Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
az ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI) és az ÉM Mélyépítési Tervező Iroda (MÉLYÉPTERV) végezte el, egyéb altervező iroda bevonásával. A Vízügyi Igazgatóságok a területeiken lévő létesítményeik fenntartásának és felújításának, valamint kisebb jelentőségű és közvetlenül általuk, illetve megb,zásuk alapján kivotelezett munkák terveit készítették el. Így az Igazgatóságok készítették a folyószabályozási terveket, az árvízvédelem fejlesztési és a belvízgazdálkodás terveit, kisebb jelentőségű öntözőtelepek, halastavak stb. terveit. A távlati tervezés ebben az időben csak a Vízügyi Tervező Irodában (VlZITERV) folyt, de az Igazgatóságok az adatgyűjtés munkájával megkezdték a távlati tervek alapadtainak megállapí- tástá is. A távlati tervek alapadatainak egyeztetése a területen a Vízügyi Igazgatóságok feladata volt. Megállapítható tehát, hogy az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítések megindulásakor a vízgazdálkodás műszaki tervezése kétszintű volt. A felső szinten a Vízügyi Tervező Iroda készítette a vízgazdálkodás komplex terveit, valamint az országos vízgazdálkodás távlati terveit, míg a Vízügyi Igazgatóságok tervezési osztályai alsó szinten a területen szükséges fenntartási, felújítási munkákhoz szükséges tervezést, az Igazgatóságok éves beruházásaihoz szükséges tervek egy részét és a mezőgazdasági vízépítés megrendeléses munkáinak zömét készítették el, amennyiben a megfelelő tervezési munkaerő is rendelkezésükre állt. Ezenkívül egyes Igazgatóságok területén megkezdődött — a megalakult vízgazdálkodási Társulatok működéséhez szükséges — a Társulat által végzett tervezési munka. A Társulatok által végzett tervezési munkát a Vízügyi Igazgatóságok irányították, az így készült terveket építési jóváhagyással látták el. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben tervezett vízgazdálkodás fejlesztése szükségessé teszi, hogy a műszaki tervezés jelenlegi kétszintű (egyes VlZIGEK-nél már háromszintű) szervezeti rendszere fejlődjön és az rövidesen három, illetve négyszintű legyen. Ezért a következő szervezeti felépítés megvalósítására kell törekedni. Létre kell hozni a Vízügyi Tervező Iroda megfelelő fejlesztésével a Budapesten működő központi tervező vállalatot, a szükséges számú irodákkal. Előreláthatólag két középszintű Tervező Vállalatot kell szervezni a vízgazdálkodási főgfelada- tok figyelembevételével, egyet a Tisza vidéken, egyet pedig a Dunántúlon. A két középszintű Tervező Vállalat szervezése melett a TVK-ban megállapított vízgazdálkodási egységeknek megfelelően a Vízügyi Igazdaságok Tervezési Osztályait is tovább kell fejleszteni. A Budapesten működő központi Tervező Irodák végeznék az országos jelentőségű komplex vízgazdálkodási tervezési munkát, egyes fontosabb területre a vízellátás regionális tervezését, nagyvárosok és ipartelepek vízellátási és szennyvízelvezetési, valamint ezekkel összefüggő szennyvíztisztítási ter- vezét. A Tiszavidéki középszintű Tervező Vállalat volna hivatva elsősorban a Tisza völgyében létesítendő — a Tisza komplex vízgazdálkodási terv alapjaira támaszkodó — öntözésfejlesztés és belvízgazdálkodás tervezése, a szükséges főcsatornák, öntözési fürtök, telepek, nagy halastavak, valamint a törpevízművek és kisebb helyi szennyvíztisztítótelepek tervezésére. A Dunántúli középszintű Tervező Vállalat végezné elsősorban a terület földrajzi jellegéből eredően dunántúli kisvízfolyások és azok vízgyűjtő- területe rendezésének regionális tervezési munkáját, a nagy területekre kiterjedő öntözésfejlesztést és a belvízgazdálkodás-fejlesztés tervezését, valamint fent, már a Tiszavidéki Tervező Vállalatnál ismertetett egyéb tervezési munkákat. Az egyes TVK-к területén működő Vízügyi Igazgatóságok Tervezési Osztályainak profilját a terület a vízgazdálkodás jellegének megfelelően kell kialakítani. Így az egyes TVK területen működő Tervezési Osztályok szerkezetében és felépítésében lényeges eltérések lesznek. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben tervezett ivó- és ipari vízellátás, valamint szennyvíz- elvezetés és szennyvíztisztítás fejlesztésének, a bel- sőségi vízrendezés tervezési munkájában messzemenően igénybe kell venni ÉM és tanácsok fenn- hat.sága alatt álló Tervező Irodákat, illetve azok szaktervező osztályait. Elsősorban arra kell törekedni, hogy az ivóvízellátás tervezési munkáját teljes egészében minél elsőbb a vízügyi tervező szervek végezzék. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben a 20 éves tervidőszakban a vízgazdálkodás fejlesztésének megvalósításához szükséges tervezés költsége becslésen alapuló közelítő számítások alapján, mintegy 5,5 milliárd Ft nagyságú. A 20 éves fejlesztési terv megvalósításához az alábbi tervezési költség, illetve tervezői létszám szükségessége lép fel. A tervezői létszám magába foglalja a fejlesztésnél fellépő egyéb adminisztratív létszámot is. Az 1. táblázat alapján megállapítható, hogy a 20 éves fejlesztési tervhez a Vízügyi Főigazgatóság fennhatósága alá tartozó tervező szerveknél összesen kereken mintegy 3,4 milliárd Ft értékű tervezési munkát kell elvégezni. Ez a 3,4 milliárd Ft értékű tervezési munka a 20 éves vízgazdálkodási fejlesztési terv megvalósításához szükséges 5,5 milliárd Ft tervezési munkának, mintegy 60—65%-a. Így tehát a fennmaradó mintegy 2,1 milliárd Ft-os tervezési munkát — az összes tervezésnek mintegy 35—40%-át — az ÉM, a megyei tanácsok, valamint más minisztériumok és szervek fennhatósága alá tartozó Tervező Vállalatoknak kell elvégezni. összefoglalóan tehát a fentieket: a vízgazdálkodás 20 éves fejlesztési tervének megvalósításához a műszaki tervezés nagyfokú fejlesztése szükséges. Ez a műszaki tervezés fejlesztése elsősorban a budapesti Központi Tervező Vállalat fejlesztését teszi szükségessé (a VÍZITERV fejlesztése) úgy, hegy a 20 éves tervidőszak alatt összesen kereken 360
