Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

Magyarlukafai tározó (25)

Vízfolyás: Márcadó árok (Gyöngyös p. K-i ága).

Völgyelzárás helye: Magyarlukafa községtől É-ra kb. 1 km-re, a kishárságyi földút hídja felett kb. 250 m-re a balparti mellékvíz beömlésénél.

Topográfiai viszonyok: A völgyszakasz a déldunántúli löszvidék dombjai között fekszik. Elzárásra különösebben alkalmas szűkületei nincsenek. A völgy jobboldala szántó, a feneke zsombékos rét, baloldalán fás, cserjés terület. Építmény nincsen a völgyben.

Geológiai viszonyok: A völgyszakaszt övező dombokat pleisztocén-kori vastag lösztakaró borítja. Vízzárás szempontjából a tározó létesítésének valószínűleg nincs akadálya.

Hidrológiai viszonyok: Vízgyűjtőterület 16,9 km2, átlagos középvízhozam: 60 1/s. A gazdaságos kiépítés felső határa 1 millió ms-re tehető.

Patosfai tározó (26)

Vízfolyás: Patajpusztai árok.

Völgyelzárás helye: Patosfa községtől É-ra kb.

1,8 km-re, a halastó felett kb. 500 m-re.

Topográfiai viszonyok: A völgyszakasz a déldunántúli löszvidék dombjai között fekszik, elzárásra kínálkozó szűkületek nincsenek. A völgyfenék nagyrésze zsombékos, mocsaras terület, kisebb része legelő. A domboldalt erdő borítja. Építmény nincsen a völgyben.

Geológiai viszonyok: A völgyszakaszt szegélyező dombokat vastag lösztakaró borítja. A völgy fenekét iszapos patakhordalék és rétiagyag fedi. Víz- záróság szempontjából a tározó létesítésének valószínűleg nincs akadálya.

Hidrológiai viszonyok: Vízgyűjtőterület 14,7 km2, átlagos középvízhozam 60 1/s. A gazdaságos kiépítés határa 1 millió m8-re tehető.

Hetvehelyi tározó (27)

Vízfolyás: Nyárás patak.

Völgyelzárás helye: Hetvehely közésgtől К-re a vasútvonaltól kb. 3 km-re, a balparti mellékvízfolyás beömlésénél.

Topográfiai viszonyok: A völgyszakasz a Mecsek Ny-i lejtőjén fekszik, szűk mély völgy. Hosszirányú esése nagy, ezért magas völgyzárógáttal is csak kis tározó teret nyerhetünk. A völgyet teljes egészében erdő borítja, benne építmény nincs.

Geológiai viszonyok : A mészkő alapzaton a

pleisztocén korban lösz és vályogos talajok települtek. A talajt vízzárás szempontjából részletesebben meg kellene vizsgálni, mert esetleg mesterséges szigetelésre is szükség lehet.

Hidrológiai viszonyok: Vízgyűjtőterület 10 km5, átlagos középvízhozam 40 1/s. A tározó gazdaságos kiépítésének határa 0,5 millió m8-re tehető.

Goricai tározó (28)

Vízfolyás: Sormás patak.

Völgyelzárás helye: Bükkösd községtől É-ra a Bükkösd—Gorica közötti földút hídja felett kb. 300 m-re.

Topográfiai viszonyok: a völgyszakasz a Mecsek Ny-i nyúlványai és a déldunántúli löszvidék határán fekszik. A völgyben egészen szórványosan folyik csak mezőgazdasági művelés. Egy kis tanyán kívül a völgyszakaszon egyéb építmény nincs.

Geológiai viszonyok: A völgyszakaszt szegélyező dombsorok földtani felépítése változatos. A jobboldal magját képező triászkori lemezes mészkő alkotja. A völgy baloldalának magját felső pannonkori váltakozó agyagos, homokos rétegek építik fel. A völgy fenekét 1—2 m vastag patakhordalék takarja. A völgyzárógátat célszerű volna a vizsgált szelvénytől néhány 100 m-rel feljebb helyezni.

Hidrológiai viszonyok: Vízgyűjtőterület 12 km2, átlagos középvízhozam 40 1/s. A gazdaságos kiépítés felső határa 0,5 millió m5-re tehető.

Az emeltszintű halastavakat egyenként a VII „Halászati vízhasznosítás” fejezetben tárgyaljuk, az itteni XII. fejezethez tartozó mellékletben összevontan tüntetjük fel az előírt adatokat. (30—113 sorszám.)

2.23 HATÉKONYSÁGI VIZSGALAT

Kimondottan mezőgazdasági célokat szolgáló tározók

A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen tervezett tározók túlnyomóan mezőgazdasági célokat szolgálnak, vizüket halastó gazdálkodásra és öntözésre lehet felhasználni. Az emeltszintű halastavak költségét normatívák alapján számítottuk, ugyancsak a mezőgazdasági célokra szolgáló nagy víztározók főbb munkamennyiségi és költségvetési adatait is.

A hatékonysági vizsgálat számítását — amelyet külön mellékleten tüntettünk fel, — nem végeztük el minden egyes tározóra külön-külön, hanem mindegyik típusra összevontan átlagos jövedelmezőségi mutatót számítottunk.

Az emeltszintű halastavaknál a jövedelmezőségi mutató j = 0,565.

A nagyobb mezőgazdasági célra szolgáló víztározóknál az átlagos j = 0,36.

A fajlagos beruházási költség emeltszintű halastavaknál 2,2 Ft/m8, a nagy víztározóknál 2.00—20,3 Ft/m8 között változik.

Kimondottan ivó- és ipari vízellátás céljait szolgáló tározók.

A Borjádi és Pécsi, Lipótfai, Kaposszerdáhelyi, Mecsekszakáli tározók túlnyomóan ipari vízellátás célját fogják szolgálni. Fajlagos beruházási költségük 2,60 Ft/m8, és 15,5 Ft'm8 között van.

Komplex feladatú tározók

A Borjádi és Pécsi tározókat még komplex tározóknak is figyelembe vehetjük, mert az ipari víz szolgáltatáson kívül az egyik halászati hasznosításra is, a másik pedig üdülés céljára is szolgál. Itt megjegyezzük, hogy a mohácsi távvezetékből egy m8 ipari víz Pécsen 2 Ft/m*-be kerül, a borjádi tározóból 1,0—1,2 Ft/m8, a pécsi tározóból pe298