Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Agrártudomány, 1949—1960., 1—12. kötet. Agrokémia és Talajtan, 1951-től. Erdészeti Kutatások. 1954-től. Magyar Mezőgazdaság, 1946-tól. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának Közleményei, 1952-től. Agrokémiai Kutató Intézet Évkönyve, 1 kötet 1950. Magyar Agrártudományi Egyetem Évkönyve 1957- től. Erdészeti Tudományos Intézet Évkönyve, 1951— 1952. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei. Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Évkönyve 1951-től. öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet Évkönyve, 1950—1951. 1.213 Éghajlattal) A kutatások fejlődése A Magyarországon végzett éghajlati kutatások első eredményei nagyvonalú áttekintését adták ha­zánk éghajlatának. Ezek ma már csak tudomány- történeti jelentőségűek — tehát szakmailag köz­vetlenül nem használhatók fel — elsősorban azért, mert időközben éghajlati fogalmaink erősen át­alakultak, továbbá mert a felépítésükhöz felhasz­nált adatanyag rendkívül gyér volt (Berde A. 1847. Hunfalvy J. 1865.) Az első fejlett, nagyrészt még ma is helytálló megállapításokat közlő éghajlati munka megírá­sának alapját az 1870-ben megalapított Országos Meteorológiai Intézet céltudatosan szervezett és folyton fejlődő állomáshálózata adta. Róna Zsig- mond támaszkodott erre az alapra, amikor 1909- ben közreadta Magyarország éghajlati viszonyait részletesen ismertető kétkötetes művét. Bár az ég­hajlati elemeket küöln-külön tárgyalja, mégis rá­mutat a leglényegesebb összefüggésekre s így munkája a korszerű komplex-szemléletnek is meg­felel. Még több adatra épült Réthly A.—Bacsó N. 1938-ban megjelent műve, amely az első világhá­ború után megkisebbedett, éghajlatilag egysze­rűbbé vált Magyarország természeti viszonyait — beleértve a vízrajzot is — a két világháború kö­zött felmerült problémák (az Alföld kiszáradása, az erdők szerepe a vízgazdálkodásban, a Balaton és Budapest helye éghajlatunkban stb.) szempont­jából soha eddig nem tapasztalt részletességgel tárgyalja. A materialista természettudományos kutatás módszereit felhasználó legújabb ismertető mun­kák (lásd Irodalmi áttekintést) az éghajlati kutató­munka betetőzését képező éghajlati körzetbeosz­tást is tartalmaznak már. Az Országos Meteorológiai Intézetben a 30-as évek közepén elkészült, kiadásra nem került, de a nagy belső kereslet következtében szinte teljesen elhasználódott kéziratos első éghajlati atlaszt 1960- ban követte az első publikált klímaatlasz, (Ma­gyarország éghajlati atlasza, OMI—Akadémiai Ki­adó, Bp.) amely a komplex-szemléletnek megfele­lően az éghajlatot alakító tényezők (domborzat, vízrajz, tájegységek, növénytakaró, talajtípusok) térképlapjai mellett az éghajlati elemek térbeli változását, többnyire 50 évi (1901—50) megfigye­lésekre támaszkodva mutatja be. Az egyes éghajlati elemek közül legrészleteseb­ben a hőmérséklet és a csapadék került feldolgo­zásra (Bacsó N., Hajósy F.). Kielégítő részletesség­gel állnak rendelkezésre hazánk légnyomási (Ber­kes Z.), sugárzási (Takács L.), felhőzeti (Zách A.), szél (Kakas J.) és hótakaró (Kéri M.) adatai. Fon­tosságukhoz mérten szerényebb adatanyag mutatja be nedvesség-, párolgás-, ködl, harmat-, dér- és zuzmaraviszonyainkat. Világiviszonylatban is jelen­tős tudományos értéket képvisel szinoptikus klímar tológiai adatanyagunk (Péczely Gy.), amely számos további éghajlati vizsgálódás alapját képezi. A hazai éghajlatkutatás legközelebbi feladata el­sősorban a ma viszonylag még kevésbé ismert ele­mek (légnedvesség, párolgás, stb.) részletesebb fel­tárása, a természetátalakítás éghajlati feltételeinek (lehetőségeinek és korlátainak) meghatározása ás az alkalmazott klimatológia gyakorlati kidolgozása. Fontos feladat még Magyarország éghajlatának to­vábbi részletezése terén a már megkezdett tájmo­nográfiák éghajlati fejezeteinek kidolgozása is. Irodalmi áttekintés Az alábbiakban felsoroljuk a hazánk éghajlati viszonyait ismertető legalapvetőbb műveket, szak- folyóiratokat és kiadványokat: Róna Zsigmondi Éghajlat I—II. Budapest, 1807—> 1909. Réthly Antal—Bacsó Nándor: Időjárás-éghajlat és Magyarország éghajlata. Budapest, 1938. Aujeszky László—Berényi Dénes—Béli Béla: Me­zőgazdasági meteorológia, Budapest, 1951. Berkes Zoltán: A légnyomás változásai Magyar- országon. Budapest, 1944. Zách Alfréd: A felhőzet eloszlása Magyarorszá­gon, Budapest, 1943. Hajósy Ferenc: Magyarország csapadékviszonyai 1901—1940. Budapest, 1952. Kéri Menyhért—Kulin István: Csapadékmennyisé­gek gyakorisága 50 évi (1901—1950) megfigyelé­sek alapján. Budapest, 1953. Bacsó Nándor—Kakas József—Takács Lajos: Ma­gyarország éghajlata, Budapest, 1953. Bacsó Nándor: Magyarország éghajlata. Budapest, 1959. OMI Évkönyv (1958-cal lezárva). OMI Hiv. Kiadv. Magyarország Éghajlata (folya­matos). OMI Kisebb Kiadv. (folyamatos). IDŐJÁRÁS (1897-től). OMI Beszámolók (1951-től). VITUKI: Magyarország Hidrológiai Atlasza II. Hidrometeorológiai adatok (sorozat). 40

Next

/
Thumbnails
Contents