Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.274 A csapadékos napok száma A csapadékos napok számának alakulását az év különböző hónapjaiban és a különböző csapadék­kategóriákban a 16. táblázatban közölt pécsváradi adatok mutatják. 2.275 A jégesős és zivataros napok száma A jégesős napok száma területünkön évi átlagban 1—3; jégeső leggyakrabban májusban fordul elő. Zivatar évente átlagosan 24 napon észlelhető (csak az észlelőállomás felett átvonuló zivatart véve ala­pul, tekintet nélkül arra, hogy egy napon egy, vagy több zivatart észleltek). A legtöbb zivataros napot átlag júliusban észlelik (5 nap). A nyári ne­gyedévben (VI—VIII. hó) a zivataros napok száma eléri a 20-at. 2.276 Az 1—6 napos nagy csapadékok Az 1—6 napos nagy csapadékokat a 17. táblá­zatban Harkány adataival jellemezzük. A táblázat 3 belvízgazdálkodási szempontból jellemző hónap 1—6 napi időtartamú, különböző gyakoriságú nagy csapadékainak összegét tünteti fel. A fenti mértékadó csapadékösszegek ismerete elsősorban a belvízi hozamok, valamint árvizek számításánál fontos. Különböző tartósságú többnapos csapadékok, csapadékösszegek, Harkány 17. táblázat Tartósság % Március Augusztus November 1 1 2 3 4 5 6 1 ! 2 1 3 1 4 ! 3 6 » 2 3 ! 4 5 1 « napos csapadék összege mm-ben 1 44 62 68 72 76 78 80 105 105 105 117 117 50 59 65 69 72 77 2 42 50 52 53 56 57 68 68 68 68 68 68 36 50 64 65 6ő 76 5 24 35 39 42 46 51 42 52 56 60 60 63 32 43 55 57 59 52 10 21 28 30 33 35 38 31 42 47 50 54 55 26 36 41 47 51 52 25 15 20 23 26 28 28 24 28 30 33 35 36 21 26 31 36 38 40 2.277 Rövid időtartamú nagy csapadékok (záporok) A Terület mértékadó záporintenzitásainak jel­lemzésére a 17. ábrán közöljük Pécs körzetének különböző gyakoriságú csapadékintenzitás függvé­i//s ha imir./ó 17. ábra. Rövid időtartamú csapadékok intenzitása Pécs (27 év észlelési adatai alapján) nyeit, melyek területünknek csupán sík- és alacso­nyabb dombvidéki részére tekinthetők mértékadók­nak. A hegyvidékre — egyéb adatok híján — a függvényértékek 10—20%-kal való megemelését javasoljuk. E függvényeket elsősorban belsőségi csapadék- csatornák tervezésénél, továbbá kisvízfolyások ár­vízi hozamainak számításánál hasznosítjuk. 2.278 Hótakarós napok, a hótakaró vastagsága A hótakarós napok évi átlagos száma területün­kön 26 (Pécs) és 40 (Kaposvár) között mozog. Az első hótakarós napot decemberben, az utolsót már­ciusban észlelték. A közbeeső téli hónapokban de­cemberben 8, januárban 13, februárban 10, már­ciusban 4 hótakarós nap fordul átlagosan elő. A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tá­jékoztat. 18. táblázat A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakorisága (%) Budapest (1900/01—1949/50) 0 5 10 20 30 40 60 cm 42 23 18 11 3 3 % A hótakaró területünkön eddig észlelt legna­gyobb vastagsága 83 cm. A különböző vastagságú hótakarók előfordulási gyakorisága országos vi­szonylatban is alig mutat területi eltéréseket (IS. táblázat). 61

Next

/
Thumbnails
Contents