Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
A belvizeket a múltban a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen alig hasznosították. A bé- dai és a böki holt-Dunaágakban tárolt belvizek külterjes jellegű hal tenyésztés és nádkitermelés útján hasznosulnak. A déldunántúli belvízrendszerekben levő belvízrendezési művek kezelését és előírás szerinti üzemét személyzete útján a Dél dunántúli és a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság látja el. Megjegyzés: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság döntése értelmében a fejezetben tárgyalt területeket valamennyi részvízgyűjtőjükkel együtt a jövőben kisvízfolyás vízgyűjtőterületként kell kezeim, így a terület fejlesztési terve a „Hegy- és dombvidéki vízrendezés” című V. fejezetben található. 3.204 Kisvízfolyások és vízgyűjtőterületeik rendezése A feladatot részletesen tárgyaló fejezet a részletes téma-ismertetés után a vízfolyásrendezést és a vízgyűjtők rendezését — összefüggő voltukat kihangsúlyozva — külön választva tárgyalja. Tárgyalja a múlt-jelen állapotot és a feladatokat. Ezen belül a tárgyalás ún. részvízgyűjtőnként történik. A területen 16 ilyen részvízgyűjtő van, melyek a következők: 1. Kapos főág, mint külön kiemelt vízfolyás. 2. Kapós mellékágak a Tékes patak torkolatáig. 3. Kapos mellékágak a Tékes patak torkolatától 4. A Baranya csatorna és vízgyűjtője. 5. Kapos mellékágak a Baranya csatorna torkolatától a Koppány vízfolyás torkolatáig. 6. Koppány vízfolyás és vízgyűjtője. 7. Kapos mellékágak a Koppány torkolata alatt. 8. Duna-jobbpart az Országhatárig a Borza patak nélkül. 9. Borza patak és mellékágai. 10. Karasica vízfolyás és vízgyűjtője. 11. Dráva-balpart a Babócsai Rinya felett a Dombó—Zdála patak nélkül. 12. Dombó—Zdála patak. 13. Babócsai Rinya. 14. Dráva-balpart a Babócsai Rinya alatt a Fekete- és Pécsi-víz nélkül. 15. Fekete-víz. 16. Pécsi-víz. A vízfolyások rendezése: A múlt és jelen állapot tárgyalásánál általános szempont volt, hogy olyan vízfolyások tárgyalandók részletesen, amelyeknek rendezése már egyszer megtörtént. A területen ilyen vízfolyás volt: I. kategória 394,8 km II. kategória 1253,2 km III. kategória 769,7 km összesen: 2417,7 km é I. kategóriába tartozik a teljesen állami hitelből fenntartott, épített vízfolyás. II. kategóriába tartozik a nagyobbrészt állami támogatással, de helyi érdekeltek bevonásával fenntartott, illetve épített vízfolyás. III. kategóriába tartozik a teljesen helyi érdekeltek által fenntartott vagy épített vízfolyás. A vízfolyásoknak a TVK-irányelv szerint általában és minimum 10 éves gyakorisággal jelentkező árvizeket kell szállítaniok kiöntés nélkül. Ennek érdekében csaknem valamennyi vízfolyás rendezés alá kerül. A rendezésre tervezett vízfolyások a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen, és azok főbb jellemzői: Kategória Ho ssz. km-ben Földmunka mió m3-ben Költség műtárgyak nélkül mió Ft-ban Műtárgyak összesen I. 261,0 5,0649 106,50 и. 911,6 8,1592 196,36 in. 3023,8 11,3697 189,48 4196,4 24,5938 492,34 181,18 673,52 Részvízgyűjtők rövid ismertetése: 1—7. Kapos részvízgyűjtők: A főág a 4. sz. TVK kiemelt vízfolyása, amely eddig csak részben került rendezésre. Mivel két vízügyi igazgatóság területén van, így annak összefüggő tervezése és költségeinek egyidőben történő ütemezése indokolt. A rendezés, illetve bővítés mértékét végsősorban a Sió csatorna befogadó- képessége szabja meg. A rendezés költségeit és egyéb jellemzőit a részletes fejezeti anyag tartalmazza. A vízgyűjtő nagyságrendi sorrendben második legnagyobb vízfolyása az ugyancsak két VÍZIG területére eső Koppány csatorna. Rendezése ugyancsak szükséges. A főágon Koppányszántó határában 15 000 000 m3-es tározó építése van tervezve, melynek vízrendezési kihatása is igen előnyös. A rendezést főképpen mezőgazdasági érdekek indokolják. Nagyságrendileg a harmadik nagy Kapos mellékág a Baranya csatorna, amely a Mecsek É-i, igen heves csapadék járású területéről szállítja a vizeket a Kapósba. Ezért árvizei nagyok, a jelenlegi meder nem megfelelő, teljes rendezése szükséges. Völgyében út- és vasútvonal van, és jelentős belsőségi szakaszok, amelyek döntően indokolják a mielőbbi rendezést. Mellékvize a Kaszárnya patak, mely Komló vizeit szállítja és amelynek rendezése ugyancsak sürgős és szükséges. A Kapos egyéb mellékágai szintén rendezésre szorulnak. 8. Közvetlen Dunába torkolló vízfolyások a Borza patak nélkül A rendezési beavatkozás itt is szükséges. A komplex vízrendezési és vízhasznosítási célok megvalósítását tervbe véve kimondottan mederbővítési munkák cca. 60% hosszban szükségesek, mert igen számottevő árvízi tározás van tervbe véve. 380
