Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

kedési útvonalakban is károsodások és forgalom- kiesések állhatnak elő. A benőtt mederben a hordalék lerakódása fokozott mértékben következik be, a feliszapolódások ugyancsak a mederszelvény csökkenésére vezetnek. Ezért a fenntartások során arra kell törekedni, hogy kaszálással (kézi, vagy ahol erre mód van, gyomirtó vegyszerek alkalmazásával, ill. gépi úton való vágással a növényzet évente kétszer eltávolításra kerüljön. Hasonlóképpen kell gondoskodni a feliszapolódások eltávolításáról, amelyik a jelenlegi körülmények között kézi munkával megy. A fejlesztés során ki kell alakítani, ill. választani azt a megfelelő géptípust, melynek a segítségével a folyóméterenként 1 m5, vagy az alatti feliszapolódások is gazdaságosan távolíthatók el.

A tanácsokkal együttműködve törekedni kell arra, hogy a III. kategóriájú csatornák fenntartását, tehát kaszálását és iszapolását hasonlóképpen évente egyszer rendszeresen elvégezzék, mert a főcsatornahálózat nem tud eredményesen működni és a káros belvizek a területen maradnak levezetetlenül. Gondoskodni kell a belvízvédelmi szivattyútelepek hatékony üzemben tartásáról és az elavult szivattyútelepek felújításáról. A gőzüzemről, elektromos, vagy diesel üzemre való átalakításról, a felújítások során ugyancsak gondoskodni kell. A belvízi műtárgyak fenntartása keretében rendbe kell hozni a drávavölgyi vízfolyások Fekete-víz, Gyöngyös, Pécsi-víz stb., továbbá a Kapos depóniájában elhelyezett csőzsilipeket. Azokat, amennyiben a belterjesség megkívánja fel kell újítani és hordozható szivattyúk elhelyezésére alkalmassá kell tenni. Ugyanígy a drávai magaspartban, vagy a megyei töltésben lévő belvizes zsilipeket is fel kell újítani. A felújítás elmaradása általában azzal a veszéllyelj ár, hogy egy árvízvédekezés során a rosszul záródó zsilipeknél töltésszakadás, vagy átfolyás következhet be. Biztosítani kell a halastavak rendszeres fenntartását az árvízi biztonság érdekében, és a megyei tanácson kersztül el kell érni, hogy a tsz-ek úszó-nádtartó gépekkel rendelkezzenek a halastavak tisztításához.

6. MUNKAERÖGAZDÄLKODAS, SZAKOKTATÁS:

Az igazgatóság munkaerő ellátottsága jelenleg megfelelőnek mondható, bár a munkaerő átcsoportosítása nehézségeket okoz, ezért a fejlesztés során az építőipari munkások munkahelyre való szállítását megfelelő szállítójárművek beállításával kell megoldani.

Fent kell tartani a gátőrök, csatornaőrök részére eddig is megtartott tanfolyamokat és kívánatos gondoskodni, a brigádvezetők továbbképzéséről.

Az igazgatóság szakember ellátottsága már nem ilyen megnyugtató képet mutat. Elsősorban biztosítani kell az építőipari gépek és egyéb gépek kezelőinek a kiképzését, részben az ÉM nehézgépkezelő tanfolyamon, részben pedig OVF kereten belül tartott házi tanfolyamokon. Jelenleg évente átlagosan 4—5 fő a nehézgépkezelői tanfolaymra küldhetők száma. A jövőben ezt a létszámot évi 10 főre kell emelni. Figyelembe véve a kerettervben szereplő fejlesztési feladatokat, fokozatosan növelni kell a műszaki szakemberek létszámát elsősorban a technikusok, de nem utolsó sorban a mérnökök vonalán. A korábbi házilagosan szervezett továbbképző tanfolyamokat újra meg kell szervezni, ezen túlmenően az 1962. évben felállított Felsőfokú Vízerőgazdálkodási Technikumba kell biztosítani a technikus utánpótlást, továbbá a híd- és vízmű építőipari technikumokból kikerülő fiatalokból kell megoldani a technikus uátnpótlást. Az igazgatóság mérnök létszámát növelve elsősorban lakás biztosításával gondoskodni kell arról, hogy az igazgatósághoz került fiatal mérnökök és technikusok az igazgatóságoknál maradjanak.

Figyelembe kell venni Pécs város vonatkozásában azt is, hogy a bányászatnak és az iparnak a szakemberellátás terén nagy az elszívó hatása,

amely a műszaki létszámnövelést rendkívül megnehezíti. Ugyanakkor a mezőgazdaság fejlődése szintén fokozott igényeket támaszt a vízügyi-műszaki dolgozókkal szemben, nemcsak létszám vonatkozásában, hanem a komplex vízügyi szemlélet kialakulását figyelembe véve minőségi vonatkozásban is.

Lehetővé kell tenni a szervezett külföldi tanul- mányutakat, a vidéki műszakiak részére is. Kívánatos volna tapasztalatcsere-látogatásokat rendezni a hasonló jellegű igazgatóságok között. A dolgozók szakirodalommal való ellátása érdekében az igazgatóság műszaki könyvtárát fejleszteni kell, és biztosítani kell olvasótermet, ahol megfelelő kör- nyezetben a szakirodalmat, szaklapokat a műszaki dolgozók tanulmányozhatják.

A területen lévő víz- és csatornaművek, vízgazdálkodási társulatok, állami gazdaságok és tanácso szervek műszaki szakemberrel rosszul vannak ellátva. A vízgazdálkodási társulatok nagy részének csupán mellékfoglalkozású technikusa van, hasonlóképpen az ÄG-ок vízépítési tervezési csoportja is mellékállású műszakiakkal igyekszik tervezési feladatait megoldani. A megyei tanácsokkal az építési és közlekedési osztályokon felállították a vízügyi csoportot, kívánatos lenne, hogy a járásoknál is legyen 1—1 vízügy előadó technikusi képzettséggel. Figyelembe véve a kerettervben szereplő feladatokat, az igazgatóságok szakember ellátottságát évente két mérnökkel és legalább öt technikussal kellene emelni, a tervidőszak tartamára, figyelembe véve a közbeeső időben történő nyugdíjazásokat is, továbbá a vízgazdálkodási társulatok szakember igényét.

364