Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
mélyebben. Ma a lösz nagyon változatos vastagságú, a dombtetőktől számítva 10—15, néhol 20—30 méter vastagságban található, s a völgyl'enék felé haladva — épp a völgy bevágódása miatt — elvékonyodik. A dombok lábánál már olyan csekély a lösz-borítás, hogy sok helyen a levante!, de még- inkább a pannon agyagos rétegek is felszínre kerülnek. Felszínük humifikált nyiroktakaróvá alakult, amely ritkán vastagabb 1 m-nél. Az ÉK—DNy irányú hosszanti törések mentén, megbillent, és ÉNy—DK irányú kereszttörésekkel felszabadult és gyűrt rögök a vidék morfológiájában nagyszerűen mutatkoznak. A néhány ÉK— DNy irányú fővölgy (Kapos, Koppány, Donát- patak stb.) vetődése mentén keletkezett. Az É-i tábla D-felé billentve lesüllyedt, a D-i tábla pedig hasonlóan dőléssel feltolódott rész. Ezért a D-i oldalon az idősebb és agyagosabb pannon képződmények rétegfejei a domboldalakban nagyobb magasságban is kibukkannak a felszínre. Az előbbiekhez nagyjából merőlegesen, ÉNy—DK irányban egymás mellett sorakozó mellékvölgyek töréses vagy gyűrődéses eredetűek is lehetnek. A gyűrődé- ses völgyeket övező dombokban a többé-kevésbé vízzárónak tekinthető pannon rétegek a völgyfenék szintje fölött több méter magasságig emelkedhetnek, és megakadályozhatják a löszbe esetleg beszivárgó víz eltávozását. A völgyzárógátakat ezen a vidéken általában érdemes a lösz alá, az agyagos pannon rétegekig bekötni. A vidék É-i részén, a Balaton környezetében, a lösz homokos, a völgyeket két oldalt homok kíséri. Végeredményben a vidék tározásra általában közepesen alkalmas. b) Hidrológiai szempontok. A tározók hidrológiai méretezésénél a vízraj zi- leg kellően nem tanulmányozott vízfolyások esetére hazai viszonyokra kidolgozott módszert alkalmazunk. Ennek első lépése a fajlagos lefolyás meghatározása. A fajlagos lefolyás átlagértékben az egész területen 2—2.5 1/s, km*, azonban a vízgyűjtőterület domborzati, talajtani, benőttségi, művelési viszonyaitól függően ennél nagyobb is lehet. A fajlagos lefolyás és a vízgyűjtőterület nagysága megadja a sokévi átlagos középvízhozamot (KÖQ), amely mind az árvízhozam, mind a különféle nagyságú tározótérrel kiszolgáltatható vízhozam számításához nélkülözhetetlen. A tározótér meghatározásánál a gazdaságos tározóteret S2 (millió m3) = 25 Q2 (m3/s) és a vele egyenletesen kiszolgáltatható vízhozamot Q2 = 0,60—0,65 KÖQ-ra vettük. Egyes esetekben geológiai okokból eltértünk a gazdaságos tározótérfogattól, mivel hozzá túl nagy vízmélység kellene, amelyet szivárgási okokból nem lehet előállítani. Ebben az esetben az ún. éves tározótérfogatot S3 (millió m3) = 12 Q3 (m3/s) és a vele kiszolgáltatható vízhozamot Q3 = 0,40 KOQ képlettel számoltuk. A szorzótényezőket bizonyos mértékig a helyi viszonyokhoz igazítottuk. Adatgyűjtési hiányosságok 1. a kisvízfolyások egyedi hidrológiai adatai, 2. a felszínközeli talajrétegek szivárgási veszteségei, 3. a gát létesítéséhez szükséges anyagok lelőhelyed, területén jelentkeznek. 2.12 Л TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Hegy- és dombvidékek természetadta tározási lehetőségeinek elsősorban a vízellátás, különösképpen — az ipari vízellátás céljait kell szolgálniok. E mellett öntözővízpótlásra, járulékot haltenyésztésre és árvízvisszatartásra is hasznosíthatók, ha ilyen szerepük gazdaságosnak mondható. Hegy- és dombvidéki tározókat elsősorban vízben szegény vidéken kell előirányozni ott, ahol a felszínalatti vízikészlet nem tudja e szükségleteket kielégíteni. A tározók gazdaságosságát a többféle hasznosításból eredő összjövedelemnek a beruházási, fenntartási, üzemi és termelési költséggel való összehasonlításával kell értékelni. A sorrendiséget a gazdaságosság és a szükség- szerűség egybehangolása alapján kell megállapítani. Elsősorban a többcélú tározók megvalósítását kell előirányozni. 2.2 A víztározás keretterve A VITUKI által megvizsgált és gazdaságosan megépíthetőnek talált nagyobb tározókat a kerettervbe beállítottunk, Magyarország Vízkészlete III. c. VITUKI kiadványban feltüntetett sorszámokat átvettük és a táblázatba ezeket is beírtuk. A nagyobb tározók közül kettő helyére azjutóbbi években halastó épült, ezeket kihagytuk. Az 5 m vízoszlop és 2 millió m3 tározótérfogatnál nagyobb méretű tározók költségvetési és egyéb adatait a VlZITERV készítette el, ezeket a táblázatba átvettük. A VITUKI által javasolt 2 millió m1 tározótérfogatnál kisebb tározók munka meny- nyiségét és költségvetési adatait a megadott normatívák alapján számítottuk ki és állítottuk be a táblázatba. A tervezett 28 nagyobb tározó közül 21 kimondottan mezőgazdasági célt fog szolgálni, amennyiben a beruházási költségek 60%-át az öntözésre, 40%-át pedig a halászatra lehet megosztani. Az 5 ipari tározó közül legnagyobb a Karasica vizére tervezett Borjádi tározó lesz 18 000 000 m3 hasznos víztérfogattal, 680 ha területen. Ennél a 105,7 mil293
