból termelt víz általában előkezelés nélkül fogyasztható. A talaj- és karsztvizeket néhány helyen (Bakonycsernye, Herend, Zomba stb.) klórozni, a fúrt kutak vizét pedig egyes esetekben (Bicske, Bonyhád, Pusztaszabolcs stb.) vas- és esetleg savtalanítani kell a jövőben. Ipari vízelvonásra, Herenden, Hidason, Papkesziben, Pusztaszabolcson, Tolnán és Bonyhádon számoltunk, összesen 700 mVnap mennyiségben. Ezt figyelembe véve egy ellátott főre napi 80—85 liter fejadag jut, ami megfelel a lakosság jövőbeni igényeinek, valamint a perspektivikus országos átlagnak.

A víz szétosztását — közkifolyókon, valamint udvari és házibekötéseken keresztül — mintegy 450 km hosszú — túlnyomórészt azbesztcement anyagú — csőhálózat biztosítja. A tározást, továbbá a hálózati nyomást 18 településben víztorony, 19 községben medence, 12 településben pedig hidrofor fogja — 4 550 m3 össztérfogattal — biztosítani, ami a napi víztermelés 27%-ának megfelelő tár ózó teret jelent.

Az előirányzott törpevízmű fejlesztés beruházási költségigénye mintegy 130 millió forintra becsülhető.

2.214 Közkutas vízellátás

»

Az ivóvízellátás, továbbá a vízellátási módok színvonalának emelkedése következtében az 5. sz. TVK területén is — hasonlóan az ország többi területéhez — folyamatosan csökkenni fog az ala- csonyabbrendű vízellátó művek, így a közkutak, továbbá az azokról ellátott lakosság száma is. A tervdőszak végén előreláthatólag a lakosság 19%-a részesül közkutas ellátásban. A napi 7 000 m8 rétegvíz-termelést mintegy 370—380 fúrt kút fogja biztosítani, melyek 40%-a jelenleg üzemelő s a jövőben is megtartható, 60%-a pedig új létesítmény.

Az új fúrt közkutak telepítésének várható beruházási költsége 65 millió forintra becsülhető.

2.215 Törpevízmű jellegű vízellátás

Az 5. sz. TVK területén a jövőben 58 községben törpevízmű jellegű vízellátást irányoztunk elő, mivel ezen településekben a jelenlegi ellátást biztosító ásott közkutak használhatóságát a várható szennyeződések miatt számításba venni a jövőben nem lehet. Fúrt közkutas ellátás a domborzati és geológiai viszonyok miatt ezen esetekben nem lehetséges. A számításba vett településeknél egyrészt a forrásvizek, másrészt a felszínközeli rétegek vizének hasznosítása jöhet — akna, illetve csőkutak formájában — szóba. Az így kitermelt vízmennyiséget nyomóvezetéken kell a település egy-két pontjára eljuttatni. Tekintettel arra, hogy a törpe22*

29 5 TVK