Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
2.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS MUNKÁK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A járulékos haltenyésztésre betervezett tározók közül a XII. fejezet 2.3 pontja szerint a berhidai, vaskapui, zámolyi, mezőfalvai és bölcskei tározók épülnek meg 20 éven belül, így a járulékos halasí- tások sorrendjét ez adja meg. A szennyvízi tógazdaságok létesítésének sorrendje a táblázat szerinti sorolás, azzal, hogy 20 éven belül Dunaföldvár és Paks kivételével mind megvalósul. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A 2. pont alatt tárgyalt fejlesztés eredményeképpen 1960. évi 14 603 q-val szemben a vizsgált terület halhúshozama 38 621 q-ra emelkedne. Az egy főre eső halhústermés 5,5 kg-ra emelkedik 20 ven belül (lakosság 700 000 fő lesz kereken), te- tervünk az előirányzott célt elérte. A haltermésen felül az emeltvízű halastavak komplex hasznosításaként kereken 7000 ha öntözés vízellátását biztosítja a bennük tározott 43,5 millió m8 öntözővízzel. A járulékos haltenyésztésnél előirányzott tároló halasi tás fenntartja a víztározó biológiai egyensúlyát, tehát a haltermés mellett hasznot is hajt. A szennyvízi tógazdaságok pedig a városi szennyvizeket hasznosítják. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A 2.21-es pontban erre részben kitértünk. Legfontosabb teendő a 1/1961. sz. korm. határozat végrehajtása a vizek tisztaságának védelmében. Ezenkívül kísérleteket kell folytatni a szennyvízi tógazdaságok legmegfelelőbb halasitási eljárására. A tógazdasági fejlesztést csak a mező;gazdasági célra alkalmatlan területen kell javasolni, ennek érdekében fel kell térképezni a területet. 211
