Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

A halászat és öntözés céljára tervezett nagyobb víztározókat a fajlagos beruházási költség alapján az alábbi sorrendben ajánlatos megépíteni. VITUKI Név Vízfelület Fajlagos beruh, költség Ft/m* 1. Koppányszántó 600 ha 1,98 2. Csurgónagymárton 48 ha 2,0 3. Pereked 21,6 ha 2,80 4. Martinca 126 ha 3,17 5. Kisgyalán 240 ha 3,6 6. Mágocs 80 ha 3,97 7. Tamási 110 ha 4,34 8. Tormás 45 ha 4,50 9. Döbrököz 73,6 ha 4,55 10. Porogszentkirály 43 ha 5,48 11. Górica 7,5 ha 6,0 12. Szőkéd 37,4 ha 6,0 13. Somogygeszti 140 ha 6,15 14. Patosfa 40 ha 6,5 15. Nagyberki 15 ha 6,93 16. Magyarlukafa 26,4 ha 7,0 17. Komló—Mánfa 46 ha 7,31 18. Hetvehely 12 ha 11,0 19. Törökkopány 53 ha 11,0 20. Zselickislak 7 ha 13,0 21. Bőszénfa 13,8 ha 20,3 Az ipari tározók közül a Borjádi, és Mecseksza- káli a Pécs—Komló—Mohácsi Regionális Vízmű fontos létesítményei, tehát megépítésük 1980-ig szükséges. Kaposvár ipari vízigényének kielégíté­sét célozza a Lipótfai és a Kaposszerdahelyi táro­zók, melyeket szintén 1980-ig kívánunk megépí­teni. Az üdülés céljára tervezett Apátvarasdi és Orfűi tározók megépítése szintén 1980-ig várható. A tározók építési ütemezését az 1. táblázat adja: 1. táblázat Hasznosítás Abszolút teljesítő­képesség .SS eS N Tározók sorszáma (2.14 2 mell. szerint) Mező- 1 gaz I daság ! ! Ipar ; Egyéb í Költség •o darab m8/s millió Ft 1970-ig 7,11,12,13, épül 14,15,17,18, 21, 23, 24, 28 11 üdülés 1 2,244 114,0 18 1 0,70 105,7 1980-ig 4,5,6,8,9,16, épül 22, 25, 26, 27, 10 0,581 73,9 2, 3,10, 29, 4 0 48 97,1 20 üdülés 1 1,0 1980 után — — — — — — összesen: 28 db 21 5 2 4,005 391,7 + 83 db emeltszintű halastó VII. fej. szerint ütemezve: költség: 108,5 millió Ft. Emeltszintű halastavak költségét a terhelés ará­nyában a megfelelő fejezetek között osztottuk meg. Halászat kb 60% 62,10 millió Ft öntözés kb 40% 46,40 millió Ft 108,50 millió Ft 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése Napjainkban mind ipari, mind mezőgazdasági tekintetben annyira fokozódnak a vízigények, hogy kielégítésük csak tervszerű, tározásos gazdálkodás­sal biztosítható. A kisvízi vízkészlet a maga termé­szetes állapotában általában kisvízfolyásokon jó­formán soha — nem elegendő. Ezért elsősorban az ország vízkészletének jobb, arányosabban elosztott hasznosítását teszi lehetővé a víztározás. A java­solt tározási lehetőségek a Déldunántúli Vízgaz­dálkodási területen elsősorban mezőgazdasági hasz­nosításra alkalmasak. Emeltszintű halastavak hasznosítása (83 db): Halászatból halhozam : Öntözhető terület permetező módon: Nagyobb víztározók hasznosítása (21 db): Halászatból halhozam: Öntözhető terület permetező módon: összesen : Halhozam Öntözhető (q) terület ha) 17 800 4 250 1 300 7 800 19 100 12 050 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A víztározás részletes tervezése, illetve a táro­zás építése érdekében — többek között — az aláb­bi feladatokat kellene megoldani. 1. A meglévő tározók vízháztartásának részletes megfigyelése révén a hidrológiai méretezésre alap­adatok beszerzése. 2. A megépült és közeljövőben épülő völgyzáró­gátak és egyes szerkezeteik folyamatos stabilitási ellenőrzése révén alapadatok a gát anyagának, a keresztmetszet kialakításának, a szivárgásnak, a felhajtóerők stb. tervezésnél felvett értékeire. 3. Ki kell dolgozni a vízhozamok és völgyzáró­gátak üzemi ellenőrzési módszereit, a hozzá szük­séges berendezéseket, műszereket, meg kell álla­pítani az ellenőrzéshez szükséges gyakoriságot. 4. A hullámverések elleni burkolatok olcsó tí­pusait kell kidolgozni. 5. A vízáteresztő anyagú földgát szivárgás-gátló anyagára kell megfelelő javaslatot kidolgozni. 300

Next

/
Thumbnails
Contents