Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
A hévvíztartó réteg megnevezése Vízkészlet Eddigi felhasználás Szabadkészlet Kihasználtság liter/s % Triász Alsó—felső pannon 2 500 74,3 2 426 3 hatéira 2 200 25,3 2175 i,i összesen: 4 700 99,6 4 601 2Д Megjegyezzük, hogy a triász héviz készletében a langyos (35 C° alatti) hőfokú vizek nem szerepelnek. Ezeket a hidegvíz mérlegénél vettük figyelembe. A jelenleg feltárt hévizeket a területen tisztasági fürdő, strand, illetve gyógyfürdő meleg- vízellátás és melegház fűtés céljaira hasznosítják. A TVK-egység országos viszonylatban is számottevő hévízkészlettel rendelkezik. A különböző jellegű víztartó kőzetek előfordulása az ásvány- és gyógyvíz minőségek változatosságát is valószínűsíti. Erre azonban ma még biztos adataink nincsenek. 2.233 A terület fejlesztési lehetősége a vízmérleg szemszögéből Összefoglalva megállapítható, hogy a Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen az 1960. évi vízmérleg szerint elsősorban a Duna és a Dráva mentén mutatkoznak nagy felszíni és partiszűrésű készletre támaszkodó fejlesztési lehetőségek, de fejlesztés lehetséges a Kapos völgyében is. Talajvízigényes fejlesztésre elsősorban a déli Dráva menti (A'a és 4Iß) területrészeken kerülhet sor. A 4/A, 4/B és 4/C területrészeken jelentős, a 4/1 területrészen kisebb további rétegvízkitermelés lehetőségével számolhatunk. A szabad karsztvízkészlet lényegében csak a további helyi igények kielégítésére alkalmas. A nagy szabad vízkészlettel rendelkező déli rész Ny-i oldalán és keleti részén kedvező hévíz feltárási lehetőségek is mutatkoznak. 2.3 Távlati vízmérlegek A vízkészletgazdálkodás és az általa kiszolgált népgazdasági ágazatok fejlesztési lehetőségeinek felméréséhez tájékozódni kell az egyes tájak távlati vízmérlegéről, vagyis a vízkészletek és víz- használatok várható alakulásáról is. A 20 éves előretekintést nyújtó 1980. évi helyzet felmérésében bizonyos mértékig támaszkodni lehet az utóbbi években, illetve évtizedben tapasztalt változások irányzatára és ütemére, továbbá egyes konkrét tervekre és fejlesztési előirányzatokra. Mintegy 50 évre előretekintő nagy távlati vízmérleg felvázolása során különösképpen a vízminőségi kérdések és a vízhasználatok alakulása tekintetében, csak többé-kevésbé önkényes feltevésekhez kell kötni a számszerű értékelést, mert az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének hosszú távlatát számos ismeretlen tényező is befolyásolja. A fentiek alapján a távlati vízmérlegek összeállításában bizonyos területi és szerkezeti összevonásokat, illetve egyszerűsítéseket célszerű bevezetni. 2.31 VÍZKÉSZLET 1980-BAN A vízkészletgazdálkodási célokra hasznosítható felszíni és felszínalatti vízkészletek időbeni alakulását lényegében csak az emberi beavatkozások (víztározás, erdőgazdálkodás, talaj művelés, bánya- művelés stb.) befolyásolják, mert a természeti tényezők (éghajlat, geohidrológiai viszonyok) csak geológiai időméretben változnak. A vízkészletek mennyiségi változása részben az ilyen célból végzett beavatkozások (tározók építése, az erdőgazdálkodási módok megváltoztatást, párolgáscsökkentő vegyszerek alkalmazást stb.) eredménye, részben máscélú munkálatok (a talajművelésben, a mezőgazdasági termelési viszonyokban, a bányaművelésben beálló változások stb.) járulékos következménye. Ezek a hatások általában előzetesen felmérhetők és a közelítő átlag, illetve szélső értékek alapján számszerűleg is értékelhetők. Lényegesen nehezebb a vízkészletek minőségi változásainak előzetes értékelése, mert ez a rendkívül gyorsan változó ipar-technológiai folyamatok függvénye és alakulását nagymértékben befolyásolja az is, hogy milyen mértékben sikerül érvényre juttatná a vízkészletek minőségének megóvására vonatkozó előírásokat. A vízkészlet szempontjából a Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület nemzetközi kapcsolatainak csak annyiban van jelentősége, hogy jugoszláv területen már előzőleg létesített vízhasználatok részére a vízjogi engedélyekben meghatározott víz- mennyiséget kell biztosítani. Idegen területről ide kizárólag a Dráva vize érkezik, amely azonban mint határfolyó komolyabb szennyeződést nem tartalmaz, amennyiségileg pedig úgyszólván teljesen kihasználatlan. 2.311 A vízkészlet nagyságra 1980-ban A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területhez tartozó kisvízfolyások vízgyűjtőjén biztosítható felszíni vízkészlet a jelen állapotról készített vízmérleg szerint a hasznosítások időszakában tulajdonképpen teljesen ki van merítve. A 20 éves távlatra előre, sőt 20 év utáni távlatra is, a népgazdaság fejlesztése követelte vízhasznosításokhez csak tározás segítségével lehet elegendő vízmennyiséget biztosítani. Partiszűrésű vízkészletünknek gyakorlatilag nincs jelentősége, mert ahol van, ott fel- használásra nem kerül, távolsági vezetékbe való betermelése viszont nem gazdaságos. A Mecsek vízgyűjtőjén jelentős a karsztvízkészlet, melyet Pécs város és a pécsváradi környék használ fel ivóvíz céljára. Tekintettel arra, hogy a karsztforrások szélsőséges vízhozamaik miatt ritka esetben adják az elméletileg meghatározott készletet, így a tökéletes kihasználása ennek a készletnek is csak tározással lehetséges. 349
