Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

SOMOGY MEGYE

Somogy megyében vízparti üdülés, fürdés és vízisport kizárólag a Balaton mentén volt és van ma is. A megyében tisztavizű, erre alkalmas vízfolyás nincs.

1.22 A TERMÉSZETVÉDELEM MŰLTJA ÉS JELENE

Baranya és Somogy megyében nagyobb kiterjedésű természetvédelmi területek nincsenek. Az eddig foganatosított hatósági intézkedések egy-egy elszigetelt, lokális jellegű szűkebb területre szorítkoznak, melyek egy-egy forrás, cseppköves barlang, vagy aránylag kis kiterjedésű terület növényvilágának megvédése, érintetlenségének biztosítása érdekében születnek.

Baranyában ezek a területek főleg a Mecsek hegység karsztos területeire, forrásaira és a különleges és ritka növényzetű tájaira terjednek ki. A védelem célja a természeti ritkaságok, értékek állagának megőrzésén felül, a dolgozók természettudományos gondolkozásának fejlesztése. A védett területnek idegenforgalmi jelentősége is van, főleg a Mecsek hegységben levőknek; a kirándulók tömegei éppen ezeket a részeket látogatják intenziven. A védelem előírásainak fokozott betartása ezért itt elsősorban indokolt.

Baranya megyében a pellérdi, tüskési és a pal- konyai halastavak víziszámyasok szempontjából védetté voltak nyilvánítva, a védettséget azonban a FM 1954-ben feloldotta.

Somogy megyében a legjelentősebb védett terület a Délsomogyi Erdőgazdaság Kaszópusztai üzemegysége kezelésében és Szenta község határában levő 140 ha kiterjedésű ún. Baláta tó, mely az átvonuló és itt telelő víziszárnyasok kedvelt tanyája, épp ezért itt a vadászat és a tó lecsapolása meg van tiltva.

Ugyancsak védett terület a Vörs község határában levő, hazánk legértékesebb ősmocsara, mely a madárvonulás egyik útvonalába esik és ahol a ritka víziszárnyasok (nemeskócsagok, gémek, bat- lák stb.) is megtalálhatók.

1.3 A fejlesztés szükségessége

1.31 A VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS VlZISPORTOK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A Déldunántúli TVK területén a vízparti üdülés, fürdés és vízisportok fejlesztésének szükségessége kizárólag Baranya megyére korlátozódik, mivel a Balaton közelsége és a lehetőség hiánya miatt Somogy és Tolna megyékben erre igény nem merül fel.

Pécsnek, mint a Déldunántúl központjának azonban hiányzik a mesterséges, vagy természetes vízfelület, illletve vízfolyás, ahol a lakosság vízparti üdülési és vízisport igényeit kielégíthetné. Ez az igény vezette Baranya megye vezetőségét, amikor a felszabadulás utáni másfél évtized után belekezdett a Mecsek festői tájain a mesterséges tározók építésével a vízparti üdülés fejlesztésébe. Ennek a programnak továbbfejlesztését tartalmazza a Keretterv XIV. jelen fejezete, melyben szereplő létesítmények megegyeznek a megye és az idegen- forgalmi hivatal vezetőinek elképzeléseivel és terveivel.

A fejlesztésnek népgazdasági, valutáris és szociális szükségessége van. Az idegenforgalmi hivatal statisztikai kimutatásai, de a közvélemény szerint is a lakosság fokozott mértékben igényli a vízparti üdülés lehetőségét, illetve az eddigi lehetőségek bővítését és kiépítését.

2. VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS, VlZISPORTOK ÉS TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK,

ADATGYŰJTÉSEK, FELTÄRÄSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE

A Déldunántúli TVK területén a vízparti üdülés, fürdés, vízisportok fejlesztéséhez az alábbi tanulmányokat és adatokat használtuk fel:

1. Orfűi 17 kh-s csónakázó tó terve (DDT VÍZIG) 1962.

2. Orfűi 70 ha területű csónakázó tó tervvázlata (DDT VÍZIG) 1962.

3. Abaligeti 5 kh. csónakázó tó terve (DDT VÍZIG) 1962.

4. Sikondafürdő részletes rendezési terve (VÄTI, 1961).

5. Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal fejlesztési elképzelései.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— A vízparti üdülés, a fürdés és a vizisportok fejlesztését a jelenlegi és a jövő létszám, valamint az életszínvonal emelkedésének figyelembevételével kell kialakítani.

— A hely és kiterjedés megállapításánál el kell végezni az egyeztetést az egyéb fejlesztési elképzelésekkel (rendezési tervek, DIB, BIB, IBUSZ, távlati tervek stb.), tekintettel kell lenni a megközelíthetőséget és használhatóságot befolyásoló összes egyéb körülményekre.

— Különös tekintettel kell lenni a hazai lakosság növekvő igényére, a külföldiek várható létszámára.

— A campingeket csak szervezetten és megfelelő egészségügyi berendezéssel (ivóvíz, szennyvíz) szabad létesíteni.

318