Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

A gyógyászaton, valamint a strandfürdőn kívül a fürdő fűtését is a kút vizével biztosítják. A kút vizét a lakosság ivóvízként is használja, valamint ivókúraként gyomorsav-túltengés keze­lésére is felhasználják. 1.3 Az ásvány- gyógy- és hévízhasznosítás fejlesztésének szükségessége 1.31 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Tekintettel arra, hogy a vizsgált területen gyó­gyászati szempontból kiemelkedő értékű a har­kányi gyógyvíz, hasznosításának fejlesztése első­sorban indokolt és szükséges, így csak ennek tár­gyalására szorítkozunk. A vizsgált területen a reumás és mozgásszervi megbetegedések az összmegbetegedéseknek 16— 18%-át teszik ki. Egyes dolgozókra számítva azon­ban — pl. nehézipari és bányamunkások — e szá­zalék még magasabb. Főleg nagy számban fordulnak elő a vizsgált területen épp a nehézipari jellegét tekintve a sé­rülések utáni mozgáshelyreállításra szoruló bete­gek, ezenkívül a különböző artrozisokban szenve­dők, és felmérésük szerint a reumatoid artritises megbetegedések is (ízületi elformálódás ízületi ala­pon). Nincs biztosítva kellőképpen a munkaerő rege­nerálás kérdése annak ellenére, hogy az ország­ban egyik legfontosabb bányaterület, Pécs, Komló, Kővágószöllös bányászmunkássága vehetné igény­be. A harkányi gyógyfürdő a vizsgálat időpontjáig a gyógyvíz szokásos rutin igénybevételével (me­dence, kád, súlyfürdők) van biztosítva a betegek gyógyítása. A víznek egyéb gyógykezelési techno­lógiája, hő- és mechanikai hatás (tuss-fürdő) nin­csenek kiaknázva. Harkánynak iszapja, illetve megfelelő iszapérlelő berendezése nincs. Ezenkívül nincs hasznosítva a különböző hőfokú iszapok gyógyhatása sem (hi­deg iszap). A megfelelően érett iszapképzésre mes­terséges tó létesítése volna szükséges és célszerű. Az iszapkezelő helyiségek sem a kórházban, sem a Fürdő Vállalatnál méretüknél, felszerelésüknél fogva nem biztosíthatják az igényeket, ezek fej­lesztése is szükséges volna. Éppen a munkaerő regenerálás miatt a bányá­szatra való tekintettel szükséges volna a gyógyvíz hasznosítása érdekében megfelelő méretű és be­fogadó képességű bányász-szanatóriumok, üdülők létesítése. Remény van arra, hogy e kérdés némi megoldást nyer, ezáltal, hogy a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt a jelenlegi reumakórház egyik épüle­tének átvételével ezt a célt szolgálhatja a bányász dolgozók részére, azonban a többi nehézipari, me­zőgazdasági dolgozók ilyen irányú igényeinek ki­elégítésével kapcsolatos tervezésről sincs szó, en­nek megvalósítására pedig jelentős volna. A déldunántúli terület hévizekben nem szegény, így Kistapolca, Hidas, Magyarhertelend és főleg a csokonyavisontai vizek a fürdők megfelelő kiépí­tésével elláthatnák nemcsak a gyógyítási, hanem valóban regeneráló és pereventív célokat is, nem­csak a vizsgált terület lakosságát és betegeit ille­tően, hanem kisegíthetné az országos igényeket is. Sikonda fürdő fejlesztését az 1959—60-as évek­ben megfúrt, és az eredeti hőfokú melegvizet fel­tárt új Sikonda V. sz., valamint a Magyarszéki völgyben a sikondai út bejárójánál ugyanakkor létesített S—4-es sz. termálkút együttes vízhozama biztosítja. A fürdő általános fejlesztésének vázlat­tervét a Városépítési Tervező Vállalat elkészítette Komló Város Tanács megbízásából. Sikonda, mint a komlói bányásztelepülés üdülő és gyógyfürdő helye szerepel a fejlesztési tervekben, a bányász- ság szociális és egészségügyi ellátásának kulturált kielégítése szempontjából. Az egészségtelen körül­mények között dolgozó bányászság részére Sikonda tiszta levegője, s kellemes környezete és hévize az ott kibővülő fürdőteleppel és szanatóriummal megfelelő gyógyászati berendezéssel és orvosi el­látással nemcsak a munkaerő regeneráló hatása, hanem a mozgásszervi és szilikózikus megbetege­dések preventív és gyógyító tényezői miatt is igen kedvező, és a fejlesztés igen kívánatos. Bár a víz hőfoka épületfűtésre való hasznosítását nem teszi lehetővé, a strandfürdő ellátásán kívül a szanatórium kibővített részének melegvízellátá­sát is képes lenne kiszolgálni annál is inkább, mivel a fürdőidényt kivéve a rendelkezésre álló vízmennyiségnek csak csekély hányada van hasz­nosítva. Harkányfürdőn a 62 C°-os termálvíz komplex hasznosításának az újonnan megfúrt III. sz. kút 2500 1/perc vízhozama révén és a három kút együt­tes 5900 m’/nap vízhozamával tág tere nyílik. A termálvíz szénegyenérték napi 100 tonnára tehe­tő, melynek télen csak egy részét hasznosítják a primőrtelep, virágkertészet, a Kossuth- és Ilona- fürdőknél és a télikertnél. Az idegenforgalom nö­veléséhez, valamint a víz gyógytényezőinek na­gyobb méretű kihasználásához feltétlenül szükség van részben a vízzel való takarékos és okszerű gaz­dálkodás megszervezésére, a kórházi ágyak és a gyógykezelő berendezések szaporítására. A víz- mennyiség biztosítja a jelenlegi hollandágyak te­rületének kétszeresére való emelését. A gazdasá­gos üzemelés érdekében azonban korrózióálló fűtő­csövek alkalmazása feltétlenül szükséges. Csokonyavisonta 75 C°-os termálvizének napi szénegyenértéke 7—9 tonnára becsülhető, mely té­len egyáltalán nincs hasznosítva, a forró víz ki­használatlanul immár két évtizede folyik le az árokba. A víz komplex hasznosítása lenne kívána­tos gyógyhatását és hőmérsékletét figyelembe vé­ve, éspedig fedett gyógyfürdő, valamint fűtési cé­lokra (épület-fűtés vagy primőr-kertészet). A csokonyavisontai és a babócsai termálvíz fo­kozatosabb hasznosításának főleg a mezőgazda- sági lakosság munkaerő regenerálása és mozgás- szervi megbetegedéseinek gyógyításában van je­lentősége. 307

Next

/
Thumbnails
Contents