Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

XVIII. FEJEZET

Á vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

1. VÍZÜGYI SZERVEZETEK A TERÜLETEN

A Dél dunántúli Vízgazdálkodási Területen az egységes állami vízügyi szervezet kialakítása előtt a Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal, a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal, a Nagykanizsai Folyammérnöki Hivatal, a Bajai Folyammémöki Hivatal, valamint számos vízitársulat (Fekete-víz, Egerszegi-víz Lecsapoló Társulatok, Dázsony—Dárdai Ármentesítő Társulat, Alsókarasica Vízrendező Társulat, Mohács—Kölkedi és Kölked—Darázsi Ármentesítő és Belvízrendező Társulat, Kaposvízi Társulat) működött.

A vízitársulatok államosítása után létrejött egységes állami vízügyi szervezet fokozatosan fejlődött, bár időközben 1951—1953 évek között újból polarizálódott a vízgazdálkodás szervezete (Árvíz- védelmi és Folyamszabályozási Hivatalok, Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatalok). 1953 évben újból kialakult az egységes állami vízügyi szervezet, amelynek 1960-ben az alábbi egységei működtek a TVK területén:

Déldunántúli Vízig.

Pécsi Szakaszmém. Barcsi Szakaszmém. Kaposvári Szakaszmém. Gépészeti Üzem Középdunántúli Vízig.

Becs

Pécs

Barcs

Kaposvár

Pécs

Székesfehérvár

Székesfehérvári SzakaszmémSzékesfehérvár Szekszárdi Szakaszmém. Szekszárd

A kaposvári szakaszmérnökség működési területének nagy része a balatoni TVK területére esik, a szekszárdi és székesfehérvári szakaszmérnökség működése csak kis részben esik a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területre.

A Területen működő vízügyi igazgatóságok feladata részletesen:

— közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásban;

— feltárja és elosztja a vízkészleteket (vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás);

— végzi a vizek minőségi vizsgálatát

— kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvízbevezetési díjat;

— ellátja a vízügyi államigazgatási ügyekben az I. fokú hatósági teendőket;

— résztvesz az éves, többéves területi, valamint kerettervek készítésében, összehangolja a saját és idegen terveket a területi és országos tervekkel;

— szakvéleményt ad (helykijelölés, telepítés, stb.) ;

— meghatározza vízellátás és szennyvízelvezetés általános műszaki megoldását;

— elbírálja vízügyi műszaki szempontból a vízellátó és vízelvezető művek építésére, bővítésére és fejlesztésére vonatkozó, továbbá a falusi vízellátással kapcsolatos műszaki terveket;

— megtervezi a vízgazdálkodási létesítmények (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, kisvizfolyásrendezési, öntözési stb.) műszaki terveit, azokat felülvizsgálja és jóváhagyja;

— résztvesz az öntözőtelepek, halastavak kijelölésében, műszaki tervezésében és kivitelezésében;

— résztvesz a vízhasznosítási főművek (szivaty- tyútelepek, stb.) kijelölésében, tervezésében, építésében;

— vezeti és műszakilag irányítja a tényleges árvíz- és belvízvédekezést;

— közreműködik az árvíz- és belvízvédekezés államigazgatási feladatainak ellátásában;

— műszaki irányítást ad a tanácsok részére a helyi vízkárelhárítási feladatok elvégzéséhez;

— kivitelezi a vízgazdálkodási létesítményeket (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, stb.);

— üzemeli és fenntartja az állami hidrotechnikai létesítményeket (duzzasztók, zsilipek, szivattyú- telepek, stb.);

— irányítja és felügyeli a területen alakult vízgazdálkodási társulatokat;

A szerteágazó feladatok közül ki kell emelni a vízügyi államigazgatási hatósági teendőket.

Az Alkotmány 6. §-ában foglalt rendelkezés szerint a vizek az egész nép vagyonaként az állam és a közül etek tulajdonában vannak. Az állam víz355