Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
A gyógyászaton, valamint a strandfürdőn kívül a fürdő fűtését is a kút vizével biztosítják. A kút vizét a lakosság ivóvízként is használja, valamint ivókúraként gyomorsav-túltengés kezelésére is felhasználják. 1.3 Az ásvány- gyógy- és hévízhasznosítás fejlesztésének szükségessége 1.31 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Tekintettel arra, hogy a vizsgált területen gyógyászati szempontból kiemelkedő értékű a harkányi gyógyvíz, hasznosításának fejlesztése elsősorban indokolt és szükséges, így csak ennek tárgyalására szorítkozunk. A vizsgált területen a reumás és mozgásszervi megbetegedések az összmegbetegedéseknek 16— 18%-át teszik ki. Egyes dolgozókra számítva azonban — pl. nehézipari és bányamunkások — e százalék még magasabb. Főleg nagy számban fordulnak elő a vizsgált területen épp a nehézipari jellegét tekintve a sérülések utáni mozgáshelyreállításra szoruló betegek, ezenkívül a különböző artrozisokban szenvedők, és felmérésük szerint a reumatoid artritises megbetegedések is (ízületi elformálódás ízületi alapon). Nincs biztosítva kellőképpen a munkaerő regenerálás kérdése annak ellenére, hogy az országban egyik legfontosabb bányaterület, Pécs, Komló, Kővágószöllös bányászmunkássága vehetné igénybe. A harkányi gyógyfürdő a vizsgálat időpontjáig a gyógyvíz szokásos rutin igénybevételével (medence, kád, súlyfürdők) van biztosítva a betegek gyógyítása. A víznek egyéb gyógykezelési technológiája, hő- és mechanikai hatás (tuss-fürdő) nincsenek kiaknázva. Harkánynak iszapja, illetve megfelelő iszapérlelő berendezése nincs. Ezenkívül nincs hasznosítva a különböző hőfokú iszapok gyógyhatása sem (hideg iszap). A megfelelően érett iszapképzésre mesterséges tó létesítése volna szükséges és célszerű. Az iszapkezelő helyiségek sem a kórházban, sem a Fürdő Vállalatnál méretüknél, felszerelésüknél fogva nem biztosíthatják az igényeket, ezek fejlesztése is szükséges volna. Éppen a munkaerő regenerálás miatt a bányászatra való tekintettel szükséges volna a gyógyvíz hasznosítása érdekében megfelelő méretű és befogadó képességű bányász-szanatóriumok, üdülők létesítése. Remény van arra, hogy e kérdés némi megoldást nyer, ezáltal, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszt a jelenlegi reumakórház egyik épületének átvételével ezt a célt szolgálhatja a bányász dolgozók részére, azonban a többi nehézipari, mezőgazdasági dolgozók ilyen irányú igényeinek kielégítésével kapcsolatos tervezésről sincs szó, ennek megvalósítására pedig jelentős volna. A déldunántúli terület hévizekben nem szegény, így Kistapolca, Hidas, Magyarhertelend és főleg a csokonyavisontai vizek a fürdők megfelelő kiépítésével elláthatnák nemcsak a gyógyítási, hanem valóban regeneráló és pereventív célokat is, nemcsak a vizsgált terület lakosságát és betegeit illetően, hanem kisegíthetné az országos igényeket is. Sikonda fürdő fejlesztését az 1959—60-as években megfúrt, és az eredeti hőfokú melegvizet feltárt új Sikonda V. sz., valamint a Magyarszéki völgyben a sikondai út bejárójánál ugyanakkor létesített S—4-es sz. termálkút együttes vízhozama biztosítja. A fürdő általános fejlesztésének vázlattervét a Városépítési Tervező Vállalat elkészítette Komló Város Tanács megbízásából. Sikonda, mint a komlói bányásztelepülés üdülő és gyógyfürdő helye szerepel a fejlesztési tervekben, a bányász- ság szociális és egészségügyi ellátásának kulturált kielégítése szempontjából. Az egészségtelen körülmények között dolgozó bányászság részére Sikonda tiszta levegője, s kellemes környezete és hévize az ott kibővülő fürdőteleppel és szanatóriummal megfelelő gyógyászati berendezéssel és orvosi ellátással nemcsak a munkaerő regeneráló hatása, hanem a mozgásszervi és szilikózikus megbetegedések preventív és gyógyító tényezői miatt is igen kedvező, és a fejlesztés igen kívánatos. Bár a víz hőfoka épületfűtésre való hasznosítását nem teszi lehetővé, a strandfürdő ellátásán kívül a szanatórium kibővített részének melegvízellátását is képes lenne kiszolgálni annál is inkább, mivel a fürdőidényt kivéve a rendelkezésre álló vízmennyiségnek csak csekély hányada van hasznosítva. Harkányfürdőn a 62 C°-os termálvíz komplex hasznosításának az újonnan megfúrt III. sz. kút 2500 1/perc vízhozama révén és a három kút együttes 5900 m’/nap vízhozamával tág tere nyílik. A termálvíz szénegyenérték napi 100 tonnára tehető, melynek télen csak egy részét hasznosítják a primőrtelep, virágkertészet, a Kossuth- és Ilona- fürdőknél és a télikertnél. Az idegenforgalom növeléséhez, valamint a víz gyógytényezőinek nagyobb méretű kihasználásához feltétlenül szükség van részben a vízzel való takarékos és okszerű gazdálkodás megszervezésére, a kórházi ágyak és a gyógykezelő berendezések szaporítására. A víz- mennyiség biztosítja a jelenlegi hollandágyak területének kétszeresére való emelését. A gazdaságos üzemelés érdekében azonban korrózióálló fűtőcsövek alkalmazása feltétlenül szükséges. Csokonyavisonta 75 C°-os termálvizének napi szénegyenértéke 7—9 tonnára becsülhető, mely télen egyáltalán nincs hasznosítva, a forró víz kihasználatlanul immár két évtizede folyik le az árokba. A víz komplex hasznosítása lenne kívánatos gyógyhatását és hőmérsékletét figyelembe véve, éspedig fedett gyógyfürdő, valamint fűtési célokra (épület-fűtés vagy primőr-kertészet). A csokonyavisontai és a babócsai termálvíz fokozatosabb hasznosításának főleg a mezőgazda- sági lakosság munkaerő regenerálása és mozgás- szervi megbetegedéseinek gyógyításában van jelentősége. 307