Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése

1.5 A 4. Dél-Dunántúl Területi Vízgazdálkodási Keretterve készítésének szervezeti felépítése A 4. sz. Dél-Dunántúl Területi Vízgazdálkodási Keretterve túlnyomó részében a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság területét öleli fel és így ezt a tervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság Víz­gazdálkodási Főosztályának (ezen belül a Vízgaz­dálkodás-Fejlesztési Csoportnak), valamint az OVF Vízügyi Tervező Vállalat Távlati Tervezési (koráb­ban Keretterv) Osztályának irányításával a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság készítette el. Az illetékessége alá tartozó területrészre vonatkozó adatokat a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság bocsátotta rendelkezésre. A Keretterv kidolgozá­sának legfőbb irányító és bíráló szerve kormány­zati szinten a Keretterv kormánybizottság volt, tudományos és elméleti szinten pedig a Magyar Tudományos Akadémia. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervet a Dél- dunántúli Vízügyi Igazgatóság, illetve a Balatoni Vízügyi Kirendeltség az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság 34/1961. (V. É. 16.) sz. utasítása alap­ján létrehozott Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottság ülésein az illetékes helyi szervek bevo­násával vitára bocsátotta. A generáltervező OVF Vízügyi Tervező Vállalat mindenekelőtt általános tematikát készített a Ke- retervre. A Magyar Tudományos Akadémia bírá­lata és a Vízgazdálkodása Keretterv kidolgozására alakított kormánybizottság jóváhagyása után ugyancsak az OVF Vízügyi Tervező Vállalat a Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítéséhez részletes tematikát és munkatervet állított össze a Vízügyi Igazgatóság részére, továbbá összefogta és koordinálta a társtervező Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet és a résztvevő többi szervek munkáját. Ennek során biztosítani kellett, hogy az országban szétszórtan, különböző városokban mű­ködő tervező egységek azonos mélységgel, azonos tartalommal, azonos szerkezettel stb. készítsék el a terveket. Habár tervezés közben több kiegészí­tésre volt szükség, a részletes tematika lényegében biztosította az egységes kidolgozást. A 4. sz. Dél-Dunántúl Területi Vízgazdálkodási Keretterve kidolgozásában közreműködő Déldu­nántúli Vízügyi Igazgatóság feladata a következő volt: a) A 4. sz. Területi Vízgazdálkodási Keretterv elkészítése. b) Adatszolgáltatás az Országos Vízgazdálko­dási Keretterv készítéséhez. c) Együttműködés a szomszédos vízügyi igazga­tóságokkal az azok által végzett Területi Vízgaz­dálkodási Keretterv készítési munkában, továbbá az érdekelt tanácsi szervekkel és a Területi Vígaz- dálkodási Keretterv Bizottsággal. d) A 4. sz. Területi Vízgazdálkodási Keretterv megvitatásának megszervezése, lebonyolítása, az illetékes helyi szervek bevonásával. A Vízügyi Igazgatóságnál a Területi Vízgazdál­kodási Keretterv tervezési munkáját a Vízgazdál­kodási Osztály Vízgazdálkodás-fejlesztési Csoport­jának koordinálásával a Vízügyi Igazgatóság szak­ágazati és tervezési csoportja végezték el. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítésé­hez rendelkezésre álltak a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet adatfeldolgozásai, az OVF Vízügyi Tervező Vállalat pedig alap- (terv) doku­mentációt (összesen 63 tervcsomag) bocsátott a Vízügyi Igazgatóság rendelkezésére. Értékes alap­adathalmazt képviseltek a „Vízgazdálkodási adat- gyűjtemények” (összesen 64 kötet 8500 oldalon és 7000 formátum melléklet), továbbá a „Vízgazdál­kodási adatok a regionális vizsgálatokhoz” (8 kötet 1330 oldal szöveggel, 1110 táblázattal és 750 for­mátum rajzzal). A Területi Vízgazdálkodási Keretterv-készítés szervezeti felépítését a következő táblázat szemlél­teti. 10

Next

/
Thumbnails
Contents