Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
Gyógyfürdő építése Közműhálózat építése Területrendezés, útépítés Strand építése 1980-ig. Üdülő építése 1980 után. 1980-ig. 1980 után. 6 500 000,— Ft 4 500 000,— Ft 5 700 000,— Ft 1 650 000,— Ft 18 480 000,— Ft 18 350 000,— Ft 18 480 000,— Ft Nagyatád A fürdő fejlesztését indokolja a meglévő kutak vízmennyisége, valamint a már üzemben lévő strand felszereltsége is. Úszómedence építése 800 000,— Ft 1980-ig. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése Áttekintve a Déldunántúli TVK területen lévő ásvány-, gyógy- és hévizek jelenlegi felhasználását és a jövőbeni felhasználási lehetőségeket, helységenként a következőket állapítottuk meg: Harkány gyógyfürdő az 1950—56. év közötti átmeneti stagnálás után ismét hazánk egyik nagyhírű gyógyfürdője lett. A gyógyászati lehetőségek még nincsenek teljesen kihasználva, de a tervezett új gyógyfürdőkórház megépítése nagy segítségére lesz a hazai népegészségügynek a reumás betegségek elleni küzdelemben. A betegek meggyógyulása következtében várható népgazdasági előny megbecsülése szinte lehetetlen. Pontos adatgyűjtésünk a gyógyvízkezeléssel gyógyítható betegségek ágyszükségletének kiszámításhoz nincs. A társadalom biztosító intézetek 1950. évi keresőképte- lenségi adataiból azonban az tűnik ki, hogy az ilyen betegségben szenvedők száma 1950-ben 200 000 volt, ami közel 6 millió táppénzben töltött napot jelent. Minthogy 1950-ben a biztosítási szolgáltatásra jogosultak száma csak valamivel haladta meg a 4 milliót, országos viszonylatban az ilyen betegek számát 500 000-re becsülhetjük, gyógykezelésükre mintegy 20 000 ágy szükséges. Természetesen ez az igény még a távlati terv keretén belül is csak nehezen elégíthető ki, de a szükségletek minimális kielégítését a távlati tervben célul tűzhetjük ki. Ennek egy kis részét valósítja meg Harkány gyógyfürdő ágy-szám fejlesztése is. Ami a harkányi hévizek ipari (fűtés, melegvízellátás) hasznosítását illeti, Harkányban — mint láttuk — komoly lehetőségek adódnak e téren. Hévizeink hőenergiájának a hasznosítása beletartozik kormányzatunknak a természeti értékek hasznosítására vonatkozó programjába. Csokonyavisonta fürdőjének fejlesztése régóta húzódó kérdés, mely a távlati tervben megoldást nyer. Az itt található hévíznek, mind a gyógyászati felhasználása, mind a hévízben levő hőenergiának hasznosítása szintén pénzben nehezen kifejezhető népgazdasági előnyt jelent. Nagyatád, Sikonda, Kaposvár, Magyarhertelend és Barcs fedett és nyitott gyógymedencéiben inkább a prevenció érvényesülhet, mint a betegségek tényleges gyógyítása. Ezek a fürdőhelyek balneológiái szempontból a íövőben mind nagyobb jelentőségre tesznek szert, mert népegészségügyünknél a tényleges betegségek gyógyításáról a súlypont mindinkább a betegségek megelőzésére helyeződik át. Ezeken a helyeken is fontos a gyógyfürdőztetés orvosi felügyelete. Siklós langyos ásványvizeinek strandfürdőzésre, ipari és ivóvízellátásra való felhasználása is elősegíti a dolgozók egészségének megőrzését, illet- ve az ipari tervek megvalósulását. A távlati fejlesztési terv olyan perspektívát nyitott az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának, mely lehetővé teszi népgazdaságunk további célkitűzéseinek eredményes megvalósítását. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv balneológiái részének készítésénél számos olyan kérdés merül fel, melyre csak hiányosan, vagy egyáltalán nem tudunk felelni. Tudományos kutatásokra, jogszabályok alkotására stb. van szükség ahhoz, hogy számos nyílt kérdést megválaszolhassunk. Ezek közül fontosabbak a következők: 1. Artézi kútjaink számbavétele. Folyamatban van a nagy munka, s ennek során mintegy 30 000 csőkutat tartanak nyilván, de az anyag feldolgozása nem készült még el. Szükséges tehát a hazai artézi kutak műszaki és hidrogeológiai adatainak mielőbbi könyv alakban való megjelentetése. 2. A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen is számos olyan olajkutató fúrás, illetve mélyfúrású kút létesült, amelyet lezártak és így hévizük fel- használására nincs mód. Kívánatos, sőt szükséges, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság ezeket a mélyfúrású kutakat egyenként műszeresen megvizsgálja és javaslatot tegyen arra vonatkozóan, hogy melyek azok a kutak, amelyekből gazdaságos hévíz feltárható. Ez a munka már elkezdődött, de a távlati tervben még nagyobb lendületet kell vennie. 3. A hévizes artézi kutak vizének csak egy részét vizsgálta meg eddig az Országos Közegészség- ügyi Intézet. Szükséges, hogy minden 20 C°-nál magasabb hőmérsékletű forrásnak, és minden 25 C°-nál magasabb hőmérsékletű artézi kútnak a vizét vegyelemezzék, hogy a kémiai vizsgálat ered312
