Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

mélyebben. Ma a lösz nagyon változatos vastag­ságú, a dombtetőktől számítva 10—15, néhol 20—30 méter vastagságban található, s a völgyl'enék felé haladva — épp a völgy bevágódása miatt — elvé­konyodik. A dombok lábánál már olyan csekély a lösz-borítás, hogy sok helyen a levante!, de még- inkább a pannon agyagos rétegek is felszínre ke­rülnek. Felszínük humifikált nyiroktakaróvá ala­kult, amely ritkán vastagabb 1 m-nél. Az ÉK—DNy irányú hosszanti törések mentén, megbillent, és ÉNy—DK irányú kereszttörésekkel felszabadult és gyűrt rögök a vidék morfológiájá­ban nagyszerűen mutatkoznak. A néhány ÉK— DNy irányú fővölgy (Kapos, Koppány, Donát- patak stb.) vetődése mentén keletkezett. Az É-i tábla D-felé billentve lesüllyedt, a D-i tábla pe­dig hasonlóan dőléssel feltolódott rész. Ezért a D-i oldalon az idősebb és agyagosabb pannon képződ­mények rétegfejei a domboldalakban nagyobb ma­gasságban is kibukkannak a felszínre. Az előbbiek­hez nagyjából merőlegesen, ÉNy—DK irányban egymás mellett sorakozó mellékvölgyek töréses vagy gyűrődéses eredetűek is lehetnek. A gyűrődé- ses völgyeket övező dombokban a többé-kevésbé vízzárónak tekinthető pannon rétegek a völgy­fenék szintje fölött több méter magasságig emel­kedhetnek, és megakadályozhatják a löszbe eset­leg beszivárgó víz eltávozását. A völgyzárógátakat ezen a vidéken általában érdemes a lösz alá, az agyagos pannon rétegekig bekötni. A vidék É-i részén, a Balaton környezetében, a lösz homokos, a völgyeket két oldalt homok kíséri. Végeredményben a vidék tározásra általában közepesen alkalmas. b) Hidrológiai szempontok. A tározók hidrológiai méretezésénél a vízraj zi- leg kellően nem tanulmányozott vízfolyások ese­tére hazai viszonyokra kidolgozott módszert al­kalmazunk. Ennek első lépése a fajlagos lefolyás meghatáro­zása. A fajlagos lefolyás átlagértékben az egész területen 2—2.5 1/s, km*, azonban a vízgyűjtőterü­let domborzati, talajtani, benőttségi, művelési vi­szonyaitól függően ennél nagyobb is lehet. A fajlagos lefolyás és a vízgyűjtőterület nagy­sága megadja a sokévi átlagos középvízhozamot (KÖQ), amely mind az árvízhozam, mind a külön­féle nagyságú tározótérrel kiszolgáltatható vízho­zam számításához nélkülözhetetlen. A tározótér meghatározásánál a gazdaságos tá­rozóteret S2 (millió m3) = 25 Q2 (m3/s) és a vele egyenletesen kiszolgáltatható vízhozamot Q2 = 0,60—0,65 KÖQ-ra vettük. Egyes esetekben geológiai okokból eltértünk a gazdaságos tározótérfogattól, mivel hozzá túl nagy vízmélység kellene, amelyet szivárgási okokból nem lehet előállítani. Ebben az esetben az ún. éves tározótérfogatot S3 (millió m3) = 12 Q3 (m3/s) és a vele kiszolgáltatható vízhozamot Q3 = 0,40 KOQ képlettel számoltuk. A szorzótényezőket bizonyos mértékig a helyi viszonyokhoz igazítottuk. Adatgyűjtési hiányosságok 1. a kisvízfolyások egyedi hidrológiai adatai, 2. a felszínközeli talajrétegek szivárgási veszte­ségei, 3. a gát létesítéséhez szükséges anyagok lelő­helyed, területén jelentkeznek. 2.12 Л TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Hegy- és dombvidékek természetadta tározási lehetőségeinek elsősorban a vízellátás, különöskép­pen — az ipari vízellátás céljait kell szolgálniok. E mellett öntözővízpótlásra, járulékot haltenyész­tésre és árvízvisszatartásra is hasznosíthatók, ha ilyen szerepük gazdaságosnak mondható. Hegy- és dombvidéki tározókat elsősorban víz­ben szegény vidéken kell előirányozni ott, ahol a felszínalatti vízikészlet nem tudja e szükséglete­ket kielégíteni. A tározók gazdaságosságát a többféle hasznosí­tásból eredő összjövedelemnek a beruházási, fenn­tartási, üzemi és termelési költséggel való össze­hasonlításával kell értékelni. A sorrendiséget a gazdaságosság és a szükség- szerűség egybehangolása alapján kell megállapí­tani. Elsősorban a többcélú tározók megvalósítását kell előirányozni. 2.2 A víztározás keretterve A VITUKI által megvizsgált és gazdaságosan megépíthetőnek talált nagyobb tározókat a keret­tervbe beállítottunk, Magyarország Vízkészlete III. c. VITUKI kiadványban feltüntetett sorszámokat átvettük és a táblázatba ezeket is beírtuk. A na­gyobb tározók közül kettő helyére azjutóbbi évek­ben halastó épült, ezeket kihagytuk. Az 5 m vízoszlop és 2 millió m3 tározótérfogat­nál nagyobb méretű tározók költségvetési és egyéb adatait a VlZITERV készítette el, ezeket a táblá­zatba átvettük. A VITUKI által javasolt 2 millió m1 tározótérfogatnál kisebb tározók munka meny- nyiségét és költségvetési adatait a megadott nor­matívák alapján számítottuk ki és állítottuk be a táblázatba. A tervezett 28 nagyobb tározó közül 21 kimon­dottan mezőgazdasági célt fog szolgálni, amennyi­ben a beruházási költségek 60%-át az öntözésre, 40%-át pedig a halászatra lehet megosztani. Az 5 ipari tározó közül legnagyobb a Karasica vizére tervezett Borjádi tározó lesz 18 000 000 m3 hasznos víztérfogattal, 680 ha területen. Ennél a 105,7 mil­293

Next

/
Thumbnails
Contents